+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Szűcs Donát
2020. november 26. csütörtök, 17:40
A városi sétákat szervező cégek ugyan nem nyertesei a járványnak, de sokkal kevésbé rázta meg a piacukat a koronavírus, mint bárki másét a turisztikai szektorban. A forgalmuk a tavalyihoz képest nem esett jelentősen, és nagy reményekkel indulnak neki 2021-nek is. Elmondták nekünk, miért.

A magyar turizmusban és kulturális szektorban dolgozók közül a koronavírus-járvány kitörése óta ritkán lehet olyanokkal beszélni, akik elégedettek, és nem borúlátóak a saját piacuk helyzetével kapcsolatban. Ez érthető is, hiszen a bizonytalanság teljes a turizmusban és a vendéglátásban – az Azonnali például még szeptemberben beszélt klubtulajdonosokkal és vendéglátósokkal, és a helyzetük már akkor sem volt rózsás, most pedig már egyáltalán nem is nyithatnak ki.

 

Vannak azonban olyan szereplők a kultúra és a turizmus területén, akik saját bevallásuk szerint gazdaságilag igencsak jól átvészelik a járványt:

 

ők a budapesti városi sétákat szervező cégek.

 

A Magyar Sétaszövetségbe hárman tömörülnek közülük, a Hosszúlépés, az ImagineBudapest és a Budastep, az ő képviselőik tartottak háttérbeszélgetést a városi séták helyzetéről a járvány alatt. Itt megtudtuk: a 2019-es forgalmuknak a négyötödét tudták eddig realizálni idén, pedig a tavaszi kijárási korlátozások idején és jelenleg sem tudnak működni.

 

 

De hogyan csinálják?

 

Merker Dávid (Hosszúlépés), Káldi Emese (ImagineBudapest) és Csillag Zsófi (Budastep) szerint több oka is van annak, hogy miért tudtak felszínen maradni:

 

+ Magyar ügyfelekre építenek. Az általuk séták nagy része magyar közönségnek szól, olyan közös alaptudást feltételez, ami egy külföldi turista esetén nincs meg. Egy Tabánt bejáró séta során egy külföldi például csak egy parkot lát, annak a történetét, szövetét nehéz kontextussal együtt átadni úgy, hogy a közös popkulturális ismeretanyag nincs ott mint hivatkozási alap – magyarázza Csillag.

 

+ Válságban születtek. A városi sétákat szervező cégek nagy része pont a 2008-2009-es válság során jött létre – amikor számtalan romkocsma is elindult –, hozzá vannak szokva a nehéz gazdasági helyzethez.

 

+ Budapest miatt. Merker Dávid szerint a XX. század hányattatott történelme miatt

 

Budapestnek építészetileg, történelmileg és kulturálisan annyi rétege van, amivel kevés más város rendelkezik.

 

Ez az oka annak, hogy témákból szinte sosem fogynak ki. A város ráadásul egy metropoliszhoz képest kicsi, tehát besétálható, és a saját tulajdonú lakások magas aránya miatt a helyi, lokális kötődések is sokkal erősebbek, mint máshol – ez pedig mind kedvez nekik.

 

+ Alternatíva az utazásra. Káldi Emese szerint a séták az utazáshoz hasonló élményeket tudnak hozni a budapesti embereknek helyben.

 

Miért csak Budapest, miért csak magyaroknak?

 

Bár a Hosszúlépésnek a Balatonnál, az ImagineBudapest leánycégeinek pedig Pécsen és Debrecenben is vannak sétái, az egész piac alapvetően Budapest-központú. Merker szerint a miértre egyszerű a válasz:

 

a városi séta egy polgári műfaj, és jelenleg csak Budapesten van olyan fizetőképes középosztály, aki megengedheti magának ezt.

 

Merker szerint nekik a Hosszúlépésnél már régóta tervük a terjeszkedés Debrecen felé, de jelenleg még úgy látják, nem tudnának ott profitábilisan működni.

 

A külföldi vendégekkel más a helyzet. Bár az Imagine és a Hosszúlépés – elsősorban alvállalkozóként – szervez sétákat cégek, más piaci szereplők felkérésére külföldieknek is, az elsődleges célközönség mégiscsak a magyar. Ez egyrészt azért van, mert a magyar sétálókból is bőven meg lehet élni: Csillag Zsófi szerint a Budastep mint családi vállalkozás, a kapacitásai és mérete miatt sem tudna nagyobb volumenben külföldi sétálókat fogadni. A másik ok az, hogy

 

a Sétaszövetség tagjai szerint akkor jó, amit csinálnak, ha az lokális és autentikus, kapcsolódik a város szövetéhez:

 

ezért tudják az általuk szervezett sétákat nehezen átalakítani úgy, hogy külföldi turistáknak is értelmezhető legyen. A Magyarországon élő külföldiekkel viszont más a helyzet: Merker például el tudja képzelni, hogy rájuk a Hosszúlépésnél fognak építeni a jövőben.

 

 

Újságírói kérdésre a három cég képviselője egységesen azt mondta, hogy bár természetesen náluk is felmerült az, hogy valamilyen módon online térbe is bevigyék a sétákat, erre egységesen mondtak nemet a Sétaszövetség tagjai.

 

A városi séta szerintük ugyanis hangsúlyosan analóg műfaj,

 

lényege pontosan a személyes jelenlétben, az azonnali visszajelzésekben, a sétálók és a sétavezetők közötti közvetlen kommunikációban van. Merker Dávid szerint kicsit olyanok ők a turizmusban és a kultúrában, mint a bakelitlemezek a Spotify által uralt zeneiparban vagy a Moleskine-határidőnaplók a Google-naptár korában.

 

Fenntarthatóbbá válhat-e budapesti turizmus?

 

Merkernek és Káldinak még tavasszal az Azonnalin jelent meg egy kiáltványnak is beillő véleménycikke, ami a budapesti turizmus fenntarthatatlanságáról és a járvány miatt Budapest előtt álló lehetőségekről szólt. Káldi Emese szerint

 

a turizmusban és a kultúrában történt elmozdulás ebbe az irányba, elsősorban alulról szerveződő kezdeményezéseknek köszönhetően,

 

bár ezeknek nem mindegyike kapcsolódik a járványhoz. A budapesti, építészeti értékkel rendelkező társasházakat nagyközönségnek megnyitó Budapest 100-at, az építészetet gyerekeknek népszerűsítő ArchiKids és a Kulturális Örökség Napjait is kifejezetten előremutató kezdeményezéseknek tartja.

 

Ugyan séták most nincsenek (bár a Budastep továbbra is szervez városi játékokat kicsi, 4-5 fős csoportoknak), a Sétaszövetség tagjai abban reménykednek, hogy a nekik is különösen fontos karácsonyi időszakban sok utalványt fognak vásárolni náluk ajándékba – ezek a Hosszúlépésnél és az ImagineBudapestnél egyébként most már nemcsak egy évig, hanem bármeddig beválthatóak.

 

NYITÓKÉP: Budastep / Magyar Sétaszövetség

FOTÓK: Hosszúlépés / Magyar Sétaszövetség

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A cégóriás elnöke és az egyik leányvállalat igazgatója is személyes okokra hivatkozott a cég közleményei szerint.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás