+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. november 25. szerda, 19:34
A hét elején a járványügyi határzárat ítélték el, szerdán az MTVA-ban folyó politikai utasításokra, az újságírók rágalmazására, az ellenzéki lapok negligálásra, a KESMA-ra és az orbáni médiapolitikára mondtak nemet. Mutatjuk a részleteket!

Az Európai Parlament a járvány ellenére is ülésezik. Szerdán a média többször is téma volt: egyszer, mikor fideszes körök szlovéniai és észak-macedóniai médiabeli terjeszkedéséről vitáztak, és másodszor, amikor nagy többséggel megszavaztak egy állásfoglalást, amelyben az európai parlamenti képviselők elítélik „egyes tagállamok kormányainak a kritikus és független média elhallgattatására, valamint a médiaszabadság és médiapluralizmus aláásására irányuló kísérleteit”.

 

Az 533 szavazattal, 59 ellenében és 89 tartózkodás mellett szerdán elfogadott állásfoglalást

 

a Fidesz EP-képviselői is megszavazták.

 

Azaz Bocskor Andrea, Deli Andor, Deutsch Tamás, Gál Kinga, Győri Enikő, Gyürk András, Hidvéghi Balázs, a KDNP-s Hölvényi György, Járóka Lívia, Kósa Ádám, Tóth Enikő és Trócsányi László is igent nyomott rá. (Nemmel csak az EP szélsőbaloldali GUE/NGL és a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia frakciói szavaztak.)

 

Pár részlet az elfogadott állásfoglalásból:

 

+ A képviselők különösen

 

aggasztónak találják a közszolgálati média helyzetét olyan tagállamokban, ahol az „kormányzati propagandává silányult,

 

amely kizárja a társadalomból vagy becsmérlő módon mutatja be az ellenzéket és a kisebbségi csoportokat, ami egyes esetekben erőszakot is szít”. Azt is hangsúlyozza a dokumentum, hogy „egyes tagállamokban, és különösen a vidéki területeken az információkhoz való hozzáférés az állami propagandára korlátozódik”.

 

(Hogy ez mennyire tökéletesen illik Magyarországra, jelzi, hogy Věra Jourova, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa meg sem lepődött azon, amikor az Azonnali felhozta neki a Szabad Európa által megszerzett hangfelvételeket, amelyek bizonyítják: az adófizetők pénzből, papíron közszolgálati médiumként működő MTVA-nal politkai utasításokat kapnak az újságírók, mondván „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”. A cseh biztos szerint a hangfelvételek csak illusztrálják, amit eddig is tudni lehetett.)

 

 Az Európai Parlament elítéli „a politikusok és kormánytagok újságírók általi megkérdezésének korlátozását és a nem kormányközeli médiumok által kezdeményezett interjúk elkerülését abban az esetben is, ha ezek jelentős országos lefedettséggel rendelkeznek”. (Orbán Viktor magyar miniszterelnök tizenegy éven át nem adott interjút az Indexnek, de az Azonnali és vélhetően a többi, kormánytól független lap interjúkérelmeit is rendre elutasítják kormánypárti politikusok, noha még kormánypárti médiabeli prominensek szerint sincs ez rendben. A brüsszeli fideszesek egyébként nem tartoznak ebbe a sorba, őket tapasztalataink szerint jóval könnyebb elérni, mint a hazai fideszeseket.)

 

 Az Európai Parlament felszólítja „a tagállamokat annak biztosítására, hogy

 

az újságírók és a médiaorgánumok érdemben tudósíthassanak a parlamenti vitákról, érdemi kérdéseket tehessenek fel a parlamenti képviselőknek

 

és a magas rangú kormánytisztviselőknek, hozzáférhessenek a közérdekű adatokhoz, bejuthassanak a nyilvános eseményekre és sajtókonferenciákra, különös tekintettel a kormányok által szervezettekre, mivel ezek hiánya súlyosan korlátozza a médiaszabadságot”. (Az Azonnali egy évvel ezelőtt pert indított Kövér László házelnök ellen, amikor az nemes egyszerűséggel az Országgyűlés pincéjébe száműzte az újságírókat az addig a képviselők által is használt sajtófolyosóról, így most csak a fehér házként ismert képviselői irodaház előtti járdán tudjuk kérdezni az arra járó képviselőket.)

 

Az Európai Parlament „sajnálatának ad hangot amiatt, hogy egyes tagállamokban a médiaszabályozó testületek kormányzati befolyás alá kerültek, és a kormányt bíráló médiaorgánumokkal szemben elfogult módon működnek”. (Az NMHH-t még a strasbourgi bíróság is elmeszelte azért, amiért jogsértő módon büntette meg még 2012-ben az ATV híradóját.)

 

+ A képviselők szerint „az elmúlt években egyre elterjedtebb lett a megfélemlítés az újságírók elhallgattatása céljából”, és a máltai Daphne Caruana Galizia és a szlovák Ján Kuciak meggyilkolását említik „mint két tragikusan nyilvánvaló példá[t arra], hogy az oknyomozó újságírókat milyen mértékben támadják a korrupciós ügyek feltárása, illetve a demokrácia és a jogállamiság védelme miatt”. A képviselők arra kérik a közéleti személyiségeket és a hatóságokat, hogy tartózkodjanak az újságírók rágalmazásától. (Pont a héten az állásfoglalást amúgy megszavazó Kósa Ádám fideszes EP-képviselő rágalmazta meg az Azonnalit fake news-ozással, miközben neki nem velünk, hanem Orbán Viktorral van vitája a járványügyi határzár kapcsán.)

 

+ Az állásfoglalás megállapítja, hogy ha a médiatulajdon kevesek kezében összpontosul, az a tájékoztatás sokszínűségét veszélyezteti, egyben megnehezíti a félretájékoztatással szemben fellépők dolgát.

 

A képviselők elvárják a tagállamoktól, hogy szabályozással kerüljék el a túlzott médiakoncentráció kialakulását és garantálják a médiavállalatok tulajdonosi átláthatóságát.

 

(A KESMA-összeolvadást még a Gazdasági Versenyhivatal sem vizsgálhatta, az Orbán-kormány ugyanis kiemelt nemzetgazdasági jelentőségűvé nyilvánította a kormányzati gigamédiaholding létrejöttét.)

 

+ A képviselők bírálják, hogy egyes kormányok állami hirdetések kiosztása révén növelik a médiára gyakorolt befolyásukat. (Ez Magyarországon régóta népszerű téma, de Romániában is látni hasonlóra példát.)

 

A képviselők ragaszkodnak hozzá, hogy a médiaszabadság és médiapluralizmus korlátozására tett kísérleteket tekintsék a hatalommal való súlyos és rendszerszintű visszaélésnek, amely ellentétes az Európai Unió alapvető értékeivel. A fideszesek is.

 

A Fidesznek nem ez volt az első meglepő EP-beli szavazása a héten, korábban egy, a schengeni zóna újranyitását szorgalmazó, a járvány miatti önkényes határlezárásokat és határellenőrzéseket bíráló állásfoglalást szavaztak meg, miközben Orbán Viktor szeptember óta határzárat vezetett be.

 

Egyébként egyik EP-beli állásfoglalásnak sincs kötelező ereje, ezeknek a jelentősége a politikai sürgetésben ki is merül.

 

FOTÓ: Marc Dossmann / Európai Parlament, 2018

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás