Bármennyire is hihetetlen, a történészek se szeretnek otthon ülni a járvány alatt

2020.11.24. 07:07

Március óta a természettudományok művelői a figyelem középpontjába kerültek: az Azonnalin is számtalan interjút készítettünk virológusokkal, immunológusokkal. De mit csinálnak most azok a történészek, akik számára létfontosságúak a bezárt könyvtárak és levéltárak? Hogyan tudnak így a járvány alatt dolgozni? Körbekérdeztünk.

Bármennyire is hihetetlen, a történészek se szeretnek otthon ülni a járvány alatt

A kínai koronavírus-járvány (ami lehet, hogy nem is kínai) gyökeresen átalakította hétköznapjainkat, életmódunkat. A vírus terjedését visszaszorítani akaró járványügyi korlátozások már eddig is számtalan munkahely működését érintették. Noha kevésbé látványos, a kormány november 11-től bevezetett korlátozó intézkedései a vendéglátás mellett a kulturális és a tudományos szférát is érintik. Főleg a történészeket.

November 11-től bezárt az ország legnagyobb könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár. Ugyanígy, ideiglenes jelleggel, december 10-ig a Magyar Nemzeti Múzeum és társintézményei is így tettek. Más a helyzet a történészek által látogatott legfontosabb intézménnyel, a levéltárral: a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára és fiókintézményei csupán látogatási korlátozásokat vezettek be. A Bécsi kapu téri főépületben (ahol az 1945 előtti iratanyagot kezelik) a kutatóterem férőképességét például 5 főben maximalizálták, természetesen kötelező benti maszkviselettel.

Hogy érteni lehessen ezen intézmények nyitvatartásának fontosságát, a társadalomtudományos (történeti) kutatás módszertanát kell ismerni. Ha egy kutató szembesül egy olyan problémával, amivel szívesen foglalkozna, az első dolga az, hogy összeállítja a téma bibliográfiáját. Amint ezzel megvan, bevonul valamelyik könyvtárba és végigolvassa mindazt, amit felírt magának. Ez azonban csak a kutatás első lépése, mivel a szakirodalommal csak a téma lehetséges értelmezéseit ismerte meg. A második lépes az eredeti forráshoz való visszatérés, ami a levéltárban lehetséges. A jelenlegi korlátozó intézkedések éppen az első lépést, a könyvtárhoz való hozzáférést szüntették meg, a levéltár viszont átmenetileg még elérhető.

„A közhiedelemmel ellentétben a történészek zöme nem szeret otthon ülni.” (Ablonczy Balázs, Budapest)

Az Azonnali által megkérdezett történészek legtöbbje a járványügyi korlátozásokat nem szemlélte tragikus beletörődéssel. Sokan a home office előnyeit taglalták nekünk.

„Olyan régebben tervezett vagy aktuális munkáimmal foglalkozom, amelyeket nagyjából itthon, a könyvtáramban lévő könyvek, régen beszerzett fénymásolatok vagy gépen elérhető források révén is el lehet végezni”

– mondta Filep Tamás Gusztáv, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa.

FILEP TAMÁS GUSZTÁV. FORRÁS: PRIVÁT FOTÓ

Volt olyan interjúalanyunk, aki hiányolta az elmaradt konferenciákat, rendezvényeket, vagy épp ezek online térbe való átkerülését panaszolta. Sárándi Tamás marosvásárhelyi múzeológustól megtudtuk: amíg az intézményük még nyitva tart, az állomány raktározásával, feldolgozásával foglalkoznak és „a kötelező maszkhasználat, ha zavaró is, megszokható”. De olyan is volt, aki arról beszélt az Azonnalinak, hogy az intézeti gépére lementett anyagoknak csak kis részét tudta a saját laptopjára átmásolni, ezért az óvintézkedések betartása mellett most is bejár a munkahelyére.

Az intézmények (különösen a könyvtár és a levéltár zárvatartása) szinte mindenkit hátrányosan érintett. Az Országos Széchényi Könyvtárba annak júniusi újranyitása és novemberi zárása között a megkérdezett kutatók közül sokan már eleve céltudatosabban jártak be. Felkészülve, kész listával indultak el fel a Várba, és a raktárból felkért anyagokat egyre-másra másolták. Viszont

„anno ezeken a helyeken társadalmi életet is éltünk a kollégákkal; ennek persze vége”

– fejtegette Filep Tamás. Ugyanígy többen voltak, akik már eleve rengeteg levéltári anyagot felhalmoztak, így most abból tudnak dolgozni.

SÁRÁNDI TAMÁS. FOTÓ: FACEBOOK

Sárándi Tamást, a marosvásárhelyi múzeológust viszont az intézmények zárvatartása eléggé hátráltatja. „A kutatómunka már sokkal nehezebben megy, itt leginkább az hátráltat, hogy Romániában március óta zárva vannak a levéltárak.

Jelenleg a munkahely mellett két projektben is benne vagyok, az egyik teljesen leállt,

a másik esetében, ami korábban indult, vannak összegyűjtve anyagok, így ezek feldolgozásával foglalkozom jelenleg, úgy is mondhatnám, hogy a korábban egybegyűjtött tartalékokat élem fel.”

„Idevágó tudásom valamivel meghaladja az analfabetizmus szintjét.” (Filep Tamás Gusztáv, Budapest)

Számtalan szolgáltatás, rendezvény online térbe kerülése miatt a tudósoknak új platformokkal is meg kellett ismerkedni. A legtöbben elboldogulnak a különböző videós alkalmazások használatával, valamint a könyvtári adatbázisokat is tudják használni. A legtöbben az Arcanum létét dicsérték, sőt előremutató lépésként Bárdi Nándor,  a TK Kisebbségkutató Intézet osztályvezetője ezen platformok ingyenessé tételét is hasznosnak tartaná a társadalomtudományok művelői számára.

Nem volt ennyire elégedett Ablonczy Balázs, a Trianon100 MTA-Lendület Kutatócsoport vezetője. Ő – mint mondta – „elboldogul” az online felületekkel.

Negatív élményei is kapcsolódnak ehhez, ahogy fogalmazott: az elmúlt napokban „égtem be csúnyán egy online előadásomon”.

ABLONCZY BALÁZS. FOTÓ: BAKÓ BEA / AZONNALI

Viszont az online térbe való áttérés lehetőségeket is jelentett. Rainer M. János, az egri Eszterházy Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője például azt hozta fel pozitív példának, hogy azzal, hogy az egyetemen online térbe kerültek az órák, többet kellett készüljön előadásaira, szemináriumaira és a diákok számára is minden olvasnivalót sikerült online elérhetővé tennie.

Bárdi Nándor, a TK Kisebbségkutató Intézet osztályvezetője viszont az online tér árnyoldalaira is felhívta a figyelmet. Elmesélte, hogy a márciusi-májusi karantén alatt online hírfüggőség jelentkezett nála, azonban azóta leszokott erről.

„A járvány előnye is, hogy egyre több konferencia, beszélgetés online zajlik, ami később visszanézhető az interneten, így olyan eseményt is tudok követni, amire normál körülmények között sem jutottam volna el.” (Sárándi Tamás, Marosvásárhely)

A történészek mindennapjához tartozik a külföldi tanulmányút, külföldi konferenciákon való részvétel is. Legtöbben azt emelték ki, hogy

az utazási korlátozások a külföldi forrásgyűjtést gátolják.

ZAHORÁN CSABA. FORRÁS: PRIVÁT FOTÓ

Az erdélyi Sárándi Tamásnak már eltervezett budapesti útja volt, mivel „minden évben legalább 1-2 hónapot a budapesti könyvtárakban és levéltárakban töltöttem, amikor beszereztem a legújabb szakirodalmat, illetve folytattam a levéltári anyag gyűjtését.” Viszont márciusban és ősz elején is lezárták a határokat, így magyarországi kutatóútjáról le kellett mondjon.

Az erdélyi témákkal foglalkozó kutatók ugyanezzel szembesültek. A külföldi kutatások hiánya „minimum egy évvel visszavetette a kutatásaimat. Levéltárazni, interjúzni, kérdőívezni sem lehet” – számolt be Bárdi Nándor. Ugyanezt a véleményt osztotta meg velünk Zahorán Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közép-Európai Kutatóintézetének munkatársa is. Zahorán, aki rendszeresen jár Bukarestbe, hogy a legfrissebb román szakirodalomról tájékozódjon, úgy látja, hogy jelentősen le fog maradni a friss szakirodalom feldolgozásával, ha továbbra is fennmaradnak az utazási korlátozások.

BÁRDI NÁNDOR. FOTÓ: FACEBOOK
A történészek munkavégzését tekintve a legtöbb társadalomtudományos intézet ha nem is tette kötelezővé a home office-t, erősen preferálják.

A Történettudományi Intézetben Ablonczy Balázs szerint például úgy lehet most bejárni, hogy kötelező a maszkviselés, valamit a dolgozóknak előre egyeztetniük kell egymással, hogy egyszerre egy irodában csak ketten legyenek jelen. Ugyanez érvényes a Kisebbségkutató Intézetre is, ezt Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv osztották meg. Ezzel még viszonylag szerencséjük is van: Olaszországban tudunk olyan kutatóintézetről, ahol egy irodában csak egy ember lehet benn egy nap, akkor is, ha azon eredetileg heten kellene osztozzanak.

Az egyetemek esetében változó a járványhelyzet kezelésére adott válasz. Ablonczy Balázs például elmesélte, hogy a jelenlegi, őszi félévben az ELTE felkészültebbnek tűnt, mint tavasszal: „Egész sokáig elvergődtünk a jelenléti oktatással a szemináriumi csoportokban, távolságtartással, meg kihelyezett fertőtlenítőkkel, kötelező maszkviseléssel.” Rainer M. János, az egri Eszterházy Károly Egyetemmel kapcsolatban megosztotta, hogy mind tavasszal, mind a mostani félévben viszonylag könnyen ment az átállás az online oktatásra.

RAINER M. JÁNOS. FOTÓ: FACEBOOK

Az általunk megkérdezett tudósok mindannyian törvénytisztelő polgároknak tűnnek: az Azonnali azon kérdésére, hogy a bezárt könyvtárak, levéltárak esetén nem próbálkoztak-e meg kiskapuk keresésével, különleges engedély birtokában való bejutással, esetleg külföldi út „elintézésével”, mindannyian tagadólag válaszoltak.

És mi a helyzet az érintett intézményekkel?

Az Országos Széchényi Könyvtár több szolgáltatást online elérhetővé tett a beiratkozott olvasóknak, tudtuk meg a nemzeti könyvtár sajtómunkatársától. A beiratkozott olvasók számtalan kiadó (például az Akadémiai vagy a L’Harmattan) adatbázisaihoz a saját laptopjukról férhetnek hozzá. De ugyanígy a koronavírus-járványra való tekintettel például digitálisan megnézhetőek a középkori kódexek, az 1956-os forradalom írott anyagai, többszáz éves online térképek, valamint az OSZK-olvasók rendelkezésére áll egy digitalizált fotótéka is.

A koronavírus-járvány különböző aspektusainak társadalomtudományos kutatását is elkezdték a magyarországi intézetek. A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete például egy új kutatási projektet is elindított, amely a járványhelyzetre adott válaszokat és leginkább a társadalmi szolidaritást vizsgálja. A TK Történettudományi Intézet kutatói a tudománynépszerűsítő írásaikban pedig a magyarországi járványok történetét ismertették a nagyközönséggel.

NYITÓKÉP: Országos Széchényi Könyvtár / Facebook

Antal Róbert-István
Antal Róbert-István az Azonnali újságírója

Történész, az erdélyi baloldal kutatója. Bármilyen furcsa, de szereti a románokat.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek