Ha nem az EU, akkor jön Oroszország meg az arab pénzek

Van-e helye az országnak az Európai Unióban? Előnyt jelentene-e a csatlakozásnál a jelentős muszlim lakosság? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

1995. november 21-én ért véget a boszniai háború végét jelentő daytoni békekonferencia, így a héten arról kérdeztük a politikusokat, hogy milyen tanulságokat lehet levonni Bosznia-Hercegovina 25 évéből.

Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa szerint

A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin szerint Bosznia-Hercegovinában a daytoni egyezményben lefektetett államberendezkedés jelenthet kihívásokat: a megosztottsága, a tagoltsága, a rendkívül bonyolult bürokratikus procedúrák, amik eredetileg az etnikai feszültségek rendezése céljából lettek kitalálva.

Arról is kérdeztük őket, hogy van-e helye Bosznia-Hercegovinának az Európai Unióban. Noha a KDNP-s Nacsa Lőrinc „eltérő fejlettségi szintről” is beszélt, de alapvetően egyetértettek abban, hogy előbb vagy utóbb minden európai országnak csatlakoznia kéne az unióhoz, ellenvéleményt mindössze a mihazánkos Novák Előd mondott, aki szerint az ország uniós tagságának felvetése „egészen abszurd”.

Az LMP-s Ungár Péter (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa – a szerk.) szerint pedig ha nem őszinte az EU nyugat-balkáni politikája, akkor még súlyosabb problémák lehetnek, álszent ugyanis az a helyzet, amikor csak szavakban van útja a térségnek az európai integrációba: 

Az MSZP-s Mesterházy Attila ezt továbbfűzte: szerinte ezesetben Oroszország mellett Kína is erősebb pozíciókkal fog rendelkezni a Balkánon.

Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy vajon miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán egy Bosznia-Hercegovina-térkép a képviselők szerint. Részletek a videóban!