+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Renczes Ágoston
2020. november 19. csütörtök, 11:10
Körbekérdeztünk: az éttermek számára jelent némi segítséget a kormány novemberre szóló gazdasági intézkedéscsomagja, de inkább a kiszállításba próbálnak kapaszkodni, a kis hotelek viszont semmit nem érzékelnek belőle. A szórakozatóipar egy része pedig egyszerűen kimaradt az intézkedésekből.

Legfeljebb az ételfutár-cégek hátizsákos kiszállítói várakoznak az éttermek előtt, ha egyáltalán nyitva maradtak. A szállodák kiürültek, a bárok, szórakozóhelyek bezártak. Előadások, koncertek, vetítések és más rendezvények maradtak el a november 11-én életbe lépett korlátozások miatt.  

 

A kormány előző éjjel, november 10-én megjelent, a járvánnyal kapcsolatos, másnaptól érvényes rendeletcsomagjában viszont nem csupán a korlátozások, hanem néhány gazdaságvédelmi intézkedés is helyet kapott. Az intézkedésekkel a kormány a járvány és a korlátozások miatt bajba jutott iparágakban működő cégeknek kíván segíteni az éttermektől kezdve a kulturális és szórakoztatóipari tevékenységet végző cégeken át a szabadidős sport-szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokig, azzal a céllal, hogy ne bocsássák el az alkalmazottaikat

 

– de a támogatások csak november hónapra szólnak.

 

Az intézkedések egy része a munkavállalók után fizetendő adóterheken könnyít, ha cégek november végéig nem küldik el őket. A rendelet külön szabályozza a szálláshely-szolgáltatókat: nekik nem adókedvezmény jár, hanem a november 8-ig beérkezett (és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központban is regisztrált) foglalásaik utáni árbevétel nettó 80 százalékát megtéríti az állam, ha a cégek a november 8-án náluk alkalmazásban lévők munkaviszonyát november végéig fenntartják. A rendelet az éttermi szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásoknak az adókedvezményeken felül bértámogatást is kínál: ha a cég november végéig megtartja és kifizeti az alkalmazottjait, akkor a neki kifizetett bruttó bér felét visszaigényelheti az államtól. 

 

Péntek reggelre újabb döntés született az éttermi szolgáltatást nyújtók megsegítése érdekében: Orbán Viktor a Kossuth rádióban bejelentette, majd Varga Judit is kiírta a Facebook-oldalára, este pedig a Magyar Közlönyben is megjelent a rendelet arról, 

 

hogy az elviteles ételek áfáját az eddigi 27 százalékról leviszik 5 százalékra.

 

Az Azonnali az érintett cégeknél járt utána, mekkora segítséget jelent számukra a kormány intézkedéscsomagja.

 

Ez is valami

 

Szalontay Tamás, a budapesti Szaletly étterem társtulajdonosa úgy látja, hogy a bértámogatás és az adókedvezmény a semminél mindenképpen több, de ahhoz kevés lesz, hogy csak erre alapozva megtartsák a cégek az embereiket. Szalontay

 

semmi esélyt nem lát arra, hogy decemberben újrainduljon az élet és a gazdaság,

 

viszont ezek az intézkedések csak november végéig nyújtanak némi segítséget. A szakember szerint az iparág teljesen kivérzett, a kiszállításra való átállás egy olyan kényszermegoldás, amit sok cég már be sem vállalt.

 

AMIKOR A SZALETLY SZÉKEI MÉG A NYITÁSRA VÁRTAK. 

 

Szalontay több olyan vállalkozásról is tud, amelyek a tavaszi lockdown alatt átálltak kiszállításra, de az ott szerzett negatív tapasztalataik miatt most inkább bezártak. A kiszállítócégek ugyanis majdnem akkora jutalékkal dolgoznak, mint amekkora a kiszállított étel adóterhe, vagyis 27 százalék – a kiszállításra nem az éttermi fogyasztás öt százalékos áfája vonatkozik –; így a kiszállított étel árának körülbelül a felét elviszi az áfa és az ételfutár cég. A szakember szerint inkább a kiszállított és elviteles étel áfájának 5 százalékra csökkentése jelent segítséget azoknak, akik egyáltalán bevállalták, hogy kényszerből átállnak a kiszállításra.

 

Szalontayék egyébként még tartják magukat, nem mondtak fel senkinek. Azt még nem tudja, igénybe veszik-e a novemberi adókedvezményt és bértámogatást. „Egyelőre értelmezzük az intézkedéseket, számolunk, ahogy mindenki az iparágban” – fogalmazott a szakember. Az ő helyzetük annyiban szerencsésebb, hogy egy januárra tervezett felújítás miatt egyébként is hosszabb időre bezárták volna az éttermet, most azt fontolgatják, hogy előrehozzák a felújítást.

 

Vidéken egyszerűbb, ha van menü

 

Attila, egy nyugat-magyarországi étterem tulajdonosa a bértámogatást határozottabb intézkedésnek véli a tavaszi járulékmentességhez képest, bár – mivel közel az osztrák határ, és a régióból rengetegen dolgoznak Ausztriában – pontosan

 

látja a különbséget az ottani kurzarbeit és az itthoni intézkedések között,

 

úgy tudja, az Ausztriában dolgozók a fizetésük 80-90 százalékát is megkapják a kurzarbeit keretein belül. (Ausztriában a cégek az alkalmazottaikat drasztikusan lecsökkentett munkaidőben is foglalkoztathatják, és csak ezeket az órákat kell kifizetniük nekik. A fizetésüket az állam egészíti ki oly módon, hogy a munkáltatótól kapott csökkentett fizetés és az állami kiegészítés együtt az alkalmazottak eredeti fizetésének 80-90 százalékát is kiadja – erről itt írtunk részletesebben.) A bértámogatást Attiláék igénybe is tervezik venni, ennek megfelelően nem is mondanak fel senkinek. Az osztrák vendégek már a szeptemberi határlezárás után elmaradtak, a náluk tartandó családi és céges rendezvényeket sem szervezik meg, de a cégének szerencsére vannak tartalékai, és a kiszállítás is működik. 

 

Szabó Gábor, a hosszúhetényi Tavasz vendéglő konyhafőnöke szintén azzal számol, hogy igénybe veszik a bértámogatást, a könyvelője épp azzal foglalkozik, hogy összegyűjtse, milyen dokumentumok szükségesek majd az igényléshez. A Tavasz vendéglőt Szabó elmondása szerint annyiban érintik kevésbé érzékenyen a szerdától érvényes korlátozások, hogy közétkeztetéssel is foglalkoznak, továbbá évek óta lehet tőlük menüt elvitelre is rendelni, illetve szükség esetén kiszállítást is vállalnak.

 

A menüztetés eddig is a forgalmuk jelentős részét tette ki, de a helyben fogyasztó vendégek és a turisták elmaradása náluk is érezhető bevételkiesést okoz. A pont aznap életbe lépett korlátozások a Márton-naptól várt forgalmat is keresztülhúzták, pedig erre Szabóék jelentős mennyiségű libával készültek. Egyelőre azonban úgy tűnik, nem marad rajtuk az előre beszerzett nyersanyag és sikerül az elviteles rendszerben is értékesíteniük a libafogásokat. A konyhafőnök szerint nagy kérdés, mi lesz decemberben; ha a karácsonyi időszakban is maradnak a korlátozások,

 

abban bízik, hogy a most egy hónapra hozott, vállalkozásokat támogató intézkedéseket is meghosszabbítja majd a kormány.

 

MÁRTON-NAPI LIBACOMBOK A TAVASZBAN: ELVITELRE

 

A kis szállodákon nem segít a rendelet

 

Béládi Heléna, a visegrádi Vár Hotel vezetője viszont elégedetlen a szálláshelyeket segíteni hivatott intézkedéssel. A kormányrendeletből nem derülnek ki olyan részletek – panaszolta az Azonnalinak –, hogy hogyan kellene rendezni a november 8-ig rögzített és már ki is fizetett szállásokat, köteles-e ilyenkor a szállás visszautalni a foglalás árát, vagy felajánlhatja-e a vendégnek azt, hogy később „lelakja a foglalását”. A hotel vezetője úgy látja, hogy amellett, hogy

 

kidolgozatlan, ez a támogatás vélhetően inkább a nagyobb szálláshelyeknek kedvez.

 

A Vár Hotel a 22 szobájával kicsinek számít, de egyébként is olyan kevés foglalásuk volt novemberre, hogy nem jelentene érdemi segítséget, ha azok árának 80 százalékát kifizetné nekik az állam. Az üzletasszony a bizonytalanság miatt is aggódik: nem lehet tudni, mire számítsanak decembertől, folytatódnak-e a korlátozások, lesz-e valamilyen segítség. Emiatt ő kénytelen volt a hotel dolgozóinak nagy részét elküldeni.

 

Hasonlóan látja Zoltán, egy kis Baranya megyei hotel vezetője is (ő megváltoztatott névvel szerepel a cikkben). Mivel a foglalásokat sosem rögzítik előre sem a saját számlázóprogramjukba, sem a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba rendszerébe, hanem mindig csak a vendég érkezésének napján, az ő hotele számára

 

semmilyen segítséget nem jelent a november 8-ig lefoglalt szállások árának 80 százalékos visszatérítése.

 

A cége egyébként nemrég alakult, a hotel személyzetét eddig csak alkalmi jelleggel fogalalkoztatta, így őket kénytelen volt erre az időszakra elküldeni; csak a recepció működik, illetve azon felül egy alkalmazott el tud látni minden más feladatot.

 

A hotel vezetője azt mondja, mivel nem rendelkeznek wellness-részleggel, náluk a december és a január egyébként is holtszezon, így az esetlegesen elhúzódó korlátozások minimális mértékben befolyásolják majd a forgalmukat eben az időszakban. Zoltán arra számít, hogy legkorábban tavasszal, márciusban-áprilisban áll majd helyre az élet, onnantól viszont nagy forgalommal számol. A járvány első hulláma miatti korlátozások feloldása után ugyanis azt tapasztalta, hogy az akkor elszenvedett veszteségek gyorsan megtérültek az enyhítés utáni megnövekedett forgalomnak köszönhetően. A hotel vezetője szerint újra ez történik majd: akik hetekig, hónapokig nem tudtak kiszabadulni otthonról és kirándulni menni, a korlátozások feloldása után meg fogják rohamozni a szálláshelyeket.

 

Akik kimaradtak 

 

A kormányrendelet felsorol több szórakoztatóiparral kapcsolatos főtevékenységet; az ezekkel foglalkozó vállalkozások is jogosultak az adókedvezményekre.

 

A vállalkozások köréből viszont kimaradtak azok a cégek, amik összefogják a szórakoztatóipart, és fontos részei az iparág működésének

 

– ezt már Varga Balázs, a klubok, fesztiválok, zenekarok, rendezvények számára online jegyértékesítést biztosító Tixa.hu vezetője mondja az Azonnalinak. A cég szerette volna az alkalmazottai után igénybe venni az adókedvezményeket, de a rendeletben felsorolt főtevékenységek között az övék egyszerűen nem szerepel. 

 

„Tavasszal is ugyanez volt – emlékeztetett Varga – az első hullám alatti járulékcsökkentésből is kimaradtunk, de aztán utólag bekerültünk azon cégek körébe, amik pályázhattak rá." Varga egyelőre a Kereskedelmi és Iparkamaránál jelezte a problémát, bár nem igazán számít arra, hogy segíteni tudnának. Segítségre pedig szükség lenne: a szórakoztatóipar a válság által az egyik legsúlyosabban érintett iparág. Bizonyos mértékig tudták csökkenteni a költségeiket – mondja Varga – felmondták az irodájukat, lenullázták a marketingköltségeket, de a Tixánál most is rengeteg munka van:

 

az elmaradt rendezvények miatt óriási mennyiségű ügyfélszolgálati és adminisztrációs feladattal kell megbirkózniuk.

 

Egy elmaradt rendezvénnyel több teendőjük van, mint egy megvalósulttal, miközben a bevételeik drasztikusan lecsökkentek. 

 

Varga úgy látja, hogy nemcsak a hozzájuk hasonló szolgáltató cégek, hanem a klubok sem kaptak érdemi segítséget a kormánytól; néha már úgy érzi, mintha szándékosan véreztetnék ki ezeket a cégeket, hogy aztán könnyen fel lehessen őket vásárolni. A szakember szerint az lenne valós segítség a szektor számára, ha az állam átvállalná a bérleti díjak és a munkabérek egy részét. A nehézségek ellenére eddig ők is egyben tartják a céget, és a szolgáltatás színvonalából sem engednek.

 

NYITÓKÉP: Szaletly

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás