Mi bizonyítja, hogy a koronavírus már tavaly ősszel is itt volt Európában?

Egy olasz kutatócsoport már tavaly szeptemberi mintákban is talált olasz betegekben az új koronavírus-fertőzésre utaló antitesteket. A tanulmányukat rögtön számos kritika érte, ezért felkerestük Sienában az egyik társszerzőt, az antitestkutatásra specializálódott Emanuele Montomolit, hogy magyarázza el, mit bizonyít ez, és hogyan ellenőrizték az eredményeket. És hogy mi fog mindettől változni? Legfeljebb nem hívhatjuk kínai vírusnak. Interjú.

Miről szól pontosan a kutatásuk, aminek kapcsán napok óta hangos a világsajtó?

A Milánói Rákkutató Intézettel közösen elemeztünk nagyjából ezer mintát, amiket tüdőszűrő-vizsgálatokon vettünk. A mintákat Olaszországban gyűjtöttük különböző településekről 2019 júliusától 2020 január-februárjáig. Azt vizsgáltuk, hogy tartalmaznak-e a minták olyan antitesteket, amik SARS-CoV-2 vírusfertőzöttség esetén jelennek meg a szervezetben.

A júliusi és az augusztusi minták között még nem találtunk ilyet, de

januárra és februárra persze már magasabb arányban. Szerintem ez logikus is: vannak olyan kutatások, amelyekben kimutatták, hogy már 2019 november végétől fellelhető volt a vírus a Milánó környéki szennyvízben.

Aztán ott van egy Párizsban elhunyt beteg esete is, akinek halála után mintát vettek a tüdőszövetéből: az ő szervezetében is kimutatták az új koronavírust már 2019 december elején. Vagyis akkorra a vírus már jó eséllyel itt keringett Észak-Olaszországban és Európában, ezt mutatják az általunk elemzett minták is.

És mit bizonyít ez? Nem lehetséges, hogy a SARS-CoV-2 vírusáéval azonos, vagy hozzá hasonló antitestek másfajta koronavírusos fertőzés miatt is megjelenhetnek az emberi szervezetben?

Ezt a kérdést nagyon gyakran megkapom. Sokan kérdeznek a vizsgálatunk pontosságáról és érzékenységéről. Az általunk alkalmazott próbák a Nemzetközi Harmonizációs Konferencia (ICH) irányelveinek megfelelően vannak hitelesítve, és ezeket használják számtalan Covid-vakcina fejlesztéséhez is.

Ezen kívül vásároltunk húsz olyan mintát is, amik más koronavírus-antitestekre voltak pozitívak, és elemeztük őket ugyanolyan módszerrel, mint a SARS-CoV-2-t tartalmazó mintákat. Az új koronavírusra az összes negatív lett. Ez azt jelenti, hogy

Megismételtük a vizsgálatokat tizenegy különböző influenzatörzzsel is, de az influenza esetében sem tapasztaltunk keresztreakciót. Száz százalékban sosem lehetünk persze biztosak abban, hogy ilyen keresztreakció nincsen, de módszertanilag nagyon alaposan jártunk el.

Ráadásul csak 2019 szeptemberétől bukkantak fel az antitestek a mintákban, tehát korábban, júliusban és augusztusban még nem. Még szeptemberben is csak két esetben találtunk antitesteket, aztán október-november-december során ehhez képest jött egy csúcs. Ha más koronavírus-fertőzések nyomán alakultak volna ki ezek az antitestek, akkor mi magyarázza ezt az időbeli tendenciát? Akkor miért nem találtunk antitesteket már a júliusi és augusztusi mintákban is?

Néhány virológus már nyilvánosan is kritizálta a tanulmányukat: azt mondják, a folyóirat, amiben publikáltak, nem vehető komolyan, nem bíznak az önök módszerében. Milyen kritikákat kaptak a peer review során a szakmai lektortól a megjelenés előtt?

A megjelenés helyéről Giovanni Apolonét (a tanulmány másik társzerzője, a Milánói Rákkutató Intézet tudományos igazgatója – a szerk.) kellene megkérdezniük. Ő azért választotta a Tumori Journalt, mert ez a Milánói Rákkutató Intézet folyóirata. Így volt esélyünk arra, hogy hamarabb publikálhassuk a cikket.

A módszertanért én voltam a felelős a kutatás során, és garantálhatom, hogy nem volt keresztreakció. Ráadásul publikáltunk egy tanulmányt a Nature módszertani folyóiratában is, ami megmutatta, hogy a keresztreakció az S2 fehérjében történik. Ez a csúcsfehérje a koronavírusban. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az S1 fehérje van felül és az S2 a szár. A keresztreakció ebben a szárban történik. Mi azonban a felső, S1 fehérjének egy részét, a receptormegkötő részt használtuk, ami nagyon specifikus a vírusra nézve. Ezért is mondom, hogy nem számítunk keresztreakcióra, az ugyanis a másik fehérjében történik.

Ha ez az új típusú koronavírus már ilyen korán jelen volt Európában, hogyan lehetséges, hogy senki nem észlelte azt? Olaszországban február végén kezdett csak romlani a helyzet.

Ennek véleményem szerint három lehetséges oka van. Egyrészt egy vírusnak a tetőzés előtt szüksége van egy időszakra, amíg háborítatlanul terjedhet. Ez a szokványos módja a járványok kitörésének.

A másik oka az lehet, hogy a koronavírusok általában nem szeretik a telet. Ez olyasmi, amit nagyon sokan nem látnak. Az influenzavírusok szeretik a hűvösebb időjárást és a telet, a koronavírusok inkább a tavaszt és az őszt. A nagy hideg nem a legideálisabb környezet a SARS-CoV-2-nek. Valószínűleg ezért sem terjedt 2019 telén olyan gyorsan a vírus.

Harmadszor pedig nem igaz, hogy teljesen váratlanul jelentek meg a tüdőbetegek 2020-ban. Már november és december körül megjelentek olyan tüdőbetegek, akiknek akkor még ismeretlen volt a betegségük oka. Nem tudták diagnosztizálni őket, még nem tudtunk a vírusról. A Párizsban meghalt beteget is a halála után tesztelték le, utólag találták meg a szervezetében a vírust.

Ezek szerint ha a vírus a túl hideget nem szereti, akkor most télen is számíthatunk arra, hogy lelassul, vagy ehhez már túlságosan elterjedt? És várhatók-e e tekintetben földrajzi eltérések, mondjuk az olaszországi enyhe telet eszerint jobban szereti a vírus, mint a hideg magyart vagy a svédet?

Pontosan, de igazából ezt majd most fogjuk meglátni. Eddig általánosságban tapasztaltuk azt, hogy a koronavírusok többnyire nem szeretik a hideget. Sosem láttunk nagy fertőzéscsúcsokat Oroszországban vagy Finnországban, annál inkább Spanyolországban, Portugáliában, Dél-Olaszországban. De most nehéz ezt megmondani, mert a vírus tünetei jellemzően enyhék, viszont könnyen terjed.

Hogyan jelenhetett meg akkor a vírus? Eddig úgy tudtuk, hogy Kínából indult, ahol denevérről terjedt át emberre. Az önök kutatási eredménye most azt jelenti, hogy a koronavírus valójában nem is kínai, hanem olasz?

Ezt lehetetlen megmondani.

Az én személyes tippem az, hogy valami történt a vírussal 2019 decemberében a vuhani piacon: megváltozott valahogy, talán fertőzőképesebb vagy virulensebb lett. Azt nem tudom kijelenteni, hogy az októberben terjedő vírus egészen pontosan ugyanaz volt, mint ami most is terjed. A most terjedő vírus is kicsit más, mint amit eredetileg sikerült izolálni.

Azért, mert a vírus folyamatosan mutálódik?

Igen. És valószínűleg az a mutáció, ami 2019 októbertől decemberig terjedt, nagyon domináns a vírusban, és utána megváltozott valami. Ezt nem tudom megmondani, ez a munka még a genetikusok előtt áll.

És mire következtethetünk a mai állás szerint az önök tanulmányából? Hogyan lehet hasznosítani az eredményeiket a vírus elleni védekezésben?

Következtethetünk belőle arra, hogy a vírus már korábban átterjedt az emberre, mint azt a járvány kirobbanásakor gondoltuk. Következtethetünk arra is például, hogy vírus immunválaszt kiváltó hatása nem olyan erős, hogy immunitást eredményezzen, bár ez csak egy lehetséges következtetés, bizonyítása további kutatást igényelne.

Szóval azt mondja, hogy most is jelen van számos vírus az emberekben, amik később olyan módon mutálódhatnak, ami veszélyes lehet?

Most kinyitottunk egy ajtót: bizonyítékot találtunk arra, hogy ez a vírus már korábban terjedt. Ezt észben tartva lehet tovább haladni a kutatással. Már tervezzük, hogy az eddigi ezer helyett százezer mintára kiterjesszük a vizsgálatot más európai országokra is, mondjuk Franciaországra vagy Magyarországra. Ha más országokból is össze tudunk gyűjteni 2019-es mintákat, azokat egy nagyívű kutatásban vizsgálnánk, hogy megtudjuk, hol volt már korábban is jelen a vírus.

Már most is dolgoznak ezen a nemzetközi együttműködésen?

Sok érdeklődést kaptunk a tanulmányunkra és sok kolléga van, aki részt venne egy ilyen jövőbeni kutatásban. Eddig három nap alatt rengeteg figyelmet kaptunk, most alaposan meg kell terveznünk, hogyan tovább.

Ha azt találják, hogy a Covid-19 jelen volt más országokban is már tavaly ősszel, abból mi következik, mi lesz a következő lépés?

Semmi.

A spanyolnáthát is spanyolnak nevezték el, aztán évekkel később kiderült, hogy Amerikából érkezett.

Ha már az antitesteket vizsgálják: azt lehet-e tudni, hogy mitől függ, hogy valakinek a szervezete antitesteket fejleszt, míg sok újrafertőződéses esetről is hallani, amikor valaki akár másodszor, harmadszor is elkapta a koronavírust viszonylag rövid időn belül?

Ezt nehéz megmondani. Mindenki ezt akarja tudni, hiszen ez szükséges ahhoz, hogy a vakcinák tényleg hosszú távon védelmet nyújtsanak a Sars-COV-2 minél több különböző alfajtája ellen. De egyelőre ezt nem tudjuk. A tanulmányunk sem ad erre választ. A tanulmányunkban csak azt állítjuk, hogy tavaly október-november-december során az emberek bizonyos százalékában jelen voltak antitestek a Covid-19 ellen.

Olyan esetek is előfordulnak, hogy valakinél enyhe lefolyású a koronavírus, később azonban mondjuk szívpanaszai lesznek a fertőzés szövődményeként. Mitől függ, hogy kialakul-e ilyesmi?

Ez egyelőre egy fekete lyuk őszintén szólva. Valakinek egyáltalán nincsenek tünetei, valakinek nagyon erősek a tünetei. Nem lehet tudni, hogy miért, ugyanis nem lehet egy koron, nemen, vagy ilyesmin alapuló trendet megfigyelni, teljesen esetleges. Az köztudott, hogy a vírus megtámadhatja a tüdőt, azonban megtámadhat más szerveket is, mondjuk a szívet. A vírus ugyanis az ace 2 receptorokat támadja, amelyek a szervezetünk számos részében jelen vannak

Önök dolgoznak saját vakcinán itt a sienai VisMederinél?

Nem, mi csak a más cégektől beérkező vakcinaváltozatok klinikai tesztelését végezzük hitelesített módszerekkel.  

Hogyan működnek a vakcinák, és hogyan érik el, hogy a vírus különböző mutációi ellen is hatékony legyen?

A vakcinát a vírus egy közös csúcsa ellen fejlesztik ki. A vírusnak van egy csúcsfehérjéje, és mielőtt a vakcinát elkezdjük fejleszteni, kell keresnünk egy olyan részt, egy olyan epitópot a csúcsfehérjében, ami a vírus számos különböző alfajtájában jelen van. Ha megtaláljuk a vakcinát a csúcsfehérje ezen részére, akkor az a vírus összes alfajtája ellen védelmet biztosít.

Sokat hallunk a vakcinákról, de kevesebbet a koronavírus elleni gyógyszerek kifejlesztéséről. Miért?

Mert a vakcina az egyetlen módja a járvány megállításának. A gyógyszereknek amúgy nem vagyok a szakértője, én az antitestekkel foglalkozom. Mindenesetre a gyógyszer már csak arra jó, hogy megoldja a problémáit mondjuk egy kórházban lévő betegnek. De nem állítja meg a járványt. A járványt csak immunitással lehet megállítani, azt pedig vagy nyájimmunitással vagy vakcinával lehet elérni, máshogy nem.

Honnan lehet tudni, hogy melyik vakcina mennyire megbízható? A magyar kormány például aktívan reklámoztatja a külügyminiszterével az orosz vakcinát. Hogyan döntsük el, hogy melyikben bízhatunk?

Az európai, japán és amerikai vakcinákat könnyű ellenőrizni. Viszont szinte lehetetlen adatokhoz hozzáférni az orosz és kínai vakcinákkal kapcsolatban. De az orosz egészségügyi szabályozó hatóság csak Oroszország területére engedélyezheti a vakcinák kibocsátását. Ugyanígy a kínai pedig csak Kínában.

Tehát nem is lesz legális ezeket az Európai Unióban forgalmazni?

FOTÓK: Bukovics Martin, Siena / Azonnali

Montomoliék tanulmányát angolul itt lehet elolvasni, előfizetés kell hozzá.