Saját magukat fojtják meg az indiaiak a koronavírus-járvány kellős közepén

Hiába a tiltás, a hindu ünnep, a díváli alkalmából Delhiben annyit petárdáztak, hogy az egészségügyi határérték 9-szeresére emelkedett a levegő szennyezettsége vasárnapra.

November 14. fontos nap volt idén a hinduk életében: ekkor tartották egyik legjelentősebb ünnepüket, a díválit, azaz a fények ünnepét, ami egyúttal az indiai újév kezdetét is jelöli.

A mozgó ünnepen (ami az indiai holdnaptár szerint október végére, november elejére esik) a hívők lámpásokat gyújtanak, az ablakba teszik őket, és a hiedelem szerint a legszebben kivilágított háztartásokba Laksmi hindu istennő ellátogat, és megáldja őket szerencsével és jóléttel. A fény szimbóluma egyúttal spirituális megvilágosodást, megtisztulást is takar, amire pandémia idején nagy szüksége lehet az embereknek.

Igen ám, csakhogy a díválit nemcsak meghitt családi körben, hanem fesztivál formájában is ünnepelni szokták, sok-sok étellel-itallal, na meg látványos tűzijátékokkal és petárdázással. Persze nem biztos, hogy az amúgy is híresen szennyezett levegőjű Indiában pont a koronavírus-járvány kellős közepén kéne még tovább rontani a levegő minőségét – ezt érezte az indiai metropolisz, Delhi miniszterelnöke, Arvind Kejriwal is, aki a díváli közeledtével megtiltotta a petárdák és tűzijátékok árusítását és használatát.

A gyakorlatban azonban annyira nem sikerült érvényt szerezni a tiltásnak, hogy

„Az isteneink biztos boldogok ma, hogy a követői petárdákat robbantva a kétségbeesésbe és a halálba fojtják a fiatalokat” – fakadt ki Swechha nevű helyi környezetvédő civilszervezet alapítója, Vimlendu Jha.

A másik végletet a regnáló indiai miniszterelnök, Narendra Modi Bharatíja Dzsanata Pártjának egyik képviselője fogalmazta meg. Tarun Vijay Twitter-oldalán arra emlékeztette követőit, hogy nem véletlen, hogy olyan sokan kikeltek Indiában a pirotechnikai eszközök használatának tilalma ellen. Szerinte ez egyfajta hindu szabadságharcként is értelmezhető volt.

Akárhonnan is nézzük, az mostanra kezd beigazolódni, hogy a szennyezett levegő és a koronavírus nem jó párosítás: egy október végén publikált nemzetközi kutatás azt találta, hogy

Európában 19, Észak-Amerikában 17, Kelet-Ázsiában pedig a halálesetek 27 százalékában játszott szerepet az, hogy a fertőzött egyén rossz minőségű levegővel rombolta légzőszerveit.

(Budapesten Karácsony Gergelyék emiatt is tiltakoznak a kormányzati rendelet ellen, hogy a parkolást ismét ingyenessé teszik, mert a városvezetés szerint emiatt nagyban romolhat a levegő minősége, ezzel súlyosbítva a járványügyi helyzetet.)

A több, mint 1,3 milliárd lakosú Indiában napi szinten ma is több, mint 40 ezer új esetet regisztrálnak, igaz, ők ezzel már a második hullám csökkenő szakaszába léptek: a szeptember közepi tetőzéskor ez a szám még alulról a százezret súrolta. Jelenleg 481 491 aktív koronavírusos esetet regisztrálnak az indiai hatóságok, a járvány kezdete óta 129 696 halálesetet történt, ami 1,47 százalékos halálozási rátát jelent.

A javuló országos tendencia ellenére

A 7340 főt ráadásul úgy sikerült azonosítani, hogy a lakosságszámhoz képest az elvégzett 56-60 ezer teszt elég alacsonynak számít: így lett a tesztek pozitivitási aránya több, mint 12 százalékos, az eddigi haláleseteké pedig valamivel több, mint az országos átlag, 1,56 százalékos. Az egészségügyi szakemberek arra számítnak, hogy a díváli után csak rosszabb lesz a helyzet.

NYITÓKÉP: Khokarahman / Wikimedia Commons