+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. november 15. vasárnap, 08:08
Kemény és mocskos kampány után vasárnap tartják a moldovai elnökválasztás második fordulóját, ahol az oroszpárti regnáló elnök, és a nyugatos, a Romániával való újraegyesüléssel kacérkodó exminiszterelnök mérkőzik meg egymással. A kampányba a tojásjóslástól a homofóbián át a migránsozásig sok minden belefért, azonban félő, hogyha az oroszpárti elnök leszerepel, újból nagyhatalmi küzdőtér válhat Európa legszegényebb országából.

Ha van hasonlóság a moldovai politikai elit és a nyugati média között, az bizony az, hogy mindkettejük egy öles geopolitikai játszmaként szeretné láttatni a választásokat Európa legszegényebb országában.

 

A politikusoknak könnyebb is így, hiszen addig sem kell azzal kampányolniuk, hogy miként képzelik el a gazdaság fejlesztését, a széleskörű szegénység vagy a korrupció megszüntetését, a közszolgáltatások jövőjét – vagyis azokat a közügyeket, amelyekért egy országban érdemes választásokat tartani. A nyugatos jelöltnek elegendő ugyanis a veszélyes orosz befolyással, a Moszkva-párti jelöltnek pedig az EU (vagy a nyugati szomszéd Románia) démonizálásával foglalkoznia, ennek megfelelően tartsanak akár elnök-, akár parlamenti választásokat Moldovában,

 

a hangsúly mindig a geopolitikán van, meg azon, hogy Moszkvához vagy Brüsszelhez közeledjen-e Chișinău.

 

A moldovai politikai helyzetről tudósító újságíró dolga is könnyebb, hiszen a nyugati közvélemény szemében tökéletesen ismeretlen és érdektelen elnökjelöltekre rá lehet húzni a „moszkovita” vagy épp a „nyugatos” lepedőt – ezzel máris tétje lesz a választásnak, és el lehet sütni az örök közhelyet: nyugatra vagy keletre indul vasárnap Moldova?

 

NEM MINDIG LÉLEKEMELŐ DÍSZLETEK, DE ANNÁL NAGYOBB ÉRDEKLŐDÉS MELLETT KAMPÁNYOLNAK A JELÖLTEK. ITT ÉPPEN IGOR DODON, A REGNÁLÓ ELNÖK.

 

És valójában – mint azt az elnökválasztások első fordulója előtti elemzésünkben is írtuk – ezzel a narratívától nem is állunk valami messze a valóságtól. Két hete a rövid ideig az ország nyugatbarát miniszterelnökeként is ténykedő, de hamar megbuktatott Maia Sandu nagy meglepetésre megnyerte az elnökválasztás első fordulóját a regnáló elnök, az oroszpárti Igor Dodon ellen. Nem is kevéssel: Sandu 36, ellenfele 32,5 százalékot kapott, így a korábban a Világbanknál dolgozó közgazdász Sandu a második fordulóra már komoly esélyesként fordul rá.

 

Ellenségből kényszerpartner, majd újból ellenség

 

Az amerikai elnökválasztás megmutatta, hogy a közvélemény-kutatásokra még a világ leginkább követett választásakor sem érdemes mérget venni, ha pedig ez igaz az Egyesült Államokra, akkor Európa legszegényebb országára már hatványozottan. A közvélemény-kutatók az első forduló előtt Maia Sandut alaposan alulmérték, ahogyan az első forduló végül 17 százalékkal záró meglepetésemberét, az üzletember Renato Usatîit is (az, hogy a román határra a kínai nagy fal másolatát felhúzni ígérő üzletember szavazóit ki mozgósítja jobban a második körben, eldöntheti a választás kimenetelét is). A bizonytalanság pedig a második forduló előtt is ugyanekkora: az oda bejutó két jelöltet csupán két közvélemény-kutatás mérte a fordulók közötti két hétben: az egyikben Sandu, a másikban Dodon vezet egy orrhosszal.

 

Előzetesen eredményt hirdetni épp emiatt tehát lehetetlen, a fő kérdés pedig az, hogy megismétlődik-e 2016 példája. Moldova négy éve választhatott ugyanis rövid fennállása során először közvetlenül elnököt, ahol a második fordulóban a harc szintén Sandu és Dodon között dőlt el, szorosan az utóbbi javára. Az elnöknek idén már ennél is nehezebb dolga van: Dodon országlása alatt nem köszöntött be a várva várt politikai stabilitás, 2016 óta Moldova épp a harmadik kormányát fogyasztja, Dodon ráadásul

 

hosszú politikai harcot folytatott az ország legnagyobb hatalmú oligarchájával, azzal a Vlad Plahotniuccal, akinek részben a hatalomra jutását is köszönheti.

 

A taktikai harcból tavaly év végére Dodon került ki győztesen. Négy éve a „bábmesternek” is nevezett Plahotniuc, akinek addigra már a zsebében volt az egész moldovai közélet, a média és az igazságszolgáltatás, még kettős játékot játszott az elnökválasztáskor. Médiabirodalma színleg Sandut támogatta, hogy ne idegenítse el magától a nyugatot, valójában viszont a politikai érdekeinek jobban kedvezett a Moszkva-barát külpolitikát ígérő Dodon hatalomra juttatása, akinek a kampányát szépen kistafírozta. Csakhogy miközben az oligarcha Demokrata Pártja még a brutális erőfölényével sem tudta behúzni a tavaly februári parlamenti választásokat, szépen lassan Plahotniuc ellen fordultak úgy Dodon szocialistái, mint az EU-párti ellenzék.

 

A POLITIKUS KENYÉRREL ÉS SÓVAL KÖSZÖNTÉSE SZINTE MINDEN KAMPÁNYRENDEZVÉNYEN ELŐKERÜL A POSZTSZOVJET TÉRSÉGBEN. A SZLÁV NÉPEKNÉL UGYANIS SZOKÁS KENYÉRREL ÉS SÓVAL KÖSZÖNTENI A VENDÉGET, AMI A HAGYOMÁNY SZERINT MEGÓVJA ŐT A BETEGSÉGEKTŐL ÉS A SZERENCSÉTLENSÉGTŐL. BALRA DODON, JOBBRA SANDU.

 

A geopolitikai logikát felülírva a kibékíthetetlen ellenfelekből így lettek rövid időre koalíciós partnerek: Dodon elnöksége alatt a jobbközép, progresszív EU-párti Sanduból miniszterelnök lett, miközben a balos, tradicionalista szocialisták is ott ültek a kormányában azzal az egy céllal, hogy „plahotniuctalanítsák” a közéletet. Ez meg is történt,

 

mikor azonban Sandu román mintára már egy mélyreható igazságügyi reformot is szeretett volna levezényelni, a szocialisták jobbnak látták megbuktatni.

 

Helyére egy új, magát pártfüggetlen technokratának nevező kormány került – amely olyannyira független, hogy a kormánytagok nagy része Dodon politikai tanácsadói közül kerültek ki –, így Dodonnak a ciklusa végeztéig egy éve maradt istenigazából kormányozni.

 

Ezt sem élvezhette ki igazán, hiszen jött a koronavírus, az addig sem épp valami acélosan zakatoló gazdaság bezuhant, az egészségügyi rendszer pedig egyre kevésbé bírja az arra nehezedő egyre nagyobb terhelést – az elmúlt napokban már rendre ezer fölötti napi új esetszámot regisztrálnak, még úgy is, hogy az európai országok közül Moldovánál csak Ukrajna és Albánia tesztel kevesebbet népességarányosan.

 

Fiatalok, újraegyesítők és a diaszpóra is az ellenzék mögött

 

Ilyen körülmények között kéne a két jelöltnek helyt állnia a második forduló előtt. Sandu a kampányát a korrupció és a szegénység elleni harcra építi. Szerinte ahogyan tavaly az oligarcha Plahotniucot, most Dodont kell együtt eltávolítania Moldovának. Az EU-párti jelölt nagy reményeket fűzhet az egyesüléspárti szavazatokhoz – Moldova nyelvében és kultúrájában többségében román, független államiságát csakis annak köszönheti, hogy a II. világháború után a Besszarábia néven is ismert területet a Szovjetunióhoz csatolták.

 

HA MAIA SANDU-KAMPÁNYGYŰLÉS, AKKOR CSAK EGY DOLOG A BIZTOS: A JELÖLT VALAKITŐL BIZTOSAN VIRÁGOT KAP.

 

Nem véletlen, hogy a románok közül rengetegen támogatják a Romániával való esetleges fúziót, és ilyen Sandu is: az Azonnalinak adott tavalyi interjújában arról beszélt a politikus, hogy „nem zárná ki” az újraegyesítést, amennyiben azt a többség is támogatja. Az exminiszterelnök magát pedig „lélekben és állampolgárság szerint is” románnak tartja (miután Románia a moldovai állampolgároknak román, s ezzel egyben uniós állampolgárságot is osztogat).

 

A fenti tényből adódóan rengeteg moldovai dolgozik román állampolgársággal az EU-ban, és a kis ország gazdaságának jelentős részét adják a nyugati dolgozók hazautalásai is. Nem meglepő módon a diaszpóra túlnyomó többségben Sandut, és nem az újraegyesítést mereven ellenző Dodont támogatja: az első fordulóban

 

a külföldről érkezett csaknem százötvenezer szavazat majd’ háromnegyede Sandura érkezett, míg Dodon támogatottsága a diaszpóra körében el sem érte a négy százalékot.

 

A három és félmilliós országban ez már bőven olyan erő, ami választást dönthet el, nem meglepő, hogy Dodon ki is kelt a külföldi szavazatok ellen: szerinte a diaszpóra egy parallel választói bázist képvisel a Moldovában dolgozókhoz képest. Sandu bízhat még a fiatalokban is, az EU-párti jelölt ugyanis rendkívül hatásos TikTok-kampányt vezet: országos mém lett például Dodon azon kijelentéséből, hogy ő fogja nyerni a választás első fordulóját, mert egy gagauz asszony neki ezt jósolta tojásból. Nem így lett, a tojásjóslást pedig Sandu TikTok-on figurázta ki, és Moldova legsikeresebb kulturális exportcikkét, az O-Zone Dragostea din tei című legendás számának refrénjét is átírta „Maia-hí, maia-hú, maia-há, Maia Sandu”-ra.

 

@maiasandu2020

Tinerii PAS găsesc metode creative ca să convingă cât mai mulți alți tineri să meargă la vot.Alăturaț-vă și voi acestei provocări ????

♬ original sound - MaiaSandu

 

Oroszok, ortodoxok, homofóbia és migránsozás a másik sarokban

 

Míg a végletekig megosztott társadalomban a jobboldali ellenzék az egyesüléspártiakban és a diaszpórában bízik, Dodon értelemszerűen az oroszajkúakra támaszkodik. Az ország délkeleti felén található oroszbarát de facto állam Dnyeszter-menti Köztársaságban 247 ezren jogosultak szavazni a moldovai elnökválasztáson, amely a Moldova területi integritásának megőrzésével kampányoló – tehát sem a Dnyeszter-vidéket, sem a román egyesüléstémát nem érintő – Dodon egyik hátországa.  

 

A másik csoport, amiben Dodon bízhat, az a vallásos, vidéki réteg. Nem véletlen, hogy Dodon országjárása során akárhová megy, szinte mindig útba ejti a templomot és pózol az ortodox pópákkal. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy

 

a baloldali jelölt egyik legfontosabb támasza az ortodox egyház,

 

amely tavasszal még egy „világméretű Krisztus-ellenes összeesküvés” részeként látta a készülő koronavírus-vakcinát, amivel megchipeznék az embereket és az 5G-technológia segítségével távirányítanák őket.

 

DODON ORTODOX TEMPLOMOKBAN FOTÓZTATTA MAGÁT KÖRBE A KAMPÁNYBAN.

 

Dodon legfontosabb kampányüzenete a stabilitás. Érthető: újraválasztása esetén továbbra is ott lenne a hozzá hű kormány, akivel könnyedén együtt tudna működni. Egy Sandu-győzelem viszont alaposan megkeverné a lapokat, hiszen az új elnöknek a Dodon-hű kormánnyal kéne valahogy kooperálnia. Dodon pedig már be is lengette, hogy bizony ez nem sikerülne: szerinte „nincs és nem is lesz” olyan parlamenti többség, ami együttműködne Sanduval, aki viszont cserébe majd biztosan megpróbálja megbuktatni a kormányt és keresztülhúzni a javaslatait.

 

Emellett a Dodon-kampány Sanduról nagy botrányt kiváltó lejárató szórólapokat is terjeszt, amelyen azt állítják, ha Maia Sanduból elnök lenne, ruszofób politikát folytatna, legalizálná a melegházasságot és lehetővé tenné a melegek számára az örökbefogadást. Sőt: Sandu elárasztaná migránsokkal Moldovát, óvodákat, iskolákat és kórházakat záratna be, és leállítaná a fizetések és nyugdíjak folyósítását a Dodon-kampány szerint (Sandunak nincsenek ilyen ígéretei).

 

Ha lesz hatalomátvétel, zűrös lehet

 

Még ennél is aggasztóbb azonban, hogy akármi is történjen vasárnap, egy szoros eredmény esetén szinte biztosan tömeges tüntetésekre lehet számítani. Ha Sandu ismét kikap, a többnyire ellenzéki Chișinăuban sokan vonulhatnak utcára, de ellenkező esetben is tüntetést ígért Dodon egy heves hangvételű beszédben. Szerinte az ellenfelei „átléptek minden vörös vonalat” a mögöttük álló, hazudó, manipuláló és fake news-t terjesztő civil szervezetekkel együtt. „Keménynek kell lennünk. Vissza kell vágnunk.

 

Megígérem önöknek, hogy nem engedjük el a győzelmünket. És ha azt meg kell védenünk, akkor mindannyian az utcára megyünk.

 

Kötelesek vagyunk ezt tenni, nem Dodonért, de a gyerekeinkért, az országunkért, az őseink emlékére” – lengette be.

 

SZOCIALISTA KAMPÁNYGYŰLÉS A PARLAMENT ÉPÜLETE ELŐTT A KAMPÁNYCSEND ELŐTTI UTOLSÓ NAPON. AZ ELLENZÉK HEVESEN KRITIZÁLTA DODONÉKAT, AMIÉRT AZOK A JÁRVÁNYHELYZET ELLENÉRE ÖSSZETERELTÉK AZ EMBEREKET.

 

Vagyis Maia Sandu győzelme esetén – amennyiben Igor Dodon nem hajlandó átadni a hatalmát, és utcapolitizálásba kezd – idén újabb politikai válsággócpont alakulhat ki a posztszovjet térségben Belarusz, Kirgizisztán, Hegyi-Karabah és Grúzia után. Erre pedig sajnos minden esély megvan – Oroszország négy éve joggal hihette, hogy Dodon győzelmével bebiztosította magának Moldovát, egy stratégiai fontosságú geopolitikai csatatérállamot az Európai Unió és a NATO, valamint Moszkva között. Ha azonban egy deklaráltan EU-párti, Romániával szorosabb viszonyt sürgető jelölt lenne az elnök, akkor Moldova hamar „elveszhet”.

 

Ráadásul lappangó konfliktusként továbbra is rendezetlen a Dnyeszter-menti Köztársaság helyzete, az elmúlt években a jelentőségéből veszítő válsággóc pedig könnyen kiújulhat. Ha Moldovából újból nagyhatalmi játszótér lesz, akkor

 

a megosztó geopolitikai gondolkodás a moldovaiaknak fog a legjobban fájni,

 

akik a Szovjetunió szétesése óta nehézkesen próbálnak egyről a kettőre jutni.

 

FOTÓK: A jelöltek (Igor Dodon; Maia Sandu) Facebook-oldalai

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ez a’ Tsúfos Tükör, mely a’ jó-kedvnek istápja, ’s kímélet nélkül való ostora mind a’ kevély hatalmasságoknak, ’s meg-általkodott rosszaknak, mellyek e’ Hazát ’s a’ Világot fenyegetik.

Hogyam gyógyíthat meg egy pszichológus egy sárkányt? Mit lépjünk, ha az erdei boszorkány fura dologra kér minket? Minden kiderül Az év magyar science fiction és fantasynovellái 2020 című válogatásból.

Ingyen netet most nem adnak, inkább a digitális oktatáshoz és a gazdaság újraindításához kapcsolódó oldalakat teszik szabadon elérhetővé.

A Vaslady tizenöt évig vezette a brit Konzervatív Pártot, és tizenegy évig a szigetország első női miniszterelnöke volt.
De miért is mondott le
1990. november 22-én?

Hétvégén mérsékelt érdeklődés mellett zajlott Szlovákiában a tömeges tesztelés harmadik fordulója. A kormánykoalíción belüli feszültségekből két újabb válságkezelési terv is született.

Ma több hír esik arról a magyar médiában, hogy mi folyik innen 5000 kilométerre, mint a magyar határtól 200 kilométerre. Ezt szerettük volna megváltoztatni egy kicsit erre a pár napra.

Van-e helye Boszniának az Európai Unióban? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak. Videó!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

A Külügyi és Külgazdasági Intézet november 26-i online kerekasztal-beszélgetése.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás