Idén már másodszor lakoltatnak ki egyik napról a másikra

Szerző: Szabó Kornél
2020.11.15. 10:17

A keddi kormányrendelet nyomán többezer kollégista kényszerült kiköltözésre a héten. Megmutatjuk, hogyan zajlott a költözködés, és hogy élték meg ezt a kollégisták.

Idén már másodszor lakoltatnak ki egyik napról a másikra

Hétfő reggel közel hatvanezer kollégista érezhette magát ismét 2020 márciusában a miniszterelnök bejelentése után. Ahogy tavasszal, most is meglepetésként érte őket a hír, hogy néhány napjuk van összepakolni és hazaköltözni. Volt, aki pont a bejelentés pillanatában ért vissza a kollégiumba otthonról. Ő azon viccelődött, hogy fordulhat is rögtön vissza.

A döntésről előzetesen a felsőoktatási intézményeket sem tájékoztatták, így a pontos részletek kidolgozásával nekik is meg kellett várniuk a vonatkozó kormányrendelet megjelenését, ami konkrétan a hatályba lépés előtt másfél órával, kedden késő este történt meg. Emiatt napokig a kiköltözés határidejét sem tudta senki pontosan megmondani. A BCE Hallgatói Önkormányzat Facebook-oldalán megjelent tájékoztató alapján

a Corvinuson meg sem várták a részleteket, az egyetem kollégiumait kedd éjfélig mindenkinek el kellett hagynia.

A döntés az intézményekre is nagy terhet rótt, nekik néhány napjuk volt megszervezni a lakók kiköltözésének adminisztrálását. Az ELTE kollégiumaiban az intézmények vezetőit ebben a kollégiumi nevelők és a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat helyi szervezetei, a diákbizottságok tagjai segítik. Ők maguk is hallgatók, akik munkájukat önkéntesen végzik. A bejelentés hetére nekik egyéb teendőiket félre kellett tenniük, hogy ezzel tudjanak foglalkozni, miközben sokan közülük szintén hazaköltöznek, és nekik is össze kell még pakolniuk – tudtuk meg az ELTE egyik kollégiumának diákbizottsági tagjától.

Próbálták elkerülni

A döntés azért is volt váratlan, mert idén ősztől egyébként is szigorú szabályokat vezettek be országszerte az egyetemeken. Ezek pont azt szolgálták, hogy a kollégiumok teljes bezárására semmiképpen ne legyen szükség. Az ELTE-n például egy év eleji tájékoztató szerint

ilyen volt a lakószobán kívüli kötelező maszkviselés, a férőhelyek számának csökkentése, a rendezvénytilalom és a létszámkorlátozás a közösségi helyiségekben.

Az új szabályok az eddigi tapasztalatok nyomán működtek is, a félévben egyedül az Nemzeti Közszolgálati Egyetem kényszerült kollégiumai bezárására, és két hét után ezek is újranyíltak. Itt sem a mindennapi együttélés okozta a problémákat, hanem a gólyatábori programok során fertőzödtek meg sokan a koronavírussal. Az ELTE kollégiumaiban karanténszobákat is kialakítottak, ahol szükség esetén elkülöníthették a fertőzött vagy fertőzésgyanús lakókat. 

Mégis, bár igyekeztek alkalmazkodni a járványhelyzethez, az egyre növekvő országos fertőzésszám és az annak nyomán ismét szigorításpártivá váló közhangulat végül az intézmények bezárását eredményezte. A márciusi kiürítés után az Emberi Erőforrások Minisztériuma elismerte

a kollégiumok bezárása arra is szolgált, hogy kapacitásokat szabadítsanak fel arra az esetre, ha sok embert kellene karanténba helyezni.

Bár erre tavasszal végül mégsem volt szükség, nem kizárt, hogy ez most is szerepel az okok között. Erre irányuló kérdésünkre a minisztériumtól nem kaptunk választ.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) épp az előző héten osztotta meg Facebook-oldalán a távoktatásról szóló felmérésük eredményét. Ebben a válaszadók közel 80 százaléka támogatta a távoktatás bevezetését, azonban a többség fontosnak tartotta, hogy a kollégiumok ennek ellenére is nyitva maradjanak. A bezárásról szóló bejelentés után itt is megjelentek kommentben az elkeseredett hallgatók, azt kérve a HÖOK-tól, hogy a felmérés eredményére hivatkozva védjék meg a kollégistákat.

Van segítség, de sokaknak késő

Az ELTE-n a tavaszi kiürítéshez hasonlóan most is kérelmezhetik a hallgatók, hogy maradhassanak. Szerdán kapták meg az erről szóló tájékoztatást e-mailben, és csütörtökön 16 óráig kellett nyilatkozniuk, hogy véglegesen kiköltöznek; ideiglenesen kiköltöznek míg a helyzet nem javul; vagy méltányossági kérelmet adnak le, hogy a kollégiumban maradhassanak a mostani időszak alatt is. A levél szerint a kérelmet azok adhatják le, akik:

+ teljes árvák,

+ veszélyeztetett, időskorú hozzátartózóval élnek,

+ külföldi lakóhellyel rendelkeznek,

életvitelszerűen a kollégiumban élnek,

doktoranduszhallgatók,

egyetemi munkaviszonnyal rendelkeznek,

budapesti munkahellyel vagy szakmai gyakorlati hellyel rendelkeznek,

budapesti orvosi ellátásban részesülnek, vagy

karanténkötelezettségüket a kollégiumban töltik.

„A méltányossági kérvénnyel kapcsolatos tájékoztatóban jelzett indokok között nincs prioritási sorrend” – mondta el kérdésünkre Madár Beáta, az ELTE sajtóreferense.  Így akinek szüksége van kollégiumi férőhelyre ez alatt az időszak alatt is, annak nem kell félnie, hogy nem elég erős az indoka másokhoz képest.

 

A kollégiumokat fenntartó ELTE Szolgáltatási Igazgatóság azt kérte a hallgatóktól hétfőn egy az Azonnali birtokába jutott e-mailben, hogy várjanak a további tájékoztatásra, addig ne kezdjék meg a kiköltözést, illetve biztosította őket, hogy mindenkinek elég idő fog rendelkezésére állni. Ennek ellenére sokan már kiköltöztek a szerdai információk megérkezése előtt.

Nekik utólag nincs is lehetőségük megmásítani a döntésüket, erre az időszakra már nem tudnak visszatérni a kollégiumba.

EGÉSZ HÉTEN NAGY VOLT A FORGALOM A KOLLÉGIUMOK KÖRÜL. A KIKÖLTÖZŐK TÖBBSÉGÉNEK AUTÓVAL JÖTTEK SEGÍTENI A SZÜLEI.

A tavaszi bezáráskor is volt lehetőség a maradásra, azonban akkor az ELTE-n csak egy helyszín volt kijelölve, a 160 férőhelyes Damjanich utcai Kollégium. Ettől eltérően náluk most minden kollégium nyitva marad, azonban a kérelmet leadók elfogadják, hogy ha a járványügyi helyzet indokolja, az egyetem kezdeményezheti másik kollégiumba történő átköltöztetésüket.

Akik az ELTE kollégiumaiban maradnak, azokra egy új szabály is vonatkozni fog.

Vállalniuk kell, hogy a következő időszakban huzamosabb időre csak indokolt esetben hagyják el a kollégiumot.

A szobákat az előző alkalomhoz hasonlóan most is teljesen ki kell üríteni, ha az ideiglenesen kiköltözők közül valaki nem akar valamit hazavinni, azt egy közös raktárban helyezheti el. Az intézmények azonban az elhelyezett értékekért nem vállalnak felelősséget.

Ez már nem ugyanolyan, mint tavasszal

Az ELTE legnagyobb kollégiumában, a Kőrősi Csoma Sándor Kollégiumban (ahol a szerző is él) a döntés fogadtatása más, mint tavasszal volt. Az akkori bejelentés nyomán azonnal megindult a „világvége-bulik” szervezése, és a következő napjaikat pakolás helyett sokan a kolis élet elbúcsúztatásával töltötték. Itt most kevésbé jellemző ez, esténként mindössze dohányzó csoportokat lehet elszórtan látni az udvaron, és ők sem hangosak.

A KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR KOLLÉGIUM.

Ebben közrejátszik egyrészt az, hogy év elején kevésbé tűnt kockázatosnak az ilyesmi. Hiszen míg tavasszal az országot még alig érte el a járvány, és mindenki úgy érezte, hogy a bezárás inkább megelőző lépés, mint a baj kezelése,

mostanra sokaknak van már olyan ismerőse, aki megfertőződött korábban a koronavírussal. Emiatt már ők is jobban vigyáznak.

Másrészről beltéren szigorúan figyelik az egyetem által megbízott kollégiumi nevelők, hogy ne gyülekezzen senki, kint pedig egyre hidegebb az idő, így ez sem segíti az éjjeli bulik kialakulását.

Sokan hazamennek, néhányan maradnak

Dénes matematikát tanul, idén költözött a kollégiumba. A koronavírustesztje még október végén pozitív lett, múlt hét csütörtökön engedték ki a karanténból. A karantént a kollégiumban töltötte, egy erre a célra kijelölt szobába kellett átköltöznie. „Nagyon vártam már, hogy újra találkozhassak a barátaimmal, de így végül sok lehetőségem nem volt erre” – mesélte.

DÉNEST NEMRÉG ENGEDTÉK KI A KARANTÉNBÓL, DE NEM ÉLVEZHETTE SOKÁIG A SZABADSÁGOT.

Ádám másodéves hallgató pénzügy mesterszakon. Ő is a hazaköltözést választotta. Náluk már a félév elejétől távoktatás van, így eddig is keveset járt fel a kollégiumba, ilyen szempontból neki nem jelent nehézséget a kiköltözés. A közösségi életet fogja leginkább hiányolni, de annak pótlására barátaival már előző félévben is találtak online alternatívákat.

ÁDÁM CSÜTÖRTÖKÖN KÖLTÖZÖTT HAZA. CSOMAGJAIT EGY BUDAPESTI ISMERŐSÉNÉL TÁROLJA MAJD A VISSZATÉRÉSÉIG, CSAK AZT VISZI HAZA, AMIRE ADDIG IS SZÜKSÉGE LESZ.

Sára jogot hallgat, tavaly óta él itt. Most a kollégiumban szeretne maradni, ő jelenleg nem tud hazamenni.

„Már elkezdtem összepakolni, mikor otthonról hívtak. Anyukámon tünetek jelentkeztek, és koronavírusra gyanakodnak.”

Azóta több családtagján is jelentkeztek tünetek, édesanyja pedig teszteredményére vár. Szinte biztosak benne, hogy koronavírus-fertőzöttek. Egy budapesti rokonukhoz mehetett volna, azonban ő 80 éves, így pedig félne, hogy megfertőzné, ha odaköltözik hozzá.

SÁRA A KOLLÉGIUMBAN SZERETNE MARADNI, EHHEZ MÁR LE IS ADTA A KÉRVÉNYT. BÍZIK BENNE, HOGY ELFOGADJÁK, MERT MÁS OPCIÓJA NINCS.

Az albérletpiacot tavasszal is felbolygatta a bezárás.

Sokan szeretnének Budapesten maradni munkájuk vagy barátaik miatt, ők most egymással versenyeznek a kiadó lakásokért.

A hiány megoldását segíti, hogy a turizmus idei visszaesése miatt eddig is többnyire üresen álló Airbnb-lakások tulajdonosai nyitottá váltak a hosszabb távú bérbeadásra is. Néhány hotel is próbál ideiglenesen átállni erre az üzleti modellre, egy egerszalóki szálloda keddi hirdetésével például kimondottan a most kiköltöző kollégistákat célozza meg.

A Hallgatói Szakszervezet nevű ifjúsági csoport tavaszhoz hasonlóan most is próbál segíteni azokon, akiknek nehézséget jelent a költözés. Ők szolidaritási lakhatást szerveznek, egy űrlapon várják azok felajánlását, akik tudnak segíteni szállással, költöztetéssel, vagy tudnának tárolni néhány holmit, míg a tulajdonosuk megoldja azok elszállítását.

Rozi is albérletbe megy, ő három barátjával költözik össze. Tanulva abból, hogy az előző bezárás után milyen nehéz volt albérletet találni, már a hétfői bejelentés utáni napon meg is néztek több lakást. Az egyik tulajdonosával már meg is egyeztek, mire az egyetem kiküldte a tájékoztatást. A döntésüket nem bánja, bár a kollégium hiányozni fog neki. Reméli, hogy minél hamarabb vissza lehet majd térni.

FOTÓK: Szabó Kornél / Azonnali

Szabó Kornél
Szabó Kornél az Azonnali újságíró gyakornoka

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek