Beperli a román államot az egyik ortodox érsek, ha az megakadályozza az András-napi búcsút

Úgy tűnik, hogy a koronavírus-járvány egymásnak ugrasztja az egyébként jó viszonyban lévő román államot és a román ortodox egyházat, ugyanis a járványügyi szigorításokat az utóbbi nem nézi jó szemmel, és a búcsúkról sem akar lemondani.

Ahogyan az Azonnali már beszámolt róla, keleti szomszédunk esetében a koronavírus-járvány nem akadályozza meg az egyházi ünnepek, a búcsúk megtartását. A románok és a román ortodox egyház (BOR) nem fogadja el egykönnyen a legújabb korlátozásokba.

Pénteken ugyanis a tengerparti

Teodosie a román ortodox hatalmasságok között az egyik legsötétebb figurának számít. Tavasszal, a koronavírus-járvány kitörésekor több botrány fűződött a nevéhez: például a kolozsvári egyetlen kanálból áldoztató ortodox pópa mellett Teodosie volt, aki ugyanezt az akciót később megismételte. De ő volt az is, aki az egyház központi döntésével szembemenve húsvét alkalmával Konstancán szentmisét celebrált, amikor az országban mindenhol máshol zárva voltak a templomok. Teodosie ezzel a pátriárka kritikáját is magára vonta. Egy alkalommal pedig egy vallásos betelefonáló műsorban az egyik nyugaton dolgozó románnak azt mondta, hogy bűnt követ el, ha katolikus vagy protestáns templomba megy be, amikor az arról érdeklődött, hogy ha nincsen román templom, akkor hova mehetne.

Az András-napi búcsúval kapcsolatban pedig nem hajlandó kompromisszumra.

Szent András egyébként az egyik leginkább tisztelt szent a román ortodoxián belül. A vallásos hagyomány szerint Péter apostol testvére, András valamikor az első században a Fekete-tenger környékén végzett misszionárius munkát a „géta-dákok” között. A románok pedig mivel a géta-dákok leszármazottainak tartják magukat, a román nép keresztény hitre térítését Szent Andrásnak tulajdonítják.

NYITÓKÉP: Konstanca érseke, Teodosie. Konstancai Érsekség / Facebook