+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. november 12. csütörtök, 13:25
Az újra online tartott kormányinfón az is kiderült, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem érti a kormány által hirtelen benyújtott sok törvényjavaslat kritikáját, hiszen nekik „ez a dolguk”.

Hiába fejtette ki korábban Gulyás Gergely, hogy mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy az újságírók a második hullám idején is élőben kérdezhessenek tőle, csütörtökön ismét online formában tartotta meg a kormányinfót a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Szemtől szemben kormányinfót tartani a szerdától bevezetett kormányzati rendelkezések alapján nem is lehetett volna, hiszen az olyan gyülekezés lenne, amit harminc napig biztos nem lehetne megszervezni.

 

A kormányinfón Gulyás először is köszönetet mondott az embereknek, hogy

 

a tapasztalatok alapján jól fogadták a tegnap már érvényben lévő, este 8 és reggel 5 közötti kijárási korlátozást.

 

Hozzátette: ha az emberek az elkövetkező 30 napban is tudják tartani magukat a szabályokhoz a magyarok, remélhetőleg egy sokkal jobb és élhetőbb világ tud jönni utána. A kijárási korlátozásról Gulyás azt is elmondta, hogy hétfőig folyamatosan növelni fogják az ellenőrzésben részt vevő honvédségi állomány létszámát, igaz, arra nem derült fény, hogy mennyivel.

 

 

A parlamentnek benyújtott immáron kilencedik alkotmánymódosításról, valamint a rengeteg törvénymódosításról (köztük a választójogi rendszer ismételt átszabásáról) Gulyás elmondta, hogy a járványügyi szabályok célja nem a munkavállalás megakadályozása, dolgozni kell a koronavírus alatt is, és ez elvárható a magyar országgyűlési képviselőktől is, így

 

nem érti az azzal kapcsolatos kritikákat, hogy miért nyújtott be a kormány hirtelen sok törvényjavaslatot, hiszen nekik ez a dolguk.

 

A választójogi törvényről Gulyás elmondta, hogy mivel a 2022-es országgyűlési választás előtt 2021. január 1-jével lehet utoljára módosítani, ezért most kellett lépni az ügyben. Az új javaslat szerint a korábbi 27 helyett már a 50 egyéni választókerületben kell tudnia egy pártnak jelöltet állítani az országos listához, ami után kampánytámogatást kapnak a központi költségvetésből. A javaslat célja Gulyás szerint pusztán az, hogy a kampánytámogatást bezsebelő kamupártokat visszaszorítsák. Hogy ezt miért nem a hatékonyabb ellenőrzéssel teszik, nem mondta.

 

Gulyás szerint már majdnem ott tartunk, mint Ausztria – már ami a szállodák és éttermek megsegítését illeti

 

„Az, hogy nem vagyunk szűklátókörűek, az nem a szuverenitás hiánya, hanem a jó döntések meghozatalához szükséges minimális képesség”

 

– reagált Gulyás Gergely az Azonnali azon kérdésére, hogy hogyan befolyásolja Magyarország szuverenitását, hogy Orbán Viktor egy külföldi állam vezetőjének tanácsaira hallgat a magyar járványügyi intézkedések meghozatalakor, konkrétan annyira, hogy szinte szóról szóra lemásolja az osztrák példát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hozzátette, hogy mivel Ausztria nagyon hasonló mintázatokat mutat járványügyben, mint Magyarország, ezért az osztrák mintát különösen érdemes volt figyelni.

 

Arra a kérdésünkre pedig, hogy Orbán Viktor pontosan miről egyeztetett a mostani szigorítások meghozatala előtt Sebastian Kurzzal, a miniszter kitérő választ adott: elmondása szerint valóban beszélt Orbán többször is Kurzzal az elmúlt héten,

 

„de nem azért vezettünk be intézkedéseket, mert az osztrákok is ezt vezették be, hanem mert ezt tartjuk adekvátnak a jelenlegi helyzetben”.

 

Kíváncsiak voltunk még arra is, hogy ha már Ausztria a mintaállam járványkezelésben, akkor tervezi-e a magyar kormány az osztrák Kurzarbeitgeld mintájára kifizetni azon munkavállalók bérének 60-80 százalékát, akiket enélkül a segítség nélkül a koronavírus-válság miatt el kellene bocsátania a munkáltatónak. Gulyás erre azt felelte, hogy a szállodák és az éttermek számára már biztosították egyes járulékok elengedését, továbbá a dolgozói fizetések 50 százalékát is kipótolják az érintett vállalkozásoknak, amennyiben ez az 50 százalékos bérkiegészítés nem haladja meg a minimálbér másfélszeresét, azaz bruttó 240 ezer forintot. Gulyás kiemelte, hogy ha a járulékelengedést és a bérhozzájárulást egyben nézzük, nagyjából a dolgozói bérek kétharmadának megfelelő összeggel segít a kormány ezeknek a szállodáknak és éttermeknek.

 

A válaszhoz azt érdemes hozzátenni, amit a miniszter nagyvonalúan kihagyott: az ötvenszázalékos visszatérítést a kormányhivatalok döntése alapján adják majd meg a munkáltatóknak (hogy milyen szempontok alapján, azt a rendelet nem részletezi), és mindez csak a novemberi hónapra szól. A munkáltatónak tehát előre meg kell előlegeznie a teljes bérek kifizetését, hogy aztán később, a kormányhivatal döntése alapján egy alkalommal azoknak az ötven százalékát visszakaphassa. Az osztrák Kurzarbeitnál ehhez képest a fizetés nagyságától függ, hogy mennyit kap a járvány miatt munkát végezni nem tudó munkavállaló, de legalább hatvan százalékot, méghozzá akár egy éven keresztül is.

 

Arra a kérdésünkre, hogy a kormány hogyan fog meggyőződni az orosz vakcina hatékonyságáról, mielőtt elkezdené beoltatni vele az embereket, Gulyás elmondta, hogy az orvosszakmai szabályoknak megfelelő, háromfázisú tesztelési szakaszon kell átesnie nemcsak az orosz, hanem bármilyen vakcinának, ami Magyarországra érkezik, és ezen adatokat figyelembe véve kell engedélyeztetni Magyarországon is a koronavírus-vakcinát. Gulyás azt is elmondta, hogy

 

ha több vakcina is rendelkezésre fog állni, akkor több vakcinát fognak behozni Magyarországra, és az emberek akár válogathatnak is majd ezek közül.

 

Újságírói kérdésre kiderült még a kormányinfón, hogy

 

+ a kormány minden iskolai és bölcsődei dolgozót tesztelni fog,

 

 a választójogi törvény módosításában azt mondják ki, amire a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte Magyarországot, vagyis hogy a szavazata titkosságáról mindenki maga dönthet: ha szeretné, titokban tarthatja, hogy kire szavazott, ha szeretné, lefényképezheti a szavazólapját,

 

+ a helyi iparűzési adó önkormányzatoktól való elvonásáról még nem döntött a kormány,

 

+ a veszélyhelyzet alatt lejáró személyi dokumentumok érvényességét valószínűleg meg fogják hosszabbítani újabb pár hónappal,

 

+ a tervezett alaptörvénymódosítás közpénzdefiníciója nem szűkítése az a közpénz fogalmának, az, hogy „közpénz az állam bevétele, kiadása és követelése”, a legtágabb definícója a közpénznek (hogy ez miért problémás, arról itt írtunk korábban),

 

+ az országgyűlési választókerületi határokat a kormány csak az ellenzékkel egyetértésben fogja módosítani.

 

NYITÓKÉP: M1

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A Miskolc-Tornyosnémeti szakasz elkészülésével teljessé válik Pozsony és Kassa autópálya-összeköttetése Magyarországon keresztül. Az Észak-Szlovákián keresztül épülő autópálya befejezése viszont még nem látszik.

Sőt, a leszállított mennyiség akár ennek a duplája is lehet, ha a Bizottság lehívja a német gyártóval kötött szerződésben szereplő másik 900 millió adag vakcinára szóló opciót is.

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás