+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Varsányi Bence
2020. november 12. csütörtök, 07:05
A járvány félrekezelése és a gazdasági károk miatt talán lehet esély arra, hogy többen menjenek ki az utcára, esetlegesen a megélhetésüket is kockáztassák, hogy Magyarországból ne váljon végérvényesen Magyarisztán.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Amikor március végén az Országgyűlés a nem kormánypárti képviselők tiltakozása ellenére is megszavazta a felhatalmazási törvény néven elhíresült koronavírus-törvényt, az ellenzéki közvélemény rögtön puccsot kiáltott, mert a törvénynek nem volt konkrét véghatárideje, a veszélyhelyzet végéig szólt, aminek időtartamáról gyakorlatilag maga a kormány dönt.

 

A nem kormánypárti képviselők a „nem” szavazatukkal gyakorlatilag belesétáltak a kormánypártok csapdájába: valójában egy olyan törvény ellen tiltakoztak, aminek a legfőbb célja az volt, hogy az ellenzékiek

 

elutasítsák, majd rájuk lehessen sütni, hogy még a járványhelyzetben is széthúznak, és a magyarok érdekei helyett pártpolitikai csatározásaikat tartják szem előtt.

 

Aki nyitott szemmel járt az elmúlt tíz év Magyarországán, annak akármilyen furcsán is hangzik, de világos lehetett, hogy a törvény által biztosított rendeleti kormányzással nem fognak súlyosan visszaélni a kormánypártok, ahogyan az is, hogy a nem kormánypárti képviselők a korlátlanság miatt nem fogják megszavazni.

 

Ebből a tapasztalatból kiindulva hétfőn, a második „felhatalmazási törvényről” szóló parlamenti szavazáskor – amelynek ezúttal már véghatárideje is volt – szintén nem lett volna okunk az aggodalomra, de ami utána jött, az mindent megváltoztatott.

 

Egy valamit nem kalkuláltam bele a képletbe: hogy a kormány meg fog ijedni.

 

Lehet, hogy nálam lényeglátóbb emberek ezt már előre látták, de egészen hétfő estig úgy gondoltam, hogy rendben, az első hullámot nagyjából megúsztuk, mert igazából Magyarországot tavasszal szinte elkerülte a koronavírus, de a kormány mostani intézkedései akármennyire bosszantóak, sokszor igazságtalanok és gyakran logikátlanok (például az idősávos vásárlás be nem vezetése esetén), még mindig jobban járunk velük a járványhelyzet idején, mintha más politikusoknak kéne megpróbálniuk kezelni a helyzetet.

 

Most ugye sokkal gyorsabban kell reagálni, és levonni a tanulságokat – még ha téves következtetésekkel is –, erre viszont a nem kormánypárti politikusok az elmúlt évek tükrében nem lennének képesek a helyzet által megkövetelt gyorsasággal. Azt gondoltam, hogy ugyan a kormány intézkedései bőven hagynak kívánnivalót maguk után, de a fentiekben a legtöbben egyetértenének velem, így a Fidesz 2022-es esélyei nincsenek jelentős veszélyben.

 

Tévedtem.

 

Orbán Viktor kedd esti interjújával és azzal, hogy a hétfőn nagyvonalakban bejelentett, szerda éjféltől életbe lépő új szabályok részleteit csupán másfél órával korábban tudtuk meg, világossá vált, hogy a kormány nemhogy nem áll a helyzet magaslatán, de elkezdett pánikolni, kapkodni.

 

Ezt hivatott elfedni az Alaptörvény kilencedik módosítására irányuló, jórészt semmitmondó, kultúrharcos javaslat, és ezt támasztja alá az is, hogy éjfél előtt egy perccel benyújtottak egy olyan törvénymódosítást, ami úgy írná át a választási törvényt, hogy a kormányváltást célul kitűző pártok ne tudjanak egykönnyen külön lista állítása mellett körzetenként csak egyetlen jelöltet állítani a Fidesszel szemben.

 

Ezeknek egyébként közvetlenül semmi közük a veszélyhelyzethez, a kétharmados parlamenti többséggel azon kívül is bármikor elfogadhatnák, az időzítés viszont nem véletlen: hiába kommunikálja a kormány, hogy minden intézkedés időben, megfontoltan történt,

 

a választási törvény módosítása a legfőbb bizonyíték arra, hogy nem így volt, és már attól is tartanak, hogy ezt csak az nem ismeri be, aki nem akarja.

 

Orbán Viktor maga közölte a keddi köztévés interjújában, hogy gyakorlatilag egy pénzfeldobáson múlik, hogy kitart-e ebben a helyzetben a magyar egészségügy, ha pedig nem tart ki, azért értelemszerűen az aktuális kormányt terheli a felelősség a választók szemében, akik ráadásul a járvány gazdasági következményeit is a saját bőrükön fogják tapasztalni.

 

A kormányváltás esélyeinek törvényi úton való csökkentésével ezért még jobban bebiztosítják a hatalmukat, ráadásul most abban is biztosak lehetnek, hogy a tüntetések betiltásával még csak érdemi ellenállással sem találkozhatnak a következő időszakban.

 

Ugyan Török Gábor szerint „a különféle ellenzéki szavazók talán könnyebben el is fogadják a közös listát, hiszen még azt is mondhatja az ellenzék, hogy Orbán Viktor kényszeríti erre a megoldásra”, ez korántsem biztos, ráadásul mivel a Fidesz hatalomtechnikai húzása egyáltalán nem tűnik ad hoc jellegűnek (már csak azért sem, mert volt előzménye már tavaly decemberben, amikor már előre gondoskodtak róla, hogy egy ellenzéki közös lista esetén a frakcióalakításnál jól megszívathassák a résztvevő pártokat), akár azt is feltételezhetjük, hogy a közös lista hatékonytalanságát valamiféle belső mérésre alapozzák.

 

Ha valamikor kikecmergünk az egyre súlyosbodó járványból, persze jönni fognak a milliárdos kampányok Soros György ellen, meg a gumicsontok a nem kormánypárti politikusoknak és a közvéleménynek, hogy ne ezzel foglalkozzunk, így pedig nehéz lesz az „Orbán kényszerítette ki, hogy Gyurcsányékkal egy listán induljunk” narratívát átütni a nem kormánypárti szavazók egy jelentős részén.

 

A helyzet jelenleg úgy áll, hogy a kormány zavarodottságában átkapcsolt keleti despotizmus üzemmódba, és ilyenkor a választástechnikai mutatványozások helyett sokkal radikálisabb lépések szükségesek.

 

Nem szabad engedni Orbán választási kényszerének még akkor sem, ha elsőre úgy tűnhet, hogy ezzel levette a felelősséget az összefogni próbáló pártok válláról, és főleg nem szabad elfelejteni az éjfél előtt benyújtott javaslatot tematizálni kell a járvány után is, és amint a népegészségügyi kockázat kellőképpen csökken, ennek mentén az utcára kell vinni az embereket.

 

Nem konkrétan azért, hogy Gyurcsány Ferenc és Jakab Péter egy listán indulhasson, hanem hogy „csak” annyira lejtsen a pálya a kormány felé, mint eddig, és ne annyira, hogy a képviseleti demokrácia maradéka is leguruljon róla.

 

A járvány beláthatatlan gazdasági következményei ráadásul szükségszerűen társadalmi elégedetlenséget fognak szülni szerte a világon, így Magyarországon is, ezeket a feszültségeket pedig akár még be is lehetne csatornázni olyan megmozdulásokba, ahol az egyébként is súlyosan problémás választási rendszer újbóli megváltoztatása egyesíthetné a tömegeket, pártállástól függetlenül.

 

A választójogi törvény kétharmados, még népszavazást sem lehet tartani a választási szabályok módosításáról, így ha a képviseleti demokrácia nem működik, nem marad más útja az érdekérvényesítésnek, mint az utca, a tüntetés, a polgári engedetlenség, a sztrájk.

 

Ha viszont a pártok úgy döntenek, hogy Orbán kényszerei mentén is nekifutnak a választásnak, de nem tudják leváltani a kormányt, akkor az utolsó utáni alkalommal is be kell majd látnunk, hogy ebben a választási rendszerben nem lehet választások útján megdönteni az Orbán-rezsimet.

 

Ha a parlamentáris demokrácia utolsó látszata is eltűnik, a nem kormánypárti politikusok történelmi bűnt követnek el, ha beteszik a lábukat a parlamentbe.

 

Végül joggal merülhet fel a kérdés, hogy eddig mennyire voltak hatékonyak a tüntetések, egyáltalán meddig tartottak, és hányan vállalták, hogy polgári engedetlenségbe kezdenek.

 

Nem voltak hatékonyak, nem tartottak sokáig, és kevesen vállalták, de a járvány félrekezelése, és a gazdasági károk miatt talán lehet esély arra, hogy többen gondolkozzanak el azon, hogy ha erre kerül a sor, akkor hajlandóak-e kimenni az utcára, esetlegesen a megélhetésüket kockáztatni annak érdekében, hogy Magyarországból ne váljon végérvényesen Magyarisztán.

 

Olvass még Varsányi Bencétől az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás