+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Petróczi Rafael
2020. november 9. hétfő, 12:40
A parlamenti ellenzéki pártok által benyújtott javaslat – ellentétben az emberek közötti kontaktusokat csökkentő kormányzati intézkedésekkel – sokkal inkább a tesztelésekre és a gazdasági-szociális válság kezelésére koncentrál.

Nagy lett a forgalom hétfő délelőtt a magyar politikában, már ami a koronavírus-járvány kezelését illeti. Orbán Viktor fél 11-kor jelentette be, hogy amennyiben a parlament kedden megszavazza a kormány számára a veszélyhelyzeti felhatalmazást 90 napra, akkor kedd éjféltől egyelőre 30 napig egy sor járványügyi korlátozást vezetnek be – például este 8 és hajnal 5 közötti kijárási tilalmat, általános rendezvénystoppot és az amatőr csapatsportok betiltását. A részleteket itt szedtük össze.

 

A délelőtt 10 órára sajtótájékoztatót hirdető, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok még nem tudhatták, hogy a kormány milyen szigorításokat tervez bevezetni, így ismertették a parlamentnek benyújtott határozati javaslatukat.

 

(A határozati javaslat – ellentétben a törvényjavaslattal, aminek célja valamilyen közjogi változást elérni – egy jogi kötőerővel nem rendelkező elvi állásfoglalás csupán, mint amilyen az Orbán Viktort az EU-s költségvetésről és közös hitelfelvételről szóló tárgyalásokra kiküldő határozat volt.)

 

Az ellenzéki 12 pont

 

A sajtótájékoztatón Varju László (DK), Lukács László (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) ismertette azt a 12 pontot, amit a parlamenti ellenzék fontosnak tart a járványvédelem szempontjából. Ezek a következők.

 

+ Legyen tömeges és ingyenes a koronavírus-tesztelés minden magyar állampolgár számára.

 

+ A kormány adjon azonnali anyagi támogatást a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak.

 

+ Legalább kéthetente szűrjék koronavírusra az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat, illetve a szociális ágazatban dolgozókat. (Orbán Viktor részben ezt is bejelentette, a kormány tervei szerint a kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat és a bölcsődei dolgozókat hetente célzottan fogják tesztelni – igaz, hogy a célzott szűrés pontosan mit jelent, arról a miniszterelnök nem beszélt.)

 

+ Az egészségügyi és szociális intézményekbe bekerülő embereket is rendszeresen és kiterjedten szűrjék.

 

+ Az állam végezzen azonnali és hatékony kontaktkutatást.

 

+ Az egészségügyi dolgozók számára járjon száz százalékos bérkiegészítés.

 

+ A július 1-től hatályba lépett új társadalombiztosítási törvényt (amelynek értelmében ha valaki hat hónapig nem fizetett tb-t, utána már nem tudja az elmaradt járulék utólagos megfizetésével „kiegyenlíteni” a számlát, ha nem sürgős beavatkozásra van szüksége – így az egészségügyi szolgáltatásért mindenképp külön is fizetni kell) a koronavírus elleni küzdelemben, a betegek ellátásakor ne vegyék figyelembe.

 

+ Az igazolt fertőzöttek és a hatósági karanténba kerülő emberek számára arra az időszakra, amíg a Covid miatt kiesnek a munkából, száz százalékos táppénz járjon.

 

+ A munkájukat elvesztők munkanélküli segélyre egységesen legalább 90 napra legyenek jogosultak. (A jelenleg hatályos tb-törvény a munkanélküli segélyt megelőző három évben eltöltött munkaidőt veszi alapul a jogosultság kiszámításakor, és 90 napig csak annak jár hivatalos nevén az álláskeresési járadék, aki az elmúlt három évben folyamatosan napi 8 órában dolgozott, vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott.) Továbbá a munkanélküli segély mértéke legyen legalább nettó százezer forint.

 

+ A kormány támogassa az otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtését.

 

+ A kormány a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel indítsa újra és támogassa a részidős foglalkoztatást ágazattól és az adott vállalkozás jövedelmkiesésétől függetlenül. (Ennek a részidős foglalkoztatásnak egy formája a tavasszal nálunk is alkalmazott, úgynevezett kurzarbeit, vagyis hogy az állam kipótolja az adott vállalkozás abból származó veszteségét, hogy teljes állás helyett az csak részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalóját.)

 

+ Vonja vissza a kormány az önkormányzatokat sújtó gazdasági intézkedéseket.

 

Látható, hogy kormány és az ellenzék most bejelentett járványügyi elképzelései gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek:

 

míg a kormány inkább arra koncentrál, hogy a korlátozások szigorításával csökkentse az emberi kontaktusokat, addig az ellenzék főleg a tesztelések fontosságát és a szociális-gazdasági hatások ellensúlyozását tartja fontosnak.

 

Hová tűnt a Momentum?

 

Az Azonnali kérdésére, hogy mindezt az ellenzék miért nem a Momentum által már szeptember közepe óta szorgalmazott ellenzéki operatív törzs keretein belül jelenti be, az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, hogy gyakorlatilag ez a sajtótájékoztató értelmezhető ellenzéki operatív törzsnek is, a DK-s Varju László pedig arról beszélt, hogy az ellenzéki együttműködés ülésének eredményeiről szólt a sajtótájékoztató.

 

De ha már az ellenzék a bejelentéseit közösen teszi meg, felmerül a kérdés: miért nem vett részt a sajtótájékoztatón a Momentum?

 

„Azt gondolom, a Momentum számára is megvan a lehetőség a csatlakozásra, (…) és örülünk neki, ha csatlakoznak”

 

– válaszolta Varju László.

 

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék miért egy jogi kötőerővel nem rendelkező határozati javaslatot nyújt be a Ház elé törvényjavaslat helyett, Harangozó Tamás a kedden a parlament által várhatóan megszavazandó veszélyhelyzeti felhatalmazással válaszolt. Mint mondta – már tényként kezelve, hogy a parlament meg fogja hosszabbítani 90 nappal a veszélyhelyzetet –,

 

ilyenkor a kormány irányítja a védekezést rendeleti úton, nem pedig a parlament törvényekkel, így logikusabb volt határozati javaslattal élni, megfogalmazva, hogy az ellenzék mit vár el a kormánytól.

 

Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyét látja az ellenzék, hogy a Fidesz-kétharmad elfogadja a határozati javaslatukat, Harangozó úgy válaszolt: „Ezt kénytelenek lesznek a Fidesztől megkérdezni.”

 

NYITÓKÉP: Az ellenzéki képviselők a közös sajtótájékoztatón. DK Sajtóiroda

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az óvodák és az iskolák alsó tagozatai április 19-től nyitnak.

Litvániában eleve olyan igazolást csináltak, ami megfelel az EU-s zöldigazolványnak. Az újból kinyitott üzleteket májustól csak egy ilyen igazolás felmutatásával lehet majd igénybe venni.

Nem járathatják le egymást, vitázni fognak egy csomót, és az előválasztás győzteseit támogatják majd 2022-ben.

És ha még meg is épül Óbuda és Újpest között a vasúti híddal párhuzamosan, az is valószínűleg csak 20-25 év múlva lesz esedékes – a híd és a környező terület fejlesztési tervéhez azonban az embereket is megkérdezi a főváros.

Napok óta tüntetnek, hogy munkakör és ne kor szerint oltsanak, és minél előbb elkezdődhessen az olasz turisztikai szezon.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor egyik fontos hőse lett Bethlen, ám ez az érdeklődés ma már csak takaréklángon ég.

A román kormánykoalíció viszonya új szintre érkezett. Az USR-PLUS kivár: még nem tudják, felrúgják-e a koalíciót, vagy maradjanak.

A hét kérdése

A hatpárti ellenzéki szövetség szerint felesleges a regisztráció, elég lenne felmutatni a TAJ-kártyát, hogy beoltsanak valakit a covid ellen. Szerinted?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Horváth Máté, a Dürer Kert koncertszervezője az Azonnalinak néhány részletet elárult arról, hogyan fog kinézni a lockdown utáni Dürer. Podcast!

Az 1848-as forradalomra és szabadságharcról szeretünk egy jó adag nemzeti mázzal és pátosszal leöntve gondolkodni. De mi köze a nemzeti ünnep lezüllesztéséhez Torgyán Józsefnek? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás