Az ellenzék teljesen máshogy kezelné a járványt, mint Orbán

Szerző: Petróczi Rafael
2020.11.09. 12:40

A parlamenti ellenzéki pártok által benyújtott javaslat – ellentétben az emberek közötti kontaktusokat csökkentő kormányzati intézkedésekkel – sokkal inkább a tesztelésekre és a gazdasági-szociális válság kezelésére koncentrál.

Az ellenzék teljesen máshogy kezelné a járványt, mint Orbán

Nagy lett a forgalom hétfő délelőtt a magyar politikában, már ami a koronavírus-járvány kezelését illeti. Orbán Viktor fél 11-kor jelentette be, hogy amennyiben a parlament kedden megszavazza a kormány számára a veszélyhelyzeti felhatalmazást 90 napra, akkor kedd éjféltől egyelőre 30 napig egy sor járványügyi korlátozást vezetnek be – például este 8 és hajnal 5 közötti kijárási tilalmat, általános rendezvénystoppot és az amatőr csapatsportok betiltását. A részleteket itt szedtük össze.

A délelőtt 10 órára sajtótájékoztatót hirdető, parlamenti képviselettel rendelkező ellenzéki pártok még nem tudhatták, hogy a kormány milyen szigorításokat tervez bevezetni, így ismertették a parlamentnek benyújtott határozati javaslatukat.

(A határozati javaslat – ellentétben a törvényjavaslattal, aminek célja valamilyen közjogi változást elérni – egy jogi kötőerővel nem rendelkező elvi állásfoglalás csupán, mint amilyen az Orbán Viktort az EU-s költségvetésről és közös hitelfelvételről szóló tárgyalásokra kiküldő határozat volt.)

Az ellenzéki 12 pont

A sajtótájékoztatón Varju László (DK), Lukács László (Jobbik), Csárdi Antal (LMP), Harangozó Tamás (MSZP) és Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) ismertette azt a 12 pontot, amit a parlamenti ellenzék fontosnak tart a járványvédelem szempontjából. Ezek a következők.

+ Legyen tömeges és ingyenes a koronavírus-tesztelés minden magyar állampolgár számára.

+ A kormány adjon azonnali anyagi támogatást a gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak.

+ Legalább kéthetente szűrjék koronavírusra az egészségügyi dolgozókat, a pedagógusokat, illetve a szociális ágazatban dolgozókat. (Orbán Viktor részben ezt is bejelentette, a kormány tervei szerint a kórházi dolgozókat, az iskolai tanárokat és a bölcsődei dolgozókat hetente célzottan fogják tesztelni – igaz, hogy a célzott szűrés pontosan mit jelent, arról a miniszterelnök nem beszélt.)

+ Az egészségügyi és szociális intézményekbe bekerülő embereket is rendszeresen és kiterjedten szűrjék.

+ Az állam végezzen azonnali és hatékony kontaktkutatást.

+ Az egészségügyi dolgozók számára járjon száz százalékos bérkiegészítés.

+ A július 1-től hatályba lépett új társadalombiztosítási törvényt (amelynek értelmében ha valaki hat hónapig nem fizetett tb-t, utána már nem tudja az elmaradt járulék utólagos megfizetésével „kiegyenlíteni” a számlát, ha nem sürgős beavatkozásra van szüksége – így az egészségügyi szolgáltatásért mindenképp külön is fizetni kell) a koronavírus elleni küzdelemben, a betegek ellátásakor ne vegyék figyelembe.

+ Az igazolt fertőzöttek és a hatósági karanténba kerülő emberek számára arra az időszakra, amíg a Covid miatt kiesnek a munkából, száz százalékos táppénz járjon.

+ A munkájukat elvesztők munkanélküli segélyre egységesen legalább 90 napra legyenek jogosultak. (A jelenleg hatályos tb-törvény a munkanélküli segélyt megelőző három évben eltöltött munkaidőt veszi alapul a jogosultság kiszámításakor, és 90 napig csak annak jár hivatalos nevén az álláskeresési járadék, aki az elmúlt három évben folyamatosan napi 8 órában dolgozott, vagy megszakítás nélkül vállalkozói tevékenységet folytatott.) Továbbá a munkanélküli segély mértéke legyen legalább nettó százezer forint.

+ A kormány támogassa az otthoni munkavégzés feltételeinek megteremtését.

+ A kormány a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel indítsa újra és támogassa a részidős foglalkoztatást ágazattól és az adott vállalkozás jövedelmkiesésétől függetlenül. (Ennek a részidős foglalkoztatásnak egy formája a tavasszal nálunk is alkalmazott, úgynevezett kurzarbeit, vagyis hogy az állam kipótolja az adott vállalkozás abból származó veszteségét, hogy teljes állás helyett az csak részmunkaidőben foglalkoztatja a munkavállalóját.)

+ Vonja vissza a kormány az önkormányzatokat sújtó gazdasági intézkedéseket.

Látható, hogy kormány és az ellenzék most bejelentett járványügyi elképzelései gyakorlatilag köszönőviszonyban sincsenek:

míg a kormány inkább arra koncentrál, hogy a korlátozások szigorításával csökkentse az emberi kontaktusokat, addig az ellenzék főleg a tesztelések fontosságát és a szociális-gazdasági hatások ellensúlyozását tartja fontosnak.

Hová tűnt a Momentum?

Az Azonnali kérdésére, hogy mindezt az ellenzék miért nem a Momentum által már szeptember közepe óta szorgalmazott ellenzéki operatív törzs keretein belül jelenti be, az MSZP-s Harangozó Tamás azt mondta, hogy gyakorlatilag ez a sajtótájékoztató értelmezhető ellenzéki operatív törzsnek is, a DK-s Varju László pedig arról beszélt, hogy az ellenzéki együttműködés ülésének eredményeiről szólt a sajtótájékoztató.

De ha már az ellenzék a bejelentéseit közösen teszi meg, felmerül a kérdés: miért nem vett részt a sajtótájékoztatón a Momentum?

„Azt gondolom, a Momentum számára is megvan a lehetőség a csatlakozásra, (…) és örülünk neki, ha csatlakoznak”

– válaszolta Varju László.

Arra a kérdésre, hogy az ellenzék miért egy jogi kötőerővel nem rendelkező határozati javaslatot nyújt be a Ház elé törvényjavaslat helyett, Harangozó Tamás a kedden a parlament által várhatóan megszavazandó veszélyhelyzeti felhatalmazással válaszolt. Mint mondta – már tényként kezelve, hogy a parlament meg fogja hosszabbítani 90 nappal a veszélyhelyzetet –,

ilyenkor a kormány irányítja a védekezést rendeleti úton, nem pedig a parlament törvényekkel, így logikusabb volt határozati javaslattal élni, megfogalmazva, hogy az ellenzék mit vár el a kormánytól.

Arra a kérdésre, hogy mennyi esélyét látja az ellenzék, hogy a Fidesz-kétharmad elfogadja a határozati javaslatukat, Harangozó úgy válaszolt: „Ezt kénytelenek lesznek a Fidesztől megkérdezni.”

NYITÓKÉP: Az ellenzéki képviselők a közös sajtótájékoztatón. DK Sajtóiroda

Petróczi Rafael
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója

A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, 2018 júniusától tagja a szerkesztőségnek. Ha nem éppen cikket ír (és nincs járvány), nagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek