+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 6. péntek, 14:40
Miután párttársai többször megvádolták, hogy a szolgálatok embere, Marcel Ciolacu a román társadalom legnagyobb tekintélyét, a vallást hívta segítségül. Mostantól mindenki el kell higgye, hogy nincs köze a titkosszolgálathoz.

Romániában pénteken vette kezdetét a december 6-ra kitűzött parlamenti választások hivatalos kampányidőszaka. A választásokat annak ellenére megtartják, hogy az ország roskadozik a koronavírus-járvány alatt, és hétfőtől több új korlátozást is életbe fognak léptetni. A kampánynyitó apropóján a román szocdemek elnöke, Marcel Ciolacu nagyinterjút adott a Libertatea lapnak.

 

A romániai posztkommunista-nacionalista Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének, Marcel Ciolacunak eddig már többször szembe kellett néznie párttársai azon vádjával, hogy a titkosszolgálatok embere.

 

Ugyanis, miután 2019 novemberében a szocdemek korábbi vezetője, a volt miniszterelnök Viorica Dăncilă elvesztette az államelnök-választást a jobbközép irányultságú, nemzeti liberálisok (PNL) által támogatott erdélyi szász Klaus Johannisszal szemben, Marcel Ciolacu – aki addig a Képviselőház elnöke volt – puccsal ragadta magához a hatalmat a PSD-n belül.

 

A Ciolacu által félreállított szocdemek azóta illetik a securist (vagyis szekus, a titkosszolgálatok embere) kifejezéssel Ciolacut. Szerintük a PSD-elnök azért érdemli ezt a nevet, mert a belföldi titkosszolgálat, a SRI Ciolacun keresztül próbálja meg irányítani a pártot.

 

A csütörtöki interjúban szóba került Ciolacu és a titkosszolgálatok viszonya is. Romániában azért fontos a titkosszolgálatok kérdése, mivel

 

Európa egyik legtöbb alkalmazottal rendelkező hálózatáról van szó.

 

Másrészről pedig állandó vád a szolgálatok irányába, hogy a háttérből mozgatják a szálakat, és a belefolynak a politikai döntéshozatalba.

 

Az interjúban Ciolacu arra a kérdésre, hogy van-e kapcsolata a szolgálatokkal, meglepődve válaszolt: „Nem, sose… hogy kapcsolatom lenne a szolgálatokkal? Nem, ez hülyeség! Én tiszti családból származom, apám repülős tiszt volt. De nekem nincs kapcsolatom a szolgálatokkal.”

 

A beszélgetés végül egészen abszurd fordulatot vett. Ciolacu ugyanis a belföldi titkosszolgálat, a SRI Akadémiáján fogott neki doktori tanulmányainak. Az azt firtató kérdésre, hogy miért hagyta abba tanulmányait, lakonikusan válaszolt: nem érezte azokat prioritásnak. Ciolacu elmondása szerint kutatási témája a szolgálatok és az etika viszonya volt. Állítólag már megírt részeket doktori disszertációjából, amikor úgy döntött, hogy nem folytatja.

 

Mivel a titkosszolgálatos kérdések ezután is folytatódtak,

 

Ciolacu kijelentette, hogy kész Bibliára tenni a kezét, és úgy kijelenteni, hogy nincs kapcsolata a szolgálatokkal.

 

Ennek apropóján pedig még egy történetet is elmesélt. „Nyíltan tudja mindenki, hogy Sorin Grindeanuval (volt szocdem miniszterelnök, akit kizártak a pártból, majd Ciolacu visszavette) barátok vagyunk. Esténként találkozunk, beszélgetünk. Valószínűleg többet vagyunk együtt Sorinnal, mint a feleségeinkkel. Vagy két hete újabb támadások értek, hogy szekus vagyok, Sorint is támadták, hogy ő is szekus. És akkor ott nálam, a nappaliban van egy ortodox ikonom. Mondom Sorinnak:

 

»Te Sorin, gyere esküdjünk meg az ikonra, hogy nem vagyunk szekusok, mivel lassan már egymásban sem bízhatunk meg.«

 

És akkor ott az ikon előtt megesküdtünk, hogy nincs közünk a szolgálatokhoz.”

 

NYITÓKÉP: Marcel Ciolacu / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás