+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Karóczkai Balázs
2020. november 6. péntek, 07:07
Attól függetlenül, hogy Joe Biden vélhetően behúzza az elnökséget, ezt a választást a Demokrata Párt elvesztette: a Képviselőházban legalább három helyet vesztettek, a Szenátust pedig nem sikerült megfordítaniuk. A Demokrata Párt számára ez minden, csak nem győzelem.

Annak ellenére, hogy jelenleg úgy néz ki, Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke, a választási eredmények után a demokraták nem lehetnek elégedettek:

 

a jelenlegi eredmények szerint legalább három helyet elvesztettek a Képviselőházban, a Szenátust pedig egyáltalán nem sikerült megszerezniük.

 

De miért aggódnának a demokraták? Annak ellenére, hogy az amerikai társadalom jelentős része támogatja a szakpolitikai programjukat – az Obamacare-t a társadalom 55 százaléka pártolja, az abortuszhoz való jogot 61 százalék, míg a techvállalatok megregulázásával 67 százalék ért egyet –, a Képviselőház és a Szenátus összetétele jelenleg ezt nem feltétlenül tükrözi.

 

Nem véletlen, hogy elterjedt a szólás, hogy a Demokrata Párt az a párt, akinek a nézeteivel a társadalom többsége egyetért, de mindig veszít. Milyen következtetéseket vonhatnak le a mostani választások eredményeiből, és milyen problémákkal néz szembe a párt?

 

1. Több olyan helyen is vesztettek, ahol korábban többségük volt

 

Ilyen például Florida: míg 2008-ban Obama két százalékponttal többet szerzett McCainnél, és 2012-ben szintén Obama nyert itt Mitt Romneyval szemben, addig 2016-ban és 2020-ban már Trump nyerte az elnökválasztást az államban. 2016-ban példátul Trump 49,02 százalékot szerzett, míg Clinton 47,82-t, 2020-ban Trump már 51,2 százalékot szerzett, közel 400 ezer szavazattal többet.

 

Tizenkét év alatt 4 százalékpontot rontottak a demokraták Floridában, és a demográfiai változások sem nekik kedveznek.

 

Ugyan a spanyolajkú népesség nő az államban, de a korábbi hiedelmekkel szemben ez egyáltalán nem a demokratákat segíti.

 

Mindeközben három helyet vesztett a párt a Képviselőházban, méghozzá olyan körzetekben, ahol korábban demokrata jelöltek nyertek, ráadásul a republikánusok szereztek egy új kormányzói helyet Montanában. Ez részben a demográfiai változásoknak köszönhető, azonban csak erre fogni a sikertelenséget önámítás. 

 

A helyzet ugyanis az, hogy a Demokrata Párt sok helyen nem tudja elérni a potenciális választóit.

 

2. Rossz üzenetek, rossz eredmények

 

Joe Biden és a demokrata jelöltek többsége az árokbetemetésre, kompromisszumkészségre és kétpárti együttműködésre épülő üzeneteket fogalmazott meg kampánya során – de ez sok helyen, például Floridában nem volt elegendő.

 

Abban a Floridában, ahol Bernie Sanders egyik programpontját, a 15 dolláros minimálbért elsöprő többséggel szavazták meg az elnökválasztással egyidőben tartott népszavazáson.

 

A választók 60 százaléka szavazott igennel a kiegészítésre, miközben a republikánusok többsége arra buzdította a szavazóit, hogy maradjon az eddigi 8,86 dolláros órabér.

 

Mindez ugyanúgy megfigyelhető Montanában. Miközben itt 56,9-40,6 arányban Trump győzött, és a szenátusi helyet is a republikánus Steve Daines szerezte meg a szavazatok 55 százalékával, a montanaiak a választással egy időben tartott népszavazáson a marihuána legalizálására voksoltak, és csökkentették az immár legális droghoz való hozzáférés korhatárát is.

 

Azaz amikor a demokraták progresszív szakpolitikai terveiről van szó, akkor még a „vörös államok” szavazói is többségben támogatják ezeket az ügyeket. A demokratáknak azonban ezt nem sikerül politikai győzelemre – azaz mandátumszerzésre – váltaniuk.

 

Bár felvetődhet, hogy ki nem szavazná meg azt, hogy duplázzák meg a fizetését, de elképzelhető, hogy a demokratáknak az identitáspolitizálás helyett szakpolitikai kérdésekkel kellett volna kampányulniuk.

 

Ugyan jól hangzik a Biden-Harris duó szlogenje, a Battle for the soul of the nation (harc a nemzet lelkéért), ám erre a választók nem mindenhol rezonáltak. Így Dél-Karolinában sem sikerült legyőzniük a republikánus Lindsey Graham szenátort, mivel demokrata kihívója, Jaime Harrison szintén identitáspolitikai megközelítéssel kampányolt: azért kell legyőzni Grahamet, mert egy hazudozó (2016-ban és 2018-ban is azt mondta: ha választási évben üresedik meg a Legfelsőbb Bíróságban egy szék, akkor ő nem fogja támogatni az elnök jelöltjét), Trumphoz hűséges jelölt, aki összejátszva a többi republikánussal, akadályozza a demokraták törvénytervezeteit, és a választók helyett Trump érdekeit képviseli.

 

Ugyan merész vállalkozás volt a demokratáktól, hogy délen majd egy afroamerikai jelölttel legyőzik Grahamet, de nem lett volna lehetetlen küldetés. Nem véletlen, hogy Graham az újraválasztásának az estéjén azt mondta, hogy a választók úgy döntöttek, hogy folytassa a megkezdett munkáját, mivel a demokrata jelölt egyáltalán nem beszélt arról, hogy ő mit tenne Dél-Karolináért, ha beválasztanák a Szenátusba, hanem csak arról papolt, hogy a nagypolitikában mit mindent kellene csinálni.

 

3. Nem sikerült megfordítani a Szenátust, noha a párt azt ígérte, mindenhol többségbe kerül

 

Mint előbb írtuk: a demokrata párt dél-karolinai jelöltje azzal kampányolt, hogy miként fog tevékenykedni a Szenátusban, és miként fogják majd azt a 398 törvényjavaslatot elfogadni a Szenátusban, amit a szenátusi republikánus többség vezetője, Mitch McConnell visszatart.

 

Csakhogy marad a republikánus többség a Szenátusban.

 

A Demokrata Párt elképesztő mennyiségű pénzt és energiát öntött abba, hogy a Szenátust megfordítsa – csak a dél-karolinai vesztes Harrisonnak több mint 108 millió dollárt gyűjtöttek össze, amiből 105,5 milliót el is költött (!), miközben az újraválasztott Grahamnek összesen 70 millió dollár jutott –, de ahogy az amerikai kommentátorok fogalmaznak: democrats fell well short.

 

Azt pedig már Obama elnöksége alatt is láttuk, hogy mit tud tenni egy demokrata elnök és maga a Demokrata Párt, ha a Szenátusban olyan republikánus többség van, aminek a vezetője Mitch McConnell: maga McConnell büszkén nevetgélt azon, hogy Obama törvényjavaslatait – és ezzel egyben az elnök mozgásterét – mennyire ellehetetlenítette.

 

Ugyan közel sem volt biztos, hogy a demokratáknak sikerül majd megszerezniük a többséget, de rég nem volt erre ilyen jó lehetőségük.

 

Ez 2014 óta nem jön össze nekik. Lehet ugyan vitatkozni azon, hogy maga a Szenátus mennyire igazságos rendszer, hiszen mind a legnagyobb államot, a 39 millió fős Kaliforniát, mind a legkisebb államot, az 578 ezres Wyomingot is ugyanúgy 2-2 ember képviseli, így a lakosság töredékét képviselő jelöltetek blokkolni tudják a Szenátus munkáját, de ez egy másik vita. Viszont a lehetséges Biden-elnökség kapcsán van itt egy igenis aktuális kérdés: hogyan fogja Biden elérni, hogy a Szenátusban egyáltalán vita legyen majd a néhol progresszív elemeket is tartalmazó programjáról?

 

4. Amerika teljesen kettészakadt

 

Ugyan ez nem a demokraták hibája, hiszen ehhez nagyban hozzájárult a Mitch McConnell-Paul Ryan duó is. Előbbiről már esett szó, utóbbi pedig 2015-től volt a Képviselőház republikánus többségének vezetője. Ők 2011-től kezdve összedolgoztak Obama ellen, hogy a Kongresszuson ne menjen át semmilyen olyan kezdeményezés, amit a demokraták vagy maga az elnök szeretett volna elérni.

 

Azonban láthatóan nem is tudnak mit csinálni ezzel a polarizáltsággal, és míg a „nagypolitikában” (értsd elnökválasztás, illetve kongresszusi választások) valamilyen sikereket el-el tud érni a párt, addig eggyel lejjebb, az állami szinteken sem állnak túl jól:

 

az 50 államból 26 államban republikánus kormányzó van, míg az 50 államból 29 államban van republikánus többség az állami törvényhozásban.

 

Így hiába néz ki jól a demokrata többség a Képviselőházban, a szövetségi kormánnyal nem sok mindent tudnak elérni, ha azután a különböző államokban a republikánus többségű törvényhozás és végrehajtó hatalom egyszerűen ignorálja ezek a törvényeket.

 

Az Obamacare-t 12 államban eleve el se fogadták, további kettőben pedig ugyan elfogadták, de nem vezették be.

 

Szóval győztek a demokraták? Lehet, hogy ők adják az új elnököt. És mit fog tudni majd elérni Biden az Obamacare kibővítésével, a károsanyag-kibocsátás csökkentésével, a megújuló energiák bevezetésével vagy a rendőri reformokkal? Ha a republikánus többségű államokon múlik, vélhetően semmit.

 

NYITÓKÉP: Joe Biden / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Von der Leyen két alelnöke és a kohéziós biztos azután határozták erre magukat, hogy találkoztak a koronavírus-pozitív portugál pénzügyminiszterrel.

Egy bukaresti napilap szerint az RMDSZ a törékeny parlamenti többségért cserébe székelyföldi autonómiát kér, a PNL szerint ez ott már most is megvan.

A helyiek szerint a kormány az 1200 főre rugó teniszezőket és a stábjukat választotta a saját állampolgárai helyett.

Nem csak elbukta a CDU elnökségéért folyó versenyt szombaton, de még a miniszteri terveire is nemet mondtak.

Sok vendéglátós nyitott ki péntek este Olaszországban, tiltakozva a római kormány lockdown-politikája ellen. Helyszíni riport fotókkal Firenzéből!

2020 nyarán még alig volt olyan EU-tagállam, amely rendelni akart volna azon oltásokból, amelyekkel december 27-e óta lényegében EU-szerte oltanak.

Aláírásgyűjtést indít a Mi Hazánk a járványügyi lezárások ellen, az oltásnál az önkéntességet hangsúlyozzák. Interjú!

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás