+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Illés Gergő
2020. november 5. csütörtök, 12:26
Egy százalékkal és húszezer szavazattal már bárkiből parlamenti képviselő lehetett múlt szombaton Grúziában – ezt hozta a politikai kompromisszumból született új választási törvény. A grúz politika két tömbje tovább nyúzza egymást, de eközben a garnitúra romjain egy libertárius minipárt tűnt fel, akik újabbnál újabb közéleti trollkodásokkal irányítják magukra a közbeszéd figyelmét.

Megkérdezik a jereváni rádiótól, igaz-e, hogy Jerevánban Volgákat fosztogatnak. Válasz: „A hír igaz. De nem Jerevánban, hanem Tbilisziben. Nem Volgákat, hanem Teslákat. És nem fosztogatnak, hanem osztogatnak”.

 

A szakállas szovjet vicc 2020-ra áramvonalasított, kissé parafrazeált változata úgy tűnik, valóra is válhat, miután Grúziában az előzetes eredmények szerint csaknem 3 százalékos szavazataránnyal bejutottak a parlamentbe az anarchokapitalista-libertáriusok. A Gircsi (Toboz) nevű párt ugyanis a kampányban megígérte: parlamentbe jutásuk esetén a költségvetési támogatásukból Teslákat vásárolnak, majd azokat kisorsolják a választók között. Ehhez még csak nem is kell a Gircsire szavazni – állítják –, elég volt, ha valaki lőtt egy szelfit a szavazóhelyisége előtt, azt megosztotta Facebookon és Instagramon, majd regisztrált a párt nyereményjátékába.

 

A párt ígérete szerint 50 ezer szavazatból évi öt Tesla Model 3-ast tudnának venni, vagyis a négyéves parlamenti ciklus alatt a libertáriusok húsz elektromos autót osztogatnának szét. Persze gondolhatnánk: ennél a közpénz felhasználásának azért okosabb módja is van, de

 

a közpénz és az adóztatás fogalmait már elvi szinten is ellenző libertáriusok nem kérnek az állami támogatásból, és kizárólag adományokból hajlandóak működni.

 

Mégis, nemhogy a posztszovjet térségben, de a világban is szokatlan egy nyíltan libertárius (vagyis az állam összezsugorítását és gazdasági deregulációt követelő) politikai párt parlamentbe jutása. Márpedig a szombaton tartott grúz parlamenti választások előzetes eredménye alapján a Gircsi három-négy parlamenti képviselőt is adhat a 150 fős grúz törvényhozásban, miután a szavazatok 2,9 százalékát, az előzetes végeredmény szerint valamivel több, mint 55 ezer voksot gyűjtöttek.

 

„SZABADSÁGHARCOSOKKÉNT” HIRDETIK MAGUKAT A LIBERTÁRIUSOK. FOTÓ: GIRCSI / FACEBOOK

 

A választásokon a paternalista-populista Grúz Álom kormánypárt a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 48 százalékát bezsebelve nyert, és csak jókora lemaradással jön mögöttük a nyugatos, szaakasvilista ellenzék 27 százalékkal, és a minipártok 5 százalék alatt. Nem kellett sokat várni, hogy az ellenzék csalást kiáltson: az eredményeket látva az ellenzéki erők – köztük a Gircsi is – parlamenti bojkottot hirdetett, újabb politikai válságnak néz így elébe Grúzia. De hogyan jutottunk idáig?

 

Orosz kommunista ortodoxoktól a választójogi reformig

 

Ha meg akarjuk érteni 2020 Grúziáját, 2019-cel kell kezdenünk. Tavaly júniusban Tbilisziben tartották az Ortodoxia Parlamentek Közötti Gyűlését, ahol Görögországtól Grúzián át Oroszországig számos ortodox országból érkeztek parlamenti képviselők a grúz fővárosba. Köztük a gyűlést elnöklő orosz kommunista (!) párti honatya, Szergej Gavrilov is, aki a gyűlés elnökeként értelemszerűen a házelnöki székből mondta el a beszédét.

 

Oroszul.

 

Ebből óriási botrány lett Grúziában: az elsősorban kulturális-vallási gyűlés, és az azt elnöklő orosz képviselő okán az ellenzék a parlament elé vonult, Gavrilovnak el kellett menekülnie, ezrek akartak bejutni a parlament épületébe, ez pedig véres összecsapásokhoz vezetett a hatóságok és az ellenzékiek között. Műbalhé? Kívülről annak tűnhet, de ne feledjük: arról a Grúziáról beszélünk, melynek két régióját – Dél-Oszétiát és Abháziát is – a tüntetések idején már 11 éve oroszbarát szeparatisták tartották ellenőrzésük alatt. Emellett az ortodox egyház az orosz külpolitika köztudottan fontos eszköze, ez a 2008-as háború friss emlékeivel együtt pedig már épp elég volt, hogy szikrát lobbantson a grúz társadalomban.

 

A láng pedig hamar átváltott egy egész nyáron át tartó általános rendszerellenes tüntetéssorozatba, ahol a tüntetők nemcsak kormány- és parlamenti tisztviselők lemondását követelték, hanem a győztes számára aránytalanul torzító grúz választási rendszer reformját is.

 

A kormánynak – és a kormánypártot vezető Bidzina Ivanisvilinek, aki egyben az ország leggazdagabb embere is – ideje volt tüzet oltania.

 

Teljes választójogi reformot jelentettek be, ahol az addigi, vegyesen listás és egyéni rendszert arányosra cserélték volna, a parlamenti bejutás küszöbét csupán 1 százalékra csökkentve. Ezt a kormánypárt által dominált parlament először visszadobta, és hosszas kötélhúzás kezdődött a Grúz Álom, az ellenzék, valamint az új rendszer megrajzolásába bevont uniós és amerikai diplomaták és a Velencei Bizottság között.

 

48 SZÁZALÉK: A HÉTVÉGÉN VOLT MIÉRT ÜNNEPELNIE BIDZINA IVANISVILINEK ÉS PÁRTJÁNAK. FOTÓ: GRÚZ ÁLOM / FACEBOOK

 

Töredező törésvonalak

 

A szép lassan megszülető eredmény egy sokkal arányosabb rendszer lett, csupán 1 százalékos bejutási küszöbbel, és jóval kevesebb egyéni körzettel. De ami még fontosabb, a törvénybe bekerült egy nagyon fontos kitétel is: ha a nyertes párt nem éri el a 40 százalékos szavazatarányt, akkor is köteles maga mellé koalíciós partnert találni, ha az egyéni körzeteknek köszönhetően egyébként parlamenti többsége lenne.

 

Ez két dolgot idézett elő: egyrészt, az egyszázalékos küszöb és a nagyrészt arányos rendszer miatt fűnek-fának megérte pártot alapítania. A választáson 49 pártlista szerencsét próbált, ebből kilenc be is került a parlamentbe – miközben csaknem kétmillióan mentek el szavazni, egy párt már húszezer szavazattal is delegálhatott egy képviselőt.

 

A másik hatás: hosszú távon sokkal nehezebb lesz megmaradnia a grúz társadalmat végletekig megosztó kétpártrendszernek. A magyarra kísértetiesen hasonlító, előző grúz választási rendszer koalíciókényszerbe tolta bele a Grúz Álom töredezett és egymásért korántsem rajongó ellenzékét, miközben az egyéni körzetek miatt a kormánypárt

 

a négy évvel ezelőtti választásokon már 49 százalékos szavazataránnyal is kétharmados parlamenti többséget szerzett. Még ilyet!

 

Idén hiába nyert a hivatalos eredmények szerint ugyanilyen nagyot Ivanisvili pártja, be kell érniük a kényelmes parlamenti többséggel – kétharmadra semmi esély. Hivatalos végeredményünk még nincsen: több egyéni körzetben második fordulót kell tartani, ekkor derül csak ki, mekkorát nyert a kormánypárt, és mekkorát bukott az ellenzék.

 

Ebből nehéz lesz felállnia az ellenzéknek

 

Merthogy bukásról beszélni nem túlzás. A második helyezett jobbközép ellenzéki összefogás győzelme esetén az exelnök Miheil Szaakasvili restaurációját ígérte. Szaakasvilit a legegyszerűbb a grúz Gyurcsányként jellemezni: megosztó politikus, hűséges keménymaggal. Emellett óriási politikai túlélő: még a posztszovjet térségben is nehéz volna olyasvalakit találni, akinek a politikai karrierje több kanyart tartalmazott volna. Ez a Szaakasvili-restauráció ért 27 százalékot, míg a Szaakasvilit elutasító EU-párti jobboldal 3,8-at. Vagyis a bejutási küszöb csökkentése nélkül Ivanisvili pártja, és a szaakasvilista ellenzék ücsörgött volna csak a parlamentben.

 

Ehhez képest lehet, hogy a Grúz Álom minden választójogi reform ellenére is egyedül fog ücsörögni.

 

Bár a nemzetközi megfigyelők szerint tiszta és szabad volt a szavazás (igaz, a kormánypártnak lejtett a pálya) az ellenzék hétfőn parlamenti bojkottot hirdetett. Szerintük Ivanisviliék elcsalták a választást, Miheil Szaakasvili pedig Ukrajnából azt üzente: a kormánypárt „megpróbálja ellopni Grúzia és mindannyiótok sorsát”, ezért „harcolni” kell a szavazatokért.

 

A KORMÁNYPÁRT GYŐZELMÉVEL MIHEIL SZAAKASVILI HAZATÉRÉSE LEKERÜL A NAPIRENDRŐL: HA MÉGIS VISSZAJÖNNE, BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS VÁRNA RÁ. FOTÓ: SZAAKASVILI / FACEBOOK

 

A legnagyobb ellenzéki frakció így hivatalosan nem ismeri el a választási eredményt – új, szabad választást követelnek –, a bojkottba pedig éppen azok a kispártok álltak bele a leghangosabban, akik az új választási törvénynek köszönhetik a parlamenti részvételüket, így például az Európai Grúzia, vagy épp a Gircsi.

 

Elnökválasztás a Pornhubon

 

Érdekes elegy a Gircsi, amely – csakúgy, mint az Európai Grúzia – Szaakasvili pártjából, az Egyesült Nemzeti Mozgalomból szakadt ki öt éve. Csak míg a többi szakadár egy átlagos jobbliberális kispártot csinált, a Gircsi túlmutat ezen: kicsit olyanok ők, mintha összekevernénk a Cseh Kalózpárt fiatalos aktivizmusát az olasz Öt Csillag Mozgalom online bázisdemokráciájával, és a Kétfarkú Kutya Párt trollkodásaival.

 

A Teslaosztogatás csak a jéghegy csúcsa.

 

A pártnak például saját online valutája is van, amit a támogatók a párt politikusainak osztogathatnak. Az, hogy a politikusnak mennyi „online pénze” van, eldönti a választási listán való elhelyezkedését, és a belső döntéshozatalban való szavazati erejét.

 

Libertáriusokként természetesen

 

a marihuána és a prostitúció legalizációját is követelik,

 

2016 szilveszterén például nyilvános, és a tévék által élőben közvetített kannabiszültetésbe kezdtek. Tavaly pedig szintén a pártirodájukban „Úttörő” néven (a falon szovjet zászlóval) bordélyházat nyitottak, így tiltakoztak három hoteltulajdonos letartóztatása ellen, akik szobákat adtak ki a ilyen célra a szállodáikra. A Gircsi polgári engedetlenségi akciója keretében a pártirodában egy erre a célra kialakított szobát egy órára bárki kibérelhetett 1500 forintnak megfelelő lariért.

 

MONDATOK, AMIKET NEM GONDOLTAM VOLNA, HOGY VALAHA LEÍROK: ÚTTÖRŐBORDÉLY A LIBERTÁRIUS PÁRTIRODÁBAN. GIRCSI / FACEBOOK

 

Öt perc hírnévre pedig elegendő volt Zurab Dzsaparidze pártelnök 2018-as elnökválasztási kampánya is, amikor is a Pornhubon adott fel online hirdetéseket olyan üzenetekkel, mint

 

„Több szex, több szabadság!”, vagy „Nem ígérek méretnagyobbítást!”

 

– ezzel a libertáriusok örök követelésére, az állam és az állami szolgáltatások redukálására utalva.

 

A közéleti trollkodások a high-tech online bázisdemokrácia és a Teslaosztás persze legfeljebb a grúz urbánus, fiatal középosztály megnyerésére lehet elég, csak velük pedig nem lehet választást nyerni. Igaz, az eredmények azt mutatják, hogy önmagában Szaakasvilivel sem. A választójogi reform, a hagyományos kétpártrendszer megbomlása, és az ellenzéki parlamentbojkott viszont mind arra utalnak: a zavarosban halászás izgalmas évei várhatók a grúz belpolitikában.

 

BORÍTÓKÉP: Európai Grúzia / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

Elkezdődött a harmadik hullám, a kormány szerint kemény két hét áll előttünk. Hogy március 15-e után mi lesz, azt majd a számok ismeretében döntik el.

Míg az EU darabonként 3,5 dollárt fizet az AstraZeneca vakcináiért, a Dél-Afrikai Köztársaság már 5,25 dollárt.

1991. február 25-én szűnt meg a Varsói Szerződés katonai szervezete – többek között a magyar miniszterelnök, Antall József közreműködése folytán.

Ásotthalomtól Szegeden át Csongrádig mindent megtudhatsz most a csongrádi borvidékről, ráadásul olyan borokkal, amelyek léte még az egyik legtájékozottabb magyar borszakírót is meglepték!

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Ameddig nincs erős bizonyíték az iskolabezárások jótékony járványügyi hatására, nyitva kellene lenniük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás