Ez az elnökválasztás egy Trump személyéről szóló népszavazás volt

Szerző: Vass Csaba
2020.11.04. 19:25

Miért hirdetett győzelmet Trump? Mi lesz, ha a levélszavazókkal Biden nyer? Elgáncsolhatja-e az eredményt a konzervatív többségű legfelsőbb bíróság? Honnan lett egymillió új szavazó? Mennyire lőttek mellé a közvélemény-kutatók? Kaló Máté független politikai szakértőt kérdeztük.

Ez az elnökválasztás egy Trump személyéről szóló népszavazás volt

Mi a legnagyobb meglepetés a jelenlegi eredmények tükrében? A közvélemény-kutatók mennyire lőttek mellé?

Alapvetően nem lőttek nagyon mellé, mert sok billegő állam volt, nagyon szoros eredményekkel. A meglepetés az volt, hogy ezekben rendre inkább Biden-előnyt mértek, mint Trump-előnyt, ezek közül Arizonát már bizonyítottan elnyerte Biden. Georgiát és Észak-Karolinát is megnyerheti még, és az északi államokat is visszanyerheti. Itt tényleg arról a pár ezer, pár tízezer szavazatról lehet szó, ami kibillentheti a végeredményt egyik vagy másik irányba.

Biden jobban szerepelt olyan helyeken, ahol nem várták, Trumpot azokban az államokban, ahol meglepetést tudott okozni, idén tíz százalékpontos hátrányban mérték,

például Wisconsinban, Michiganben vagy Pennsylvaniában – ehhez képest fej-fej mellé hozta fel, tehát itt már szűkült az olló az utolsó hetekben.

Ettől függetlenül akkora hatalmas hibát vélhetően nem ejtettek a közvélemény-kutatók, még ha nem is voltak tökéletesek ezek az előrejelzések. Mindenképpen nagyon futnak a jelenség után a kutatók, hiszen Trump annyiféle megszokott politikai konvenciót rúgott föl vagy döntött össze az utóbbi években, hogy a kicsit megcsontosodott közvélemény-kutatási koncepciót egészen biztos, hogy frissítésre készteti.

Miért hirdetett máris győzelmet Trump? Mit tud ezzel elérni?

Keretezni akar, ha esetleg bírósági ügy lenne valamelyik államban a levélszavazatokból. Ha lesz, valószínűleg az lesz a mérvadó, hogy tényleg az előzetes kritériumok alapján a postai pecsét rajta van-e ezeken a szavazatokon és bizonyítható-e az, hogy ezeket megfelelően kezelték a postán és nem lehetett visszaélést elkövetni velük. Erre eddig egyértelmű bizonyíték nem áll rendelkezésre. Nyilván, ha ezzel ellenkező jeleket vélt felfedezni valaki, az beterjeszti azt a bíróság elé, a bíróság mérlegeli, és nagyon gyorsan dönteni fog ez ügyben,

hiszen az elektori kollégiumnak össze kell ülnie decemberben, és nem lehet elhúzódó pereskedésekben elmélyülni,

mert törvényi határidő köti a politikai intézményrendszert. Az egyetlen igazi kérdés az, hogy azok a szavazatok, amiket még nem számláltak meg, milyen arányban fogják favorizálni Joe Bident.

Mi várható, ha Biden a levélszavazatokkal fog győzni?

Ennek megágyazott Trump retorikája, aki hónapok óta azt mondja, hogy csak csalással lehet elvenni tőle a győzelmet. Ugyanakkor látjuk azt, hogy erre semmiféle bizonyíték nincs,

ez egy politikai lózung, nehéz erre mást mondani.

Megpróbálja a rendszert presszionálni, mert tudja, hogy az számára előnytelen. Az amerikai politikában szokatlanul bátran próbálja ütni a vasat a számára kívánatos választási eredmény elérése érdekében.

Az már biztos, hogy Pennsylvaniában meg fogják támadni a levélszavazatokat a republikánusok. Jogilag mit tudnak itt kifogásolni, és ez mennyire nyújthatja el a hivatalos eredmény kihirdetését? Egyáltalán beválhat-e ez a taktika?

Ez az egyetlen egy lehetősége Trumpnak ebben a pillanatban, azon túl, hogy ül és nézi a szavazatok összeszámlálását. A Trump-kampány vélhetően a Biden-győzelmét jelenthető szavazatokból próbál kilőni minél többet.

Hogy pontosan milyen jogi támadási felületeket próbálnak találni, az nyilván a párt jogászainak a kreativitásán és fantáziáján múlik.

Itt alapvetően a cél szentesíti az eszközt. Mindent meg fognak próbálni, és bár a bíróság valószínűleg a beadványok nagy részét visszautasítja majd, akkor válik majd érdekessé a helyzet, ha „vak tyúk is talál szemet” alapon egy-két ilyen beadványt elfogadnak. Így ugyanis előfordulhat, hogy megsemmisítenek szavazatokat. Ez is nagy felháborodást váltana ki a demokrata táboron belül, hiszen ez úgymond bírósági segédlettel bekövetkezendő választási csalásnak tekinthető az ő szemszögükből.

Mennyire fogják a választók legitimnek tartani a választási eredményeket úgy, hogy Trump már hónapok óta támadja a levélszavazást?

Arról, hogy effektíve választási csalásra került volna sor, nem lehet beszélni, de ettől függetlenül – mivel a szavazói hisznek Trumpnak – a választás legitimitását a fejekben csökkenteni fogja. A valós legitimitását azonban nem fogja befolyásolni.

Kialakulhatnak esetleg polgárháborús események is?

A feszültségek nagyon komolyak. Azért valamennyi önmérsékletet még el lehet várni az amerikai polgároktól, jó esetben lenyugszanak majd a kedélyek. Vannak persze kint tüntetők és petárdáznak is, de nem gondolom, hogy ezek olyan mértékű megmozdulások lennének, amiket a hatóságok ne tudnának kontrollálni.

Ha mégis ilyen történne, az nagyon szerencsétlen lenne.

Ez egy tényleg rendben levő, nagy részvétel melletti és törvényes választás, aminek egyébként örülhetne is az USA attól függetlenül, hogy melyik jelölt szerezte meg kis többséggel a kormányzáshoz szükséges felhatalmazást.

A legfelsőbb bíróság összetétele mennyire befolyásolhatja, hogy esetleg elbukjanak a levélszavazatok?

Ez nem egy abortusszal, diszkriminációval vagy egyéb komoly jogi dilemmával kapcsolatos téma, hanem egy mechanikai probléma, amelynél egyértelmű döntést várhatunk. 

Ruth Bader Ginsburg halála előtt 5-4-es konzervatív többség volt a legfelsőbb bíróságon, az ő konzervatív pótlásával mára 6-3-as többség lett. A legfelsőbb bíróság jelenlegi legidősebb tagja egy Bill Clinton által még a kilencvenes években kinevezett bíró, Stephen Breyer. Ő 80 fölött jár már. Ha valaki a következő négy évben otthagyná a legfelső bíróság padsorait, akkor az ő lenne. Ha most megcsináljuk a matekot, akkor akár 7-2-es konzervatív többség is kialakulhat a jövőben, persze ehhez Trump győzelme is szükséges.

Volt már valaha olyan az amerikai elnökválasztások történetében, hogy nem csak egy-két körzetben vitatták az eredményeiket? 

A legendás 2000-es floridai George Bush vs. Al Gore választási küzdelem,

ahol hetekig ment a harc, hogy milyen szavazatok azok, amelyek a meghibásodott vagy nem teljesen rendeltetésszerűen működő szavazógépekből jöttek ki. Most itt ilyen technikai dolgok nem várhatóak. Most egyszerűen csak arról van szó, hogy melyik az a szavazat, ami megszámolható, hiszen ezek nagyrészt levélben beküldött, kézzel kitöltött szavazatok.

Ezekbe is bele lehet egyébként kötni, mondjuk ha az aláírások nem egyeznek azzal, ami a választási regiszterben szerepel, hiszen évek alatt változhat emberek aláírása, nem feltétlen ugyanolyan, mint a pár évvel korábbi – így előfordulhat, hogy kidobják.

Nagyon magas volt a részvétel: honnan bukkant elő egymillió új szavazó idénre?

A demokratáknak és a republikánusoknak egyaránt sok új szavazója volt. Minél jobban polarizálódik és éleződik egy választási kampány, annál inkább sikerülhet mobilizálni bizonyos tömegeket, rengeteg ilyen súrlódási pont volt a két párt között. Kezdjük a koronavírussal: itt megtalálhatták a saját vérmérsékletüknek és álláspontjuknak megfelelő jelöltet az amerikai szavazók. Vagyis azt, hogy nekik

az egészségügyi dimenzió-e a fontosabb és akkor a demokratákra szavaznak, vagy a gazdasági, és akkor Trumpra.

Emellett ott vannak a kulturális kérdések is, mint a feketék elleni intézményi rasszizmus, a diszkrimináció és a Black Lives Matter-mozgalom. Sajnálatosak a BLM farvizén nyáron kialakult tömegtüntetések, rongálások és zavargások, és még sajnálatosabb a szélsőjobboldali milicisták válaszreakciója, a fegyveresek agresszív fellépése, ami majdnem Michigan állam kormányzóját is elérte, aki ellen egy emberrablási kísérletet hiúsított meg az FBI. Itt tehát mélyreható konfliktusok is vannak.

Alapvetően egy Donald Trump személyéről szóló népszavazásnak tehát foghatjuk fel a mostani választást. Azt viszont nem lehet egyértelműen megmondani, hogy mit mondott az elnökről az USA népessége, hiszen a szavazók szinte 50 százaléka azt mondta, hogy maradjon, a másik fele meg azt, hogy ne. Ez egy nagyon ellentmondásos eredmény. Nagyon komoly a megosztottság.

NYITÓKÉP: Donald Trump Facebook-oldalának profilképe.

Vass Csaba
Vass Csaba az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek