+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston & Karóczkai Balázs
2020. november 4. szerda, 06:56
Még nincsenek végleges eredményei az amerikai választásoknak, a küzdelem pedig nagyon szoros az elnöki székért. Mit tudunk a mostani adatokból kiolvasni, hogy állnak a jelöltek, és lesz-e új elnöke Amerikának? Több kérdésre is csak a következő napokban tudjuk meg a választ.

November 3-a volt az amerikai választások utolsó napja, ahol az elnök mellett a képviselőház összes tagját, illetve a szenátus harmadát választották újra. Ahogy azt már a keddi cikkünkben is jeleztük,

 

a koronavírus-járvány miatt megnövekedett levélszavazatok aránya miatt azonban sok helyen nem lehet még eredményt hirdetni.

 

Magyar idő szerint reggel 7-kor jelenleg úgy tűnik, hogy Biden 213, míg Trump 210 elektori szavazatot szerzett, míg a győzelemhez 270 kell, de ebből még sok következtetésre nem lehet jutni, hiszen 2016-ban is jobban állt Clinton, azonban a csatatérállamokban Trumpra többen szavaztak.  

 

Azonban pár adat már biztosnak tűnik:

 

+ Trump valószínűleg megynerte az egyik legfontosabb csatatérállamot, Floridát (29 elektori szavazat), Texast (38 elektori szavazat) és Ohiot (18 elektori szavazat) is. Ohio nélkül még egy republikánus elnök sem nyerte meg az elnökválasztást, Trump jelenleg itt vezet, és csekély az esélye, hogy Biden megfordíthatná.

 

+ Hatalmas meglepetés Arizonában: az alapjáraton republikánusok felé húzó államot Biden vélhetően megnyerte, ami 11 elektori szavazatot jelent a demokrata elnökjelöltnek.

 

+ Wisconsinban jelenleg Donald Trump vezet, de mindössze pár százalékponttal (Trump: 51,2 százalék, Biden: 47,3 százalék 85 százalékos feldolgozottságnál), azonban Wisconsinban az összes leadott szavazat 57 százaléka levélszavazat, amiknek a megszámlálásával helyi idő szerint reggel 4-5 körül fognak végezni, azaz magyar idő szerint 10-11 körül.

 

+ Észak-Karolinában jelenleg kiélezett a verseny: 94 százalékos feldolgozottságnál Trump a szavazatok 50,1 százalékát kapta meg, míg Biden 48,7 százalékot.

 

A részvételi adatok, illetve az exit pollok alapján azt látni, hogy

 

Donald Trump olyan szavazókat is mozgósítani tudott, akik 2016-ban vagy nem rá szavaztak vagy egyáltalán nem is szavaztak.

 

Floridában például a Miamit is magába foglaló szavazókörzetben nem szerepelt rosszul, mindössze 5 százalékponttal maradt le Bidentől, ami sokkal jobb eredmény ebben a körzetben, mint 2016-ban elért Trump. De Trump nemcsak az elektori szavazatokban áll jól, hanem alapvetően is:

 

2020-ban egymillióval többen szavaztak Trumpra, mint 2016-ban.

 

Lesz-e blue shift?

 

A legnagyobb kérdés, hogy a levélszavazatok megszámlálása hány helyen fordítja meg a jelenlegi eredményeket, ugyanis sok helyen a levélszavazatokat csak a november 3-án leadott szavazatok után számolják meg.

 

Ilyen például Pennsylvania is, és vélhetően itt is fog eldőlni az elnökválasztás sorsa.

 

Ebben az államban jelenleg Trump vezet, aki a szavazatok 56,6 százalékát kaphatta, míg Biden 42,2 százazlékot, de a feldolgozottság csak 42 százalékos, és az állam két legnagyobb városában, Phiadelphiában és Pittsburghben sok fontos körzetből még nincsenek megbízható adataink, így matematikailag még behozható Bidennek a hátrány.

 

Az államban egy kicsivel több, mint 2,5 millió levélszavazatot adtak le, ebből körülbelül 500 ezret számoltak meg. A közvélemény-kutatások szerint a levélszavazatok 78-22 arányban Biden felé billentik a mérleg nyelvét, ami 1,98 millió szavazatot jelentene Bidennek, míg Trumpnak 550 ezret, amivel így a demokrata elnökjelölt behozhatja a jelenlegi 700 ezres hátrányát Trumppal szemben Pennsylvaniában, és megszerezheti az állam 20 elektori szavazatát.

 

Joe Biden helyi idő szerint hajnali 1-kor állt kamerák elé, ahol elmondta, hogy ugyan jelenleg több államban is vezet, de nem akar semmilyen kijelentést tenni, amíg az utolsó szavazatot meg nem számolják, ami Pennsylvania kapcsán például november 6-án lesz.

 

Jelenleg a választás nagyon szoros, és bárki is fog nyerni, az csak 1-2 elektori szavazattal fogja megugrani a győzelemhez szükséges 270 elektori szavazatot.

 

Az elektori rendszer működéséről, hátteréről és kritikájáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen, a lényeg röviden: mindegyik állam egyenként megválasztja az elnököt, az USA elnöke viszont nem egyszerűen az lesz, aki több államban nyert, mert az egyes államok nem ugyanakkora súllyal esnek latba. Minden állam a lakosságától függő számú elektort delegál az Elektori Kollégiumba, ami formálisan megválasztja az elnököt, de az elektorok a delegáló állam eredményének megfelelően döntenek: vagyis aki például nyer Wyomingban, az viszi mindhárom wyomingi elektori szavazatot, ahogy a texasi győztes viszi mind az 55 ottani szavazatot (két kivétel van: Maine és Nebraska az ottani eredmény arányainak megfelelően osztja el az elektori szavazatait.)

 

Hogy áll a többi választás?

 

Azonban az amerikaiak nemcsak az elnök személyéről döntenek, hanem a képviselőház összes tagjáról, illetve a szenátus harmadáról is. A 2018-as  midterm election óta a kongresszus megosztott: akkor a demokraták többséget szereztek a képviselőházban, míg a szenátusban maradt a republikánus többség.

 

Jelenleg úgy tűnik, hogy a kongresszus továbbra is megosztott marad,

 

hiszen az már biztos, hogy a demokraták megtartották a többségüket a képviselőházban – egy mandátummal még többet is szereztek –, míg a szenátusban továbbra is a republikánusok maradtak többségben. Ahhoz, hogy a szenátust megfordítsák a demokraták egy Biden győzelem esetén 3 új helyet kellene szerezni, míg Trump győzelme esetén 4-et. Ennek oka, hogy Biden alelnökjelöltje, Kamala Harris 2016-ban szerezte meg a szenátusi helyét Kaliforniából és a mandátuma 2022-ben jár majd le.

 

A szenátusért folyó harc az ABC szerint három államon fog múlni: Észak-Karolina, Iowa és Maine, amik közül a republikánusoknak elég lenne 2 helyet is megnyerniük, hogy megtartsák a többségüket, viszont jelenleg mindhárom államban vezetnek. Azonban a demokraták így is szereztek egy új helyet: Coloradoban sikerült a jelöltjüknek, John Hickenloopernek legyőznie a republikánus inkumbenst, Cory Gardnert, azonban az alabamai szenátorhelyüket elvesztették.

 

FRISSÍTÉS (09:06): Joe Biden után a másik elnökjelölt, Donald Trump is megszólalt: Trump a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján kikiáltotta magát győztesnek, és csalással vádolta meg a demokratákat. Erről bővebben itt írtunk.

 

FRISSÍTÉS (10:40): Ugyan végeredmény még nincsen, de több városban is ellepték a városokat a tüntetők. Több helyen a rendőrség tömegoszlatásba is kezdett. Erről bővebben itt írtunk. 

 

FRISSÍTÉS (11:22): A verseny már leginkább csak hat államban maradt nyitott: Észak-Karolinában, Georgiában, Michiganban, Nevadában, Pennsylvaniában és Wisconsinban. Ezek jó részében Trump győztesnek hirdette magát, azonban egyáltalán nem biztos, hogy meg is fogja nyerni ezeket az államokat. Ahhoz, hogy Trump nyerjen, a hat államból ötöt meg kellene nyernie. Erről bővebben itt írtunk.

 

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás