+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. november 4. szerda, 19:05
A becslések szerint 120 éve volt utoljára nagyobb a részvétel az amerikai elnökválasztáson, mint most. A nők és a kisebbségek inkább Bidenre, az idősek és a fehérek Trumpra szavaztak az exit pollok szerint.

A 2020-as amerikai elnökválasztáson rekordnagyságú választási részvétel ígérkezik. Több szempontból is különleges az idei választás: egyrészt tomboló koronavírus-járvány közepén szervezték meg, másrészt pedig éppen a járvány miatt nagyon sok levélszavazatot, több mint 100 milliót kell feldolgoznia az amerikai választási bizottságoknak.

 

Éppen ezért végleges eredményeket sem várhatunk a választás másnapján, november 4-én. Csak az elkövetkező napokban, hetekben lehet majd magabiztosan kijelenteni, hogy melyik jelölt győzött: a republikánus Donald Trump, vagy demokrata ellenfele, Joe Biden.

 

A The Guardian szerint

 

a jelenlegi választási részvétel az 1908-as választások 65,4 százalékos részvételi arányát is meghaladhatja. Jelenlegi becslések szerint 159,8 millió szavazó vett részt a választásokon.

 

Négy éve, amikor Donald Trumpot megválasztották elnöknek, a részvételi arány 59,2 százalékos volt.

 

A feketék és a fiatalok elsöprő többsége Bidenre szavazott

 

A MSNBC csatorna saját exit pollal jelentkezett, amelyet viszont nem a részvételi arány, hanem a részletes bontás tesz izgalmassá. Az MSNBC nem aprózta el: százezer kérdőivet és telefonos interjút rögzítettek, az USA 24 államában.

 

Nemek szerinti felbontásban a választók 47 százaléka férfi és 53 százaléka nő volt.

 

A férfiak majdnem egyformán 49 és 48 százalékban Trumpra és Bidenre szavaztak, a nők esetében a maga 56 százalékával inkább Biden volt a preferált.

 

Trumpot a nőknek csak 43 százaléka támogatta. Etnikumok szerinti bontásban az amerikai szavazók 65 százaléka fehér, 35 százalék pedig kisebbségi volt.

 

A fehér szavazók 57 százaléka Trumpra, 42 százaléka pedig Bidenre voksolt.

 

A nem fehér választók egyöntetűen Biden mellett álltak ki, az exit poll felmérések szerint Biden 72 százalékot, míg Trump csak 26 százalékot kapott tőlük.

 

Még részletesebb kategóriákra bontva az látszik, hogy

 

Bident leginkább a feketék támogatták, tőlük ugyanis 87 százalékot kapott.

 

Azonban Biden más etnikumok körében nem ért el akkora sikereket, mint a feketéknél: a latinoknak csak 66 százaléka, az ázsiaiaknak csak 63 százaléka, míg az többi kisebbégnek 58 százaléka szavazott Bidenre.

 

Az elnökválasztásokon szavazó amerikai állampolgároknak majdem fele, 44 százalékuk rendelkezett felsőfokú képzettséggel. Ennek a csoportnak 55 százaléka Bident, míg 42 százaléka Trumpot támogatta. A felsőfokú végzettséggel nem rendelkező 56 százaléknyi szavazók egyenlő, 49-49 százalékos arányban szavaztak Bidenre és Trumpra.

 

Végül pedig – nem meglepő módon – a korcsoportok szerinti bontásból az látszik, hogy

 

minél idősebb az amerikai választó, annál inkább szavaz Trumpra.

 

Mindemellett a legidősebbek (65 fölöttiek) csoportjának is csak 51 százaléka szavazott Trumpra. A legfiatalabbak között Biden tarolt: 67 százalék szavazott rá a 18-24 évesek közül és csak 29 százalékuk Trumpra. Végül a korcsoportos bontásból az is látszik, hogy a középkorúak és az idősek vettek részt a legtöbben a választáson, legkevesebben pedig nem a legfiatalabbak, hanem a 25 és 29 év közöttiek éltek szavazati jogukkal.

 

NYITÓKÉP: Ted Eytan / New Hampshire Public Radio

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az olasz kormányfő az USA-t
és Kínát is Olaszország szövetségesének nevezte,
amin nagyon felháborodott a jobboldali ellenzék. Salvini bocsánatkérést vár el, szerinte ugyanis az egész koronavírus-járványért Kína a felelős.

Eldönteni persze ezt nem fogjuk helyetted, abban viszont segítünk, hogy átlásd: mik a legfontosabb pro és kontra érvek az egyes vakcinákról.

Még 2014-ben történt a bírságolás, az EJEB csak most mondta ki, hogy jogosan koldult.

Mindezt azért, mert a Twitter nem hajlandó alávetni magát a közösségi médiumokat megkérdőjelezhető módon szabályozó törvénynek. És a Twitter nincs ezzel egyedül.

Kriza Ákos 2010-2019 között vezette Miskolcot, hosszan tartó betegség után hunyt el.

Sadiq Khan polgármester szerint így majd kiderül, tényleg jóval több fekete vezetőt állítanak-e meg a rendőrök, ahogy ezt egy tanulmány állítja.

Az egyes pénzintézetek számlavezetési díjai között évente akár 20-30 ezer
forintos különbség is lehet.

A hét kérdése

Még ugyan nem látni, mikor lesz vége a lockdownnak, de álmodozni azért lehet. A hét kérdésében pont ezt kell tenni!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás