120 éve nem látott részvétel, forrongó indulatok az amerikai választásokon

Mindkét oldal csalással vádolja egymást az amerikai elnökválasztáson, ahol abszolút számokban több amerikai állampolgár szavazott, mint a történelemben valaha. Az eddigi adatok alapján nagyon szoros eredmény várható, ami hosszas jogi hercehurcával végződhet.

Kívülről nézve talán nehéz megérteni, miért olyan heves a küzdelem az Amerikai Egyesült Államok elnöki posztjáért, és miért érzik annyira életbevágónak az eredményt a jelöltek, illetve Trump és Biden támogatói. Bármennyire megosztó személyiség a hetvennégy éves Donald Trump, és bármennyire is igyekezne megvalósítani akár a legvadabb politikai elképzeléseit, az amerikai alkotmány által biztosított fékek és ellensúlyok ezt az igyekezetét eddig is kordában tartották, és a jövőben is kordában fogják tartani.

Ha Trump most nyer is, ez lesz az utolsó négy éve, mivel az 1951-es alkotmánymódosítás értelmében mindenki legfeljebb két cikluson keresztül lehet elnök. Másfelől azonban, ha a hetvenhét éves, hithű katolikus Joe Biden nyer, ő lesz az Amerikai Egyesült Államok valaha volt legidősebb elnöke.

Biden nem annyira megosztó jelenség, mint Trump. Európai szemszögből nézve Biden nem számít baloldalinak, szocialistának pedig különösen nem, inkább valahol a mérsékelt kereszténydemokraták között lenne a helye az európai politikai palettán.

A nemzetközi porondon Trump határozott vámpolitikával igyekszik nagyobb erőt kifejteni, többnyire Kína ellen, de az Európai Unióval és annak tagországaival szemben is fenyegetőzött már vámokkal, mivel Amerika többet importál az EU-ból, mint amennyit oda exportál. Biden, úgy tűnik, folytatná Trump Kínával szembeni politikáját, csak más téren. Több hangsúlyt fektetne a demokratikus normák védelmére, a diktatúra visszaszorítására, és kevesebb figyelmet fordítana a külkereskedelmi kérdésekre. Bárki is lesz az elnök, bizonyos feszültségek várhatóan fennmaradnak az EU egyes tagországai és az Egyesült Államok között – akár gazdasági, akár politikai téren.

A közvéleménykutatók tragédiája

A kérdés az, hogy mely területeken lesz nagyobb feszültség – azaz, hogy ki fog nyerni? Habár egyelőre nem látható egyértelműen, hogy ki lesz a választási küzdelem nyertese,

Négy évvel ezelőtt, miután a közvélemény-kutatások hibásan azt jósolták, hogy Hillary Clinton fog győzni, a kutatók azzal magyarázták tévedésüket, hogy bár a módszer, amivel dolgoztak jó volt, alábecsülték, hány alacsonyan iskolázott fehér férfi megy el szavazni, illetve nem számítottak arra sem, hogy a bizonytalan szavazók ilyen nagy számban választják majd Trumpot.

Ezt a két hibát a közvélemény-kutatók idén kiküszöbölték, az általuk használt modell mégsem volt képes előjelezni azt, ami a választásokon történt. A közvélemény-kutatások összesített eredményei azt mutatták, hogy Biden nyeri a választásokat – bár az nem derült ki belőlük, hogy a győzelem jókora vagy csak szűkös előnnyel fog bekövetkezni. A jelenlegi állás szerint azonban, ha Biden nyer is – amit egyáltalán nem lehet biztosra venni –, igen szoros lesz az eredmény.

Ebben a pillanatban valószínűnek látszik, hogy Észak-Karolina és Georgia államokat Trump viszi, míg Nevada Bident támogatja. Bármelyik jelölt nyerhet, aki megkapja a szavazatok többségét azon három nagyobb állam – Pennsylvania, Michigan, Wisconsin – közül kettőben, ahol a szavazatok számlálása még folyamatban van. Jelen pillanatban Pennsylvaniában Trump vezet, Michiganben nagyon szoros a verseny, míg Wisconsinban Biden áll nyerésre.

Ha megnézzük a szenátusi és kongresszusi helyekért folyó küzdelmet, a közvélemény-kutatók kudarca még nyilvánvalóbb. Az előrejelzések szerint a szenátusi székek többségét a demokraták nyerik, miközben a Kongresszusban is növelni tudják majd a többségüket. Ezzel szemben egyre inkább

Mint minden választás, ez is „történelmi jelentőségű”, de több szempontból különleges is. Abszolút számokban mérve idén több amerikai állampolgár szavazott, mint a történelemben valaha.

A számokat közelebbről nézve úgy tűnik, hogy a közvélemény-kutatók ezúttal jól lőtték be a részvételi arányokat, nem csak az alacsony iskolázottságú fehér férfiak, hanem egyéb csoportok körében is. Mégis, a végeredményt tekintve a legtöbb közvélemény-kutató cég ugyanúgy hibázott most, mint 2016-ban.

Az egyik ilyen cég – amely republikánus győzelmet jósolt a Szenátusban, és a többiekkel ellentétben inkább Trump győzelmét vetítette előre – vezérigazgatójának nyilatkozata talán rávilágíthat a hibákra: a Trafagar Group vezetője úgy véli, hogy a hagyományos közvélemény-kutatási módszerek már erősen elavultak. Úgy gondolja, hogy az emberek ma már sokkal jobban tartanak a társadalmi nyomástól, az adatlopástól és egyéb csalási módszerektől, mint régen, és ezért

Ez a bizalmatlanság pedig torzítja az adatokat – még a Trafalgar Group kutatási eredményei sem voltak teljesen megbízhatóak. A bizalmatlanságot ráadásul tovább növelte Trump amerikai elnök, illetve a Demokrata és a Republikánus Párt kommunikációja.

Indulatok a levélszavazás körül

A Demokrata Párt aktivistái már a választások előtt azt javasolták, hogy minél többen szavazzanak előre, lehetőleg levélben (a levélszavazás jelentőségéről bővebben ebben a cikkben írtunk – a szerk.). A levélben történő szavazás nem ismeretlen az amerikai szavazáson – Oregon államban például a szavazók csak postán adhatják le a voksukat 1998 óta. Más államokban viszont csak idén vezették be a levélszavazást a koronavírus miatti járványhelyzet folyományaként.

A szavazás előtt Trump elnök azt állította, hogy a levélszavazás révén a demokraták csalni fognak, és szorgalmazta a választások elnapolását. A halasztást Trump párttársai, beleértve a Szenátus republikánus többségét is, elutasították, de

A demokrata aktivisták sem tartózkodtak a félelemkeltéstől. Felhívták például a figyelmet arra, hogy a Trump elnök által kinevezett amerikai postamester tábornok olyan reformokat vezetett be, amelyek rendkívül lelassították a feladott levelek kézbesítését. A demokraták vezette Kongresszus külön fel is szólította a postamester tábornokot, hogy álljon le a reformokkal, amit az meg is ígért.

A kedélyeket azonban ez sem csillapította. Az eddigi eredmények láttán Trump elnök máris kinyilvánította a saját győzelmét, egyúttal azt is nyilatkozta, hogy – mivel már csak a levélszavazatokat számlálják abban a pár államban, ahol még nem közöltek végleges eredményeket – most csalás fog történni ott, ahol a személyesen leadott voksok alapján ő vezet. Végül elnöki utasítást adott azoknak az államoknak, ahol nyerésre áll, hogy hagyják abba a postán leadott voksok számlálását, és kijelentette, hogy akár a Legfelsőbb Bírósághoz is fordul, ha ezt nem teszik meg.

Mindkét oldal csalással vádolja egymást

Trump leszögezte, hogy nem szabad napokkal a választások után tovább számolni a szavazatokat. (Ugyanakkor azt is szorgalmazta, hogy Arizona államban, ahol viszont vesztésre áll, számoljanak tovább).

Sőt, ahogy azt az amerikai Legfelsőbb Bíróság az utóbbi hónapokban többször is leszögezte: a voksolás rendszere, valamint a szavazatok számlálása nem föderális szintű és nem elnöki jogkör, hanem a tagállamok hatáskörébe tartozik. Talán nem csoda tehát, hogy még republikánusok által vezetett államokban is erős elutasítással találkozott Trump fenti utasítása.

A demokraták oldalán sincs azonban minden rendben.

Némelyik államban, például Texas esetében azt állítják, hogy a republikánus állami vezetés ritkította a szavazóhelyiségek számát pont azokon a helyeken, ahol arányaiban több demokrata lakik.

A fő téma azonban a demokratáknál is a levélszavazás. A közvélemény-kutatási eredmények szerint a demokrata szavazók sokkal inkább voltak hajlandóak levélben leadni a voksukat, mint a republikánus szavazók. Ebből kiindulva a demokrata aktivisták azt sejtetik, hogy a postán visszatartják a szavazatokat, elsősorban olyan demokrata körzetekből, ahol szoros a verseny. Miután a demokrata párti aktivisták bizonyítékot is szereztek arról, hogy több, mint háromszázezer szavazat valóban elkállódott a postán, beperelték a postát. A bíróság döntése értelmében a posta köteles nyomozást indítani az elveszett voksok után. A legfrissebb hírek szerint a posta megtagadta a nyomozást, ami újabb pert helyez kilátásba.

Még most, egy nappal a választások után is csaknem lehetetlen biztosra megmondani, hogy ki fog nyerni. Jelen pillanatban minden a fent említett nevezett hat államon múlik, és

Bárki nyer is azonban, biztosak lehetünk abban, hogy a két párt közötti vita a választás eredményéről, illetve hibáiról folytatódni fog mind a bíróságon, mind a közvélemény-kutatók körében.

A szerző a Debreceni Egyetem Politikatudományi Intézetének docense.

NYITÓKÉP: Vitárius Bence / Azonnali