+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szűcs Donát
2020. november 3. kedd, 18:07
Itt az amerikai elnökválasztás napja – de hogyan tájékozódnak az amerikai szavazók hozzánk, magyarokhoz képest? Egy kutatásból úgy tűnik, rendszeresebben tájékozódnak közügyekkel kapcsolatban, és sokkal inkább adnak influenszerek és celebek véleményére politikai témákban, mint a magyarok.

A magyarok inkább az interneten fogyasztanak híreket, mint a televízióból, és sokkal kevésbé érdekel minket a politika úgy általában, mint az amerikaiakat – többek között ezek derülnek ki a Lounge Group amerikai elnökválasztás apropóján készített kutatásából. Az adatokból az is kiderül, hogy míg itthon a politikailag aktívaknak csak valamivel több, mint negyede tájékozódik politikai kérdésekben a legtöbb esetben, Amerikában a politikailag aktívak több mint fele tesz így.

 

A kutatók azt is vizsgálták, hogy milyen az elfogadottsága annak Magyarországon és az USA-ban, ha influenszerek vagy médiaszemélyiségek nyilvánulnak meg politikai témákban. Ennek ugyanis Amerikában köztudottan nagy hagyománya van – Donald Trumpot például csak a hiphop-szcénából Kanye West és Lil Wayne rapperek mellett 50 Cent és Ice Cube is támogatja, Joe Biden mellett pedig például Brad Pitt, Jennifer Lawrence és Lady Gaga állt ki.

 

Itthon azonban

 

a megkérdezettek körülbelül fele nem tartja elfogadhatónak, ha celebek vagy influenszerek színt vallanak politikai tekintetben

 

– ezt egyébként valóban ritkán is teszik meg magyar sztárok. Más kérdés, hogy aki mégis megteszi, az néha nemcsak követői reakcióitól – mint a Tusványoson fellépő Quimby – tarthat, hanem politikai retorzióktól is: emlékezetes eset például, amikor Fluor Tomit egy köztévés bekiabálása miatt hetekig nem játszotta a Petőfi Rádió.

 

Ittthon a korcsoportok között is óriási a különbség politikai tájékozódás tekintetében. Ebből a kérdésből kirajzolódik, hogy

 

a 18-29 éveseknek nagyjából csak a harmada követi rendszeresen a közéleti eseményeket, míg a hatvan év felettieknek csaknem kétharmada.

 

A New York Times október közepi elemzése szerint egyébként Biden az elnökválasztási kampányban jóval többet költ televíziós hirdetésekre, mint Trump, különösen a billegő államokban. A Trump-kampány szóvivője szerint egyébként ennek az az oka, hogy ők csak bizonyos választói csoportokat céloznak tévében, és csak akkor, ha ott érik el őket a leghatékonyabban – például sokat költenek kisebb, vidéki nézőket is elérő kábelcsatornákon, és az Egyesült Államokban hagyományosan a konzervatív oldal felé hajló rádióban is.

 

Az, hogy az amerikaiak politikai aktivitása milyen eredményt hoz magával, a következő napokban, az összes levélszavazat beérkezése és megszámlálása után fog kiderülni. Addig is nézzétek meg, Trump vagy Biden győzelmének örülnének-e jobban a magyar képviselők, vagy olvassatok az öt legfurcsább amerikai elnökről, akik még Trumpra is köröket vernek.

 

NYITÓKÉP: The Epoch Times / Flickr

FORRÁS: A Lounge Group amerikai elnökválasztás apropójából készített kutatása, melynek az Egyesült Államokban készített vonatkozásában 2020 szeptemberében a Cygnal LLC-t, magyarországi adatainak vonatkozásaiban a Századvég Alapítványt bízta meg.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás