+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. november 3. kedd, 14:14
Éppen olyan államok számítanak az idei amerikai elnökválasztáson imbolygónak, amelyekben sok spanyolajkú szavazó él. A fehérek után ma is ők alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a feketéket, azaz nem mindegy, hova szavaznak. Hátterük annyira sokféle, hogy nem lehet a „latinokat” az egyik vagy másik táborhoz kötni.

Ma az Egyesült Államokban több, mint ötvenmillió ember él, akinek közép- vagy dél-amerikai eredete van. Az összlakosságon belüli

 

18 százalékos jelenlétükkel ők a fehérek után a második legnagyobb „faji” csoport

 

– megelőzve a feketéket. Ma az USA lakosságának 60 százaléka nem-latin hátterű fehér, míg csak 13 százaléka fekete.

 

Ami a „latinokat” még inkább felértékeli, az a gyors növekedésük: a becslések szerint 2050-re 132 milliónyian lesznek, ami az akkori összlakosság több, mint 30 százalékának felelne meg. Éppen ezért meglepő, hogy az amerikai politikai híreket elsősorban a „fehér” és „fekete” témák uralják. Holott éppen azon államokban, amelyekben szoros meccs várható Donald Trump és Joe Biden között – mint például Arizona, Texas vagy Florida – a szavazók majdnem harmada „latin” hátterű.

 

Persze hiába alkotják az USA második legnagyobb etnikai csoportját,

 

kulturálisan és politikailag nagyon különbözőek.

 

Értelemszerűen más egy floridiai antikommunista kuba disszidens érdeke, mint az arizonai őshonos „mexikóiaknak” vagy a Közép- és Dél-Amerikából érkezett, esetleg mostanra már választójogot szerzett vendégmunkásoknak. Vallásilag se alkotnak egységes csoportot: a „latinok” 44 százaléka tartozik a katolikusok közé (az amerikai katolikusok választási szokásairól itt írtunk már), majdnem negyedük viszont valamilyen protestáns egyház része.

 

A KUBÁBÓL ÉRKEZETTEK KÖZÖTT MA IS AZ ANTIKOMMUNIZMUS A DÖNTŐ SZEMPONT, AZAZ A MINDENKORI REPUBLIKÁNUS JELÖLTRE SZAVAZNAK. FOTÓ: LATINOS CON TRUMP / FB

 

Szociálisan mindenképpen szegényebbek, mint az átlag „fehér”: 2018-ban egy „latino” átlagbére 46 ezer dollár volt egy évben, ami húsz százalékkal volt a nemzeti átlag alatt – de 8000 dollárral több, mint amit egy átlag „fekete” keres. Azonban itt is megmutatkozik, hogy igazából egy nagyon heterogén csoportot alkotnak: például az argentin vagy chilei hátterű „latinok” az országos átlag majdnem kétszeresét keresik.

 

A vallási, kulturális és szociális sokszínűség miatt nem lehet a demokratákhoz vagy republikánusokhoz kötni őket egyértelműen, amennyire más csoportoknál ez jobban lehetséges: a feketék tipikusan a demokratákra, a fehér protestánsok meg a republikánusokra szavaznak. Ennyiben a „latinok” a katolikusokhoz hasonlítanak, mert ők sem alkotnak homogén választói csoportot.

 

A legélesebb határ a csoporton belül az, hogy valaki kubai-e vagy sem. A kubai hátterű „latinok” majdnem 60 százaléka idén is republikánusnak tartja magát, ezzel szemben a nem kubai hátterű „latinoknál” a demokraták vezetnek 65 százalékkal. Ha a kubaiakat is beleszámoljuk, akkor is jelenleg kétharmaduk Biden felé hajlik.

 

ARIZONAI MEXIKÓIAK BIDEN MELLETT. FOTÓ: YASSER FERNANDO SANCHEZ / FB

 

Azonban éppen

 

az imbolygó államokban élő „latinok” között már egyáltalán nem ilyen nagy Biden előnye,

 

ezen csoporton belül Biden 54 százalékkal vezet a 37 százalékos Trump előtt. Miközben Floridában éppen megint a kubaiak segíthetik győzelemre Trumpot, elvégre ők hagyományosan a mindenkori republikánus jelöltre szavaznak, Arizonában a „latinok” miatt lett az 1952 óta egyetlen kivétellel mindig republikánus elnökjelöltre szavazó állam idénre imbolygó – azaz Biden a helyi őshonos vagy bevándorolt „latinok” voksaival hozhatja el a déli államot.

 

NYITÓKÉP: Különböző latin Facebook-oldalak képi Trump, ill. Biden mellett.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

Szijjártó Péter Pozsonyban azt mondta: nem hagyják, hogy az ügy lekerüljön a napirendről.

A párt küldöttgyűlése döntött így. Karácsony szombatra nagy bejelentést ígért.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás