+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. november 3. kedd, 14:14
Éppen olyan államok számítanak az idei amerikai elnökválasztáson imbolygónak, amelyekben sok spanyolajkú szavazó él. A fehérek után ma is ők alkotják a legnagyobb csoportot, megelőzve a feketéket, azaz nem mindegy, hova szavaznak. Hátterük annyira sokféle, hogy nem lehet a „latinokat” az egyik vagy másik táborhoz kötni.

Ma az Egyesült Államokban több, mint ötvenmillió ember él, akinek közép- vagy dél-amerikai eredete van. Az összlakosságon belüli

 

18 százalékos jelenlétükkel ők a fehérek után a második legnagyobb „faji” csoport

 

– megelőzve a feketéket. Ma az USA lakosságának 60 százaléka nem-latin hátterű fehér, míg csak 13 százaléka fekete.

 

Ami a „latinokat” még inkább felértékeli, az a gyors növekedésük: a becslések szerint 2050-re 132 milliónyian lesznek, ami az akkori összlakosság több, mint 30 százalékának felelne meg. Éppen ezért meglepő, hogy az amerikai politikai híreket elsősorban a „fehér” és „fekete” témák uralják. Holott éppen azon államokban, amelyekben szoros meccs várható Donald Trump és Joe Biden között – mint például Arizona, Texas vagy Florida – a szavazók majdnem harmada „latin” hátterű.

 

Persze hiába alkotják az USA második legnagyobb etnikai csoportját,

 

kulturálisan és politikailag nagyon különbözőek.

 

Értelemszerűen más egy floridiai antikommunista kuba disszidens érdeke, mint az arizonai őshonos „mexikóiaknak” vagy a Közép- és Dél-Amerikából érkezett, esetleg mostanra már választójogot szerzett vendégmunkásoknak. Vallásilag se alkotnak egységes csoportot: a „latinok” 44 százaléka tartozik a katolikusok közé (az amerikai katolikusok választási szokásairól itt írtunk már), majdnem negyedük viszont valamilyen protestáns egyház része.

 

A KUBÁBÓL ÉRKEZETTEK KÖZÖTT MA IS AZ ANTIKOMMUNIZMUS A DÖNTŐ SZEMPONT, AZAZ A MINDENKORI REPUBLIKÁNUS JELÖLTRE SZAVAZNAK. FOTÓ: LATINOS CON TRUMP / FB

 

Szociálisan mindenképpen szegényebbek, mint az átlag „fehér”: 2018-ban egy „latino” átlagbére 46 ezer dollár volt egy évben, ami húsz százalékkal volt a nemzeti átlag alatt – de 8000 dollárral több, mint amit egy átlag „fekete” keres. Azonban itt is megmutatkozik, hogy igazából egy nagyon heterogén csoportot alkotnak: például az argentin vagy chilei hátterű „latinok” az országos átlag majdnem kétszeresét keresik.

 

A vallási, kulturális és szociális sokszínűség miatt nem lehet a demokratákhoz vagy republikánusokhoz kötni őket egyértelműen, amennyire más csoportoknál ez jobban lehetséges: a feketék tipikusan a demokratákra, a fehér protestánsok meg a republikánusokra szavaznak. Ennyiben a „latinok” a katolikusokhoz hasonlítanak, mert ők sem alkotnak homogén választói csoportot.

 

A legélesebb határ a csoporton belül az, hogy valaki kubai-e vagy sem. A kubai hátterű „latinok” majdnem 60 százaléka idén is republikánusnak tartja magát, ezzel szemben a nem kubai hátterű „latinoknál” a demokraták vezetnek 65 százalékkal. Ha a kubaiakat is beleszámoljuk, akkor is jelenleg kétharmaduk Biden felé hajlik.

 

ARIZONAI MEXIKÓIAK BIDEN MELLETT. FOTÓ: YASSER FERNANDO SANCHEZ / FB

 

Azonban éppen

 

az imbolygó államokban élő „latinok” között már egyáltalán nem ilyen nagy Biden előnye,

 

ezen csoporton belül Biden 54 százalékkal vezet a 37 százalékos Trump előtt. Miközben Floridában éppen megint a kubaiak segíthetik győzelemre Trumpot, elvégre ők hagyományosan a mindenkori republikánus jelöltre szavaznak, Arizonában a „latinok” miatt lett az 1952 óta egyetlen kivétellel mindig republikánus elnökjelöltre szavazó állam idénre imbolygó – azaz Biden a helyi őshonos vagy bevándorolt „latinok” voksaival hozhatja el a déli államot.

 

NYITÓKÉP: Különböző latin Facebook-oldalak képi Trump, ill. Biden mellett.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás