+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Sziklai Attila
2020. november 3. kedd, 17:55
Kamala Harris nőként közelebb kerülhet az elnökséghez, mint Hillary Clinton 2016-ban, a demokrata balszárny meggyengülhet, Orbán Viktor pedig foghatja majd a fejét, ha az Egyesült Államok történetének legidősebb elnökét iktatják be 2021 januárjában.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Nagyon fontos, sok tekintetben sorsfordító választások előtt áll az Egyesült Államok. Joe Biden sikere ugyanakkor nem csupán Amerikában, de a világpolitikai színtéren is komoly változásokat hozhat. Öt pontban szedtem össze, mik lehetnek a legfontosabbak.

 

1. Egy nő közelebb kerülhet az elnöki székhez, mint valaha

 

Kamala Harris lehet az Egyesült Államok első női alelnöke, ráadásul színes bőrűként tölthetné be ezt a pozíciót. Az mindenki számára világos, hogy a választások után alig néhány nappal Joe Biden betölti 78. életévét, 

 

amennyiben pedig bármi történik az elnökkel hivatalban töltött évei során (például megromlik az egészsége vagy meghal), helyét az alelnöke veszi át – márpedig ilyen korban ez senkinél sem elképzelhetetlen.

 

Harris ráadásul akkor is kiemelkedő esélyekkel indulhat egy későbbi előválasztáson, ha Biden kitölti a ciklusát. Ebben az esetben négyévnyi alelnökség mellé akár további négy- vagy nyolcévnyi lehetőséget kaphatna az országban húzódó társadalmi feszültségek rendezésére. Az pedig minden bizonnyal keveseket érne meglepetésként, ha végül a demokraták adnák az Egyesült Államok történetének első színes bőrű és női elnökét. Aligha kell ecsetelni, hogy ez milyen sorsfordító áttörést jelentene a világ vezető hatalmának politikai életében. 

 

2. Joe Biden pályája csúcsára érhet

 

Joe Biden az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke mellett töltötte be nyolc esztendőn keresztül az alelnöki posztot. Barack Obama két ciklusát követően, 2016-ban egyértelműen ő volt a fő várományosa a demokrata elnökjelöltségnek, és ezzel az elnökségnek is. Ám ahogy feltűnt a színen az a Hillary Clinton, aki a 2008-as elnökválasztások előtt éppen Obamával szemben veszítette el a demokrata előválasztásokat, Biden úgy döntött, hogy nem méretteti meg magát vele szemben. 

 

A Clinton-család politikai múltja, a Hillary Clinton külügyminisztersége körüli botrányok és a rossz kampány 2016-ban demokrata bukást eredményezett. A demokraták azóta csak egy Bidennél is idősebb és radikálisabb kihívót, a már korábban is próbálkozó Bernie Sanderst tudtak felépíteni. Így megnyílt az út, hogy Biden 78 évesen az Egyesült Államok messze legidősebb beiktatott elnöke lehessen 2021 januárjában. 

 

Biden élete során sok megpróbáltatáson ment keresztül. Első feleségét és akkor egy esztendős gyermekét autóbalesetben veszítette el 1972-ben, egyik fiát pedig néhány éve egy súlyos betegség okán. Mindezekből talán kitűnik, hogy

 

Biden győzelme katartikus esemény lehetne a politikus számára személyesen is.

 

Élettapasztalata, társadalmi érzékenysége és az Obama mellett eltöltött nyolc éve egy olyan elnöki ciklust eredményezhet, amelynek fő témája az Obama mellett kiharcolt eredmények folytatása, és a társadalmi igazságosság kiterjesztése lehet. Mindez persze akkor válhatna igazán forradalmivá, ha a demokraták végül a Szenátusban és a Képviselőházban is többségbe kerülnének. 

 

3. Meggyengülhet a demokrata balszárny

 

Hillary Clinton 2016-ban nem tudta bebizonyítani, hogy Bernie Sanders elképzeléseinek nincs létjogosultsága, így Joe Bidenre maradt a feladat, hogy a 2020-as választások megnyerésével stabilizálja a demokraták gondolatvilágát.

 

Biden győzelme visszalökhetné középre a Demokrata Pártot, amely ezt követően lassabban, de biztosan emelhetné be az esélyegyenlőség témáját a politikai eszköztárába.

 

A Biden-Harris-tandem nem hagyhatja figyelmen kívül a Black Lives Matter-tüntetéseket, az USA-ban évtizedek óta napirenden lévő, sokaknak megfizethetetlen egyetemi tandíjak kérdéskörét és a globális felmelegedéssel kapcsolatos jelenségeket sem. A Demokrata Párt formálódása a republikánusokat is lépéskényszerbe hozná, hiszen egy esetleges vereségre nem lehet egy újabb Donald Trump a válasz. A sikerhez ennél valószínűleg jóval többre lesz szükség a XXI. század változó Amerikájában.

 

4. Az USA és Magyarország kapcsola újra borússá válhat

 

Biden az elmúlt hetekben nem volt rest nyíltan kritizálni a Kelet-Európában zajló folyamatokat. Az elnökjelölt Magyarországot és Lengyelországot is Belaruszhoz hasonlította. Szijjártó Péter természetesen azonnal reagált Biden szavaira, és számon kérte rajta azokat a korrupciós ügyeket, amivel a fiát vádolják – mindez pedig előrevetíti egy esetleges Biden-elnökség idején Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatának jellegét.

 

A demokrata siker rosszul érintené az Orbán-kormányt, és 2022 szempontjából is ronthatja a Fidesz mozgásterét

 

– nem véletlen, hogy Orbán Viktor 2016 után újból nyilvánosan állt ki Donald Trump mellett. 

 

Úgy tűnik, Joe Bidenék felismerték, hogy nem hagyhatják szó nélkül azokat a folyamatokat, amelyek a világ demokratikus berendezkedéseit fenyegetik. Az Európai Unió és az Egyesült Államok kapcsolata is normalizálódhatna, hiszen egyes források már egy komoly kereskedelmi háború kirajzolódását jósolnák Trump esetleges második ciklusára. Egy Biden-elnökség egyensúlyt teremthetne az euroatlanti kapcsolatokban, és mintát mutathatna a XXI. századi demokráciafolyamatok megteremtésében.

 

5. Az Egyesült Államok külpolitikájában szimbolikus fordulat jöhet

 

Donald Trump nem csupán a 2016-os kampányban szakított a politikailag korrekt világgal, hanem tettekben is. Trump olyan döntéseket hozott meg, amelyek korábban szinte elképzelhetetlennek tűntek: az Egyesült Államok kilépett az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából, felmondta az iráni atomalkut, és felrúgta a párizsi klímaegyezményt is.

 

Ha ennyi nem lett volna elég, a koronavírus hatására Trump bejelentette, hogy országát 2021-ben kilépteti az Egészségügyi Világszervezetből (WHO) is, amelynek finanszírozásában az Egyesült Államok komoly szerepet vállal.

 

Joe Biden minden megnyilatkozásában igyekszik csillapítani ezeket a feszültségeket, egyértelműen megtartaná az USA WHO-tagságát, újra aláírná a párizsi klímaegyezményt, és várhatóan Irán urándúsítási álmaival sem bánna kesztyűs kézzel.

 

Ugyanakkor Szalai Máté a Mandiner című hetilapban mutatott rá arra, hogy várhatóan Joe Biden sem fog visszafordulni olyan területeken, ahol Donald Trump már sikerrel tágította Amerika mozgásterét – ez pedig érintheti a Kínával való kereskedelmi egyezkedések kérdését is.

 

Néhány napon belül okosabbak leszünk azzal kapcsolatban, hogy pontosan merre tart majd az Egyesült Államok – az elmúlt időszak elnökjelölti vitáiból azonban kiderült, az két teljesen különböző lehetséges világot vetít elénk. Joe Biden jelenleg egyértelműnek tűnő sikeréhez pedig még Donald Trumpnak is lehet egy-két szava.

 

A szerző szociológus, marketingszakértő. Vitáznál vele? Írj! Ha az érdekel, hogy Biden vagy Trump győzelme lenne-e jobb Magyarországnak, olvasd el Szalai Máté cikkét!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás