Szászrégennek is sokkal könnyebb, hogy Marosvásárhelyen magyar a polgármester

Az új szászrégeni polgármester, Márk Endre legyőzte a koronavírust, magyarként egy román többségű város polgármestere lett, és most már válaszolt a kérdéseinkre is.

A szeptember végi romániai önkormányzati választáson a 30 ezes lakosságú város eddigi alpolgármestere, az RMDSZ-es Márk Endre a voksok 44,3 százalékával lett azon Szászrégen polgármestere, ahol a magyarság aránya 25 százalék alatti. Ez az interjú több, mint egy hónapig, de végül csak elkészült. A sztoriját itt olvashatod el.

Beszéljünk kicsit Szászrégenről. Milyenek most az etnikai arányok a városban?

Az elmúlt nyolc év sajnos egy igazi mélyrepülés volt a város fejlődését illetően, ennek valós okairól, miértjeiről a volt szociáldemokrata polgármesternő, illetve teljes csapata vonható felelősségre. Nem rendelkeztek olyan XXI. századi városfejlesztési tervekkel, koncepciókkal, amelyek a várost – bármilyen téren – fellendíthették volna.

Érdektelenség hálózta be a hivatalt, az aktivitás a nullát súrolta. Ebből kifolyólag, nyilván megingott a városvezető alatt a szék, elveszítette a lakosság bizalmát, persze itt figyelembe kell azt is venni, hogy a szociáldemokraták országszerte veszítettek népszerűségükből. Hab a tortán, hogy utólag megóvták a polgármesternő újbóli jelölését, helyette utolsó 100 méteren egy ismeretlen, fiatal jelöltet állítottak, akinek – ennek ők is tudatában voltak – esélyei nem voltak. Így reális ellenfelem a jobboldali liberális párt színeiben induló jelölt maradt. A stagnáló nyolc év után a szászrégeniek perspektívát kerestek egy másik városvezető személyében, etnikai, vallási hovatartozástól függetlenül.

Tekintettel arra, hogy a magyar lakosság aránya gyors ütemben csökken, ma már 21-22 százalékról beszélünk. Sajnos nyílt titok volt mindenki számára, hogy

Én személyesen mindvégig azon az elven voltam, hogy a város multikulturalitását tiszteletben tartva a kétnyelvű kommunikáció a legfontosabb, amihez én első perctől szigorúan ragaszkodtam és be is tartottam. Szerintem nagyban ez is hozzájárult a sikeremhez.

Mi újság a szászokkal? Mennyire vannak ők jelen a város életében?

Valamikor a németek többségben voltak a városban, ők tették le a város alapköveit, napjainkban a szászok

Annak idején a kommunista rezsim gazdasági hasznot húzva „kiárusította” őket, mi pedig az elhanyagolt, lerombolt örökséggel maradtunk. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy harminc év alatt miért nem sikerült kidolgozni senkinek egy olyan programot, amivel megmentethető lett volna ez a felértékelhetetlen örökség. Itt szeretném megjegyezni, hogy terveim között szerepel a városközpont emblematikus szász épületeinek rehabilitálása.

Mit gondol, hogyan lehetséges az, hogy nyolc év után ismét egy magyar jelölt mellett döntöttek a Szászrégeniek? Elegük lett a román pártok környékén tapasztalható korrupcióból, vagy az ön ígéretei jobbak voltak?

Már eljutottunk arra a szintre, amikor az ígéretek semmit nem érnek, hisz tudjuk nagyon jól, hogy Romániában a választási kampányban tett ígéreteket nagyon hamar a feledés homályába merűlnek. Amint az előbb is említettem, a lakosságnak elege lett abból, hogy egy olyan városban élnek, ahol a reménytelenség és a kilátástalanság honol. Ahol a gyerekek jövője a semmiről szól, így marad a fiatalok számára az el-, illetve kivándorlás. Igen, elegük lett abból, hogy a választási kampányban elhangzott nagy szavak és ígéretek mindig csak elszállnak, majd következnek újak és újak, konkrét megvalósítások pedig annál kevésbé.

A szászrégeniek változást szeretnének. Az elmúlt harminc évben az igazán látható változások, szintén az RMDSZ színeiben, két ciklust betöltő Nagy András polgármester irányítása alatt történtek. Ezt a régeniek nem felejtették el. Az én 30 pontos kampányprogramom egy városi konzultációs kérdőív eredményeire alapszik, amihez rendületlenül ragaszkodni fogok.

Egy 10-es skálán mennyire számít Szászrégenben a magyar választóknak, illetve a román választóknak, hogy ön magyar nemzetiségű?

Én azt tapasztalom, hogy a szászrégeniek változást, fejlődést szeretnének, nem pedig etnikai konfliktusokat, vitákat. Egy élhető várost szeretnének.

Addig a pillanatig, ameddig egy város jó irányba halad, a nemzetiség nem egy elsődleges probléma. Az idei választások nagyon jól alátámasztják, hogy azokban a városokban, ahol a városvezetők bizonyítottak, lazán nyertek még egy mandátumot. Mert ugye ha valami jól működik, azt butaság elrontani. Nem beszélve arról, hogy egy új csapatnak, kell egy-két év, ameddig betekintést nyer az adminisztráció kényes dolgaiba. Az én előnyöm, hogy négy éves tanácsos, majd négy éves alpolgármesteri tisztségemet követően gondmentesen elkezdhetem a munkát. Átlátom a jelenlegi, nagyon rosszul működő önkormányzati apparátust.

Honnan támadták a legtöbbet a kampány alatt?

A jobboldali Nemzeti Liberális Párt háza tájáról. Ez volt Szászrégen történelmének legocsmányabb választási kampánya: mindent bevetettek annak érdekében, hogy ők jöjjenek ki győztesen, de hála a szászrégeniek józan ítélőképességüknek, győzött a tisztesség. (A PNL jelöltje, Gabriel Toncean, 32,9 százalékkal lett második – a szerk.) Nagyon halkan megjegyzem, hogy az illető semmi perc alatt lerázta válláról ezt a kudarcot, most már a Maros megyei liberális szervezet parlamenti listáján szerepel. Túltette magát. Szászrégent elfelejtette, már az országért küzd.

Inspirált-e önt Soós Zoltán marosvásárhelyi kampánya?

A két város majdnem ugyanazokkal a gazdasági és szociális gondokkal küzd. Akár beszélhetünk közös ideológiáról, mindkét várost kiemelni jelenlegi helyzetéből, és elindítani a fejlődés irányában. Nyilvánvaló, hogy a két csapat összedolgozott. Ez így is van rendjén. Sokat segítettek, amiért hálás vagyok.

Szászrégen Maros megye egyik legfontosabb városa. Miben erősödhetnek a magyar-magyar kapcsolatok most, hogy a megyeközpontnak, Marosvásárhelynek és Szászrégennek is magyar polgármestere van?

Ami városunkat illeti, értelemszerűen folytatni fogom a már megkezdett vagy épp a megkezdés előtt álló beruházásokat, szeretném, ha nagyon rövid időn belül a szászrégeniek egy prosperáló várost láthatnának, ahol jó élni, ahol jó maradni és jó családot alapítani. Egy olyan várost, amely a lehetőségekről és az építkezésről szól, nem a fölösleges konfliktusokról.

illetve nagyon fontosnak tartom, hogy Péter Ferenc meg tudta őrizni tisztségét Maros megye élén.

Vagyis ha a választóknak nem is számít, hogy milyen nemzetiségű a polgármester, a polgármestereknek azért csak számít ez?

Természetesen nagyon sokat számít. Gondoljunk csak bele, hogy már maga a tény, hogy egy párt színeiben zajlik a kommunikáció. A fejlesztési lehetőségek, az együttműködés, a két város közötti viszony jóval dinamikusabb és hatékonyabb tud így lenni.

Nemrég gyógyult ki a koronavírus-fertőzésből. Mi volt nehezebb, a választási kampány, vagy a gyógyulás?

Őszintén? Mindkettő. Először megnyertem a csatát a gyilkos vírussal szemben – 27 napig a fertőző és az intenzív osztály között ingázva –, majd természetesen jött a kampány, ami mint ahogy már említettem, a liberális ellenfelemnek köszönhetően egy nagyon komoly csata volt. Az ellenfelem nyíltan felvállalta, hogy a választópolgárokat személyesen megkeresve arra kötelezze őket, hogy rá voksoljanak. Természetesen mindezt a megfélemlítés és a zsarolás eszközeivel. Továbbá valótlan állításokkal próbált engem is mellékvágányra helyezni. Ez nem sikerült neki.

Hogy látta, mennyire felkészültek a megyei kórházak a járvány kezelésében?

Egy biztos, minden elismerésem az egészségügyben dolgozóké. Azt láttam és tapasztaltam, hogy mindent elkövetnek annak érdekében, hogy 100 százalékosan teljesítsenek. Persze akkor még nem volt ennyire elszabadulva a pokol, mint most. Biztos vagyok benne, hogy most már annál sokkal nehezebb a helyzet.

Mit tapasztalt, a szászrégeni kórház mennyire felkészült?

Tudni kell, hogy a szászrégeni kórház épülete az ortodox egyház tulajdonát képezi. Ebből kifolyólag – a törvény értelmében – nagy befektetéseket nem tudtunk végezni az elmúlt években. A mostani kórház területén, ami az önkormányzathoz tartozik, már létezik egy teljesen új épületszárny építésének a koncepciója, amit reményeim szerint sikerült megvalósítani. Amúgy ez volt kampányprogramom egyik legfontosabb pontja.

Milyen a város kapcsolata Érddel, a magyarországi testvérvárossal? Tervezik-e erősíteni ezeket?

A testvérvárosi kapcsolatok eddig is jól működtek, remélem, hogy ez változatlan marad. Persze, erősíteni szeretném úgy gazdaságilag, mint a kultúra és a közigazgatás területén is.

A szászrégeniek sokszor panaszkodnak, hogy a városnapokon nem eléggé hangsúlyosak a magyar nyelvű kulturális rendezvények. Fog ez változni az ön polgármestersége alatt?

Nemcsak a magyar, de a román kulturális események is veszítettek értékükből. Tény és való, hogy az utóbbi években a városnapok egy olyan tömegrendezvényé fajultak, amelynek köze nincs egy város ünnepéhez, egy olyan irányt vett a rendezvény, amely a kulturális programokat majdnem teljes egészében mellőzi. A tavaly például, javaslatomra sikerült lefújni a rendezvényt – amiért sokan megvetettek -, és az abból megspórolt teljes összeget a város szükséges dolgaira tudtuk fordítani. Ami a kultúrát illeti, szeretném visszacsempészni az állandó színjátszást, az irodalmi esteket, nem utolsó sorban komoly hangsúlyt szentelni a képzőművészetnek.

Idén is másra költik el inkább el a városnapokra szánt pénzt?

Ha elmúlik a koronavírus-járvány, mindenképpen újragondoljuk az egész rendezvény szervezését, annak színvonalát és értékét.   

Mi lesz az első intézkedése polgármesterként?

Többek között az oktatási intézmények mosdóinak teljes felújítását szeretném sürgetni, hiszen szörnyű állapotok uralkodnak. Őszintén megvallva: szégyen és gyalázat.

Nyitókép: Márk Endre/Facebook