Tavaly 2,6 billió dollár kölcsönt folyósítottak a bankok az ökoszisztéma és a biodiverzitás rombolására

Szerző: Galavits Patrik
2020.10.28. 15:38

A természeti értékek védelmét elősegítő jogszabályok hiányának köszönhetően a pénzügyi szektornak egyelőre megéri hazavágni a Földet – erre jutott egy új kutatás. Magyarország sem mentesül a káros következményektől.

Tavaly 2,6 billió dollár kölcsönt folyósítottak a bankok az ökoszisztéma és a biodiverzitás rombolására
A világ legnagyobb befektetési bankjai 2019-ben 2,6 billió dollárnyi kölcsönt adtak olyan tevékenységekre, amelyek végül az ökoszisztéma és a vadvilág kárára hasznosultak.

Így járt el többek között a Bank of America, a Citigroup vagy a JP Morgan Chase is. Ez nagyobb, mint Kanada GDP-je – áll a Portfolio.Eart nevű szevezet jelentésében, amelyet a Guardian szemléz. A Portfolio.Earth-öt pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi szakemberek hozták létre, éppen abból a célból, hogy pontosabban vizsgálhassák a pénzügyi szektor környezetre gyakorolt hatását.

Honlapjuk szerint az összeget úgy kapták, hogy megvizsgálták: a kormányok és tudósok által is elismert legnagyobb környezetszennyezést végző ágazatok mekkora összegeket kaptak a különböző bankoktól. Kiemelik, hogy a pénzintézetek közül egy sem fektet komolyan vehető energiát abba, hogy megvizsgálja befektetései környezeti hatásait.

Hozzáteszik továbbá, hogy a bankoknak kulcsszerepük van a pénzügyi rendszer működtetésében, amely a legtöbb esetben nem vesz tudomást tevékenységének környezeti hatásairól, a jelenlegi szabályozások pedig még meg is védik a bankokat az esetleges káros következményektől és büntetésektől.

„A pénzügyi szektor támogatja a tömeges kihalást, miközben emberi jogokat és őslakosok szuverenitását ássa alá” – fogalmaznak.

Mire költött az emberiség 2,6 billió dollárt?

A Portfolio.Earth szerint elsősorban az élelmiszeripar, a fakitermelés, a bányászat, a nem megújuló energiaforrások, az infrastruktúrafejlesztések, a turizmus, valamint a közlekedési és szállítmányozási szektor által kapott kölcsönök pörgettek fel a környezeti károkozást. Ezeket egyébként korábban az ENSZ biodiverzitásért és ökológiaért felelelős tudományos szervezete, az IPBES is elsőszámú veszélyforrásként nevezte meg.

„Amikor a tanulmány írói a bankok vezetőivel interjúztak, elképesztő tudatlansággal – vagy éppen nemtörődömséggel – találkoztak. A többség egyáltalán nincs tudatában annak, hogyan hat a tevékenysége a biodiverzitásra.

Ez a jelentés tulajdonképpen a status quóról kiállított ijesztő bizonyítvány” – mondta a Guardiannek Sir Robert Watson, aki korábban az IPBES-t vezette.

Szerinte a legfontosabb lépés ennek a mentalitásnak a megváltoztatása lenne.

A brit lap egyébként több bankot is megkeresett a riporttal kapcsolatban, de azok vagy nem válaszoltak nekik, vagy arra hivatkozva, hogy nem tudják ellenőrizni a jelentésben foglaltak igazságtartalmát, elutasították a megszólalás lehetőségét.

A New York-i székhelyű Wells Fargo bank készségesebb volt: az ő szóvivőjük azt hangsúlyozta, hogy a vezetőségi előírásaikban szerepelnek környezetvédelmi pontok, amelyek a biodiverzitást is figyelembe veszik azoknál az ügyfeleiknél, amelyek ebből a szempontból fontos ágazatokban tevékenykednek. A tokiói Mitsubishi UFJ Pénzügyi Csoport is egy hasonló belső szabályzat emlegetésével védekezett.

A Portfolio.Earth felszólította a bankokat, hogy gondolják újra, hogyan veszik figyelembe a munkájuk nyomán keletkező környezeti károkat, a kormányokat pedig arra, hogy tegyék elszámoltathatóvá a káros tevékenységeikért a pénzintézeteket.

Magyarország is a kárvallottak között

A Portfolio.Earth által felsorolt környezetszennyező ágazatok Magyarországon is jelentős károkat okoznak. Október 21-én írtunk arról, hogy világszerte félmillió csecsemő életét követelte a rossz levegőminőség szerte a világon. Ez a probléma elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti.

Ugyanakkor a szennyezett levegő hazánkban is komoly problémákat okoz, amit itt is csak fokozhat, ha a bankok nem veszik figyelembe az általuk folyósított kölcsönök lehetséges hatásait.

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány úgy számol, Budapest a rosszminőségű levegője miatt évente összességében 1200 milliárd forinttól esik el.

Ez az összeg a betegellátási költségekből és a kieső adóbevételekből tevődik össze.

NYITÓKÉP:  Gavin Schaefer / Wikimedia

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek