+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 28. szerda, 15:38
A természeti értékek védelmét elősegítő jogszabályok hiányának köszönhetően a pénzügyi szektornak egyelőre megéri hazavágni a Földet – erre jutott egy új kutatás. Magyarország sem mentesül a káros következményektől.
A világ legnagyobb befektetési bankjai 2019-ben 2,6 billió dollárnyi kölcsönt adtak olyan tevékenységekre, amelyek végül az ökoszisztéma és a vadvilág kárára hasznosultak.

 

Így járt el többek között a Bank of America, a Citigroup vagy a JP Morgan Chase is. Ez nagyobb, mint Kanada GDP-je – áll a Portfolio.Eart nevű szevezet jelentésében, amelyet a Guardian szemléz. A Portfolio.Earth-öt pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi szakemberek hozták létre, éppen abból a célból, hogy pontosabban vizsgálhassák a pénzügyi szektor környezetre gyakorolt hatását.

 

Honlapjuk szerint az összeget úgy kapták, hogy megvizsgálták: a kormányok és tudósok által is elismert legnagyobb környezetszennyezést végző ágazatok mekkora összegeket kaptak a különböző bankoktól. Kiemelik, hogy a pénzintézetek közül egy sem fektet komolyan vehető energiát abba, hogy megvizsgálja befektetései környezeti hatásait.

 

Hozzáteszik továbbá, hogy a bankoknak kulcsszerepük van a pénzügyi rendszer működtetésében, amely a legtöbb esetben nem vesz tudomást tevékenységének környezeti hatásairól, a jelenlegi szabályozások pedig még meg is védik a bankokat az esetleges káros következményektől és büntetésektől.

 

„A pénzügyi szektor támogatja a tömeges kihalást, miközben emberi jogokat és őslakosok szuverenitását ássa alá” – fogalmaznak.

 

Mire költött az emberiség 2,6 billió dollárt?

 

A Portfolio.Earth szerint elsősorban az élelmiszeripar, a fakitermelés, a bányászat, a nem megújuló energiaforrások, az infrastruktúrafejlesztések, a turizmus, valamint a közlekedési és szállítmányozási szektor által kapott kölcsönök pörgettek fel a környezeti károkozást. Ezeket egyébként korábban az ENSZ biodiverzitásért és ökológiaért felelelős tudományos szervezete, az IPBES is elsőszámú veszélyforrásként nevezte meg.

 

„Amikor a tanulmány írói a bankok vezetőivel interjúztak, elképesztő tudatlansággal – vagy éppen nemtörődömséggel – találkoztak. A többség egyáltalán nincs tudatában annak, hogyan hat a tevékenysége a biodiverzitásra.

 

Ez a jelentés tulajdonképpen a status quóról kiállított ijesztő bizonyítvány” – mondta a Guardiannek Sir Robert Watson, aki korábban az IPBES-t vezette.

 

Szerinte a legfontosabb lépés ennek a mentalitásnak a megváltoztatása lenne.

 

A brit lap egyébként több bankot is megkeresett a riporttal kapcsolatban, de azok vagy nem válaszoltak nekik, vagy arra hivatkozva, hogy nem tudják ellenőrizni a jelentésben foglaltak igazságtartalmát, elutasították a megszólalás lehetőségét.

 

A New York-i székhelyű Wells Fargo bank készségesebb volt: az ő szóvivőjük azt hangsúlyozta, hogy a vezetőségi előírásaikban szerepelnek környezetvédelmi pontok, amelyek a biodiverzitást is figyelembe veszik azoknál az ügyfeleiknél, amelyek ebből a szempontból fontos ágazatokban tevékenykednek. A tokiói Mitsubishi UFJ Pénzügyi Csoport is egy hasonló belső szabályzat emlegetésével védekezett.

 

A Portfolio.Earth felszólította a bankokat, hogy gondolják újra, hogyan veszik figyelembe a munkájuk nyomán keletkező környezeti károkat, a kormányokat pedig arra, hogy tegyék elszámoltathatóvá a káros tevékenységeikért a pénzintézeteket.

 

Magyarország is a kárvallottak között

 

A Portfolio.Earth által felsorolt környezetszennyező ágazatok Magyarországon is jelentős károkat okoznak. Október 21-én írtunk arról, hogy világszerte félmillió csecsemő életét követelte a rossz levegőminőség szerte a világon. Ez a probléma elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti.

 

Ugyanakkor a szennyezett levegő hazánkban is komoly problémákat okoz, amit itt is csak fokozhat, ha a bankok nem veszik figyelembe az általuk folyósított kölcsönök lehetséges hatásait.

 

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány úgy számol, Budapest a rosszminőségű levegője miatt évente összességében 1200 milliárd forinttól esik el.

 

Ez az összeg a betegellátási költségekből és a kieső adóbevételekből tevődik össze.

 

NYITÓKÉP:  Gavin Schaefer / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás