+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 28. szerda, 15:38
A természeti értékek védelmét elősegítő jogszabályok hiányának köszönhetően a pénzügyi szektornak egyelőre megéri hazavágni a Földet – erre jutott egy új kutatás. Magyarország sem mentesül a káros következményektől.
A világ legnagyobb befektetési bankjai 2019-ben 2,6 billió dollárnyi kölcsönt adtak olyan tevékenységekre, amelyek végül az ökoszisztéma és a vadvilág kárára hasznosultak.

 

Így járt el többek között a Bank of America, a Citigroup vagy a JP Morgan Chase is. Ez nagyobb, mint Kanada GDP-je – áll a Portfolio.Eart nevű szevezet jelentésében, amelyet a Guardian szemléz. A Portfolio.Earth-öt pénzügyi, gazdasági és környezetvédelmi szakemberek hozták létre, éppen abból a célból, hogy pontosabban vizsgálhassák a pénzügyi szektor környezetre gyakorolt hatását.

 

Honlapjuk szerint az összeget úgy kapták, hogy megvizsgálták: a kormányok és tudósok által is elismert legnagyobb környezetszennyezést végző ágazatok mekkora összegeket kaptak a különböző bankoktól. Kiemelik, hogy a pénzintézetek közül egy sem fektet komolyan vehető energiát abba, hogy megvizsgálja befektetései környezeti hatásait.

 

Hozzáteszik továbbá, hogy a bankoknak kulcsszerepük van a pénzügyi rendszer működtetésében, amely a legtöbb esetben nem vesz tudomást tevékenységének környezeti hatásairól, a jelenlegi szabályozások pedig még meg is védik a bankokat az esetleges káros következményektől és büntetésektől.

 

„A pénzügyi szektor támogatja a tömeges kihalást, miközben emberi jogokat és őslakosok szuverenitását ássa alá” – fogalmaznak.

 

Mire költött az emberiség 2,6 billió dollárt?

 

A Portfolio.Earth szerint elsősorban az élelmiszeripar, a fakitermelés, a bányászat, a nem megújuló energiaforrások, az infrastruktúrafejlesztések, a turizmus, valamint a közlekedési és szállítmányozási szektor által kapott kölcsönök pörgettek fel a környezeti károkozást. Ezeket egyébként korábban az ENSZ biodiverzitásért és ökológiaért felelelős tudományos szervezete, az IPBES is elsőszámú veszélyforrásként nevezte meg.

 

„Amikor a tanulmány írói a bankok vezetőivel interjúztak, elképesztő tudatlansággal – vagy éppen nemtörődömséggel – találkoztak. A többség egyáltalán nincs tudatában annak, hogyan hat a tevékenysége a biodiverzitásra.

 

Ez a jelentés tulajdonképpen a status quóról kiállított ijesztő bizonyítvány” – mondta a Guardiannek Sir Robert Watson, aki korábban az IPBES-t vezette.

 

Szerinte a legfontosabb lépés ennek a mentalitásnak a megváltoztatása lenne.

 

A brit lap egyébként több bankot is megkeresett a riporttal kapcsolatban, de azok vagy nem válaszoltak nekik, vagy arra hivatkozva, hogy nem tudják ellenőrizni a jelentésben foglaltak igazságtartalmát, elutasították a megszólalás lehetőségét.

 

A New York-i székhelyű Wells Fargo bank készségesebb volt: az ő szóvivőjük azt hangsúlyozta, hogy a vezetőségi előírásaikban szerepelnek környezetvédelmi pontok, amelyek a biodiverzitást is figyelembe veszik azoknál az ügyfeleiknél, amelyek ebből a szempontból fontos ágazatokban tevékenykednek. A tokiói Mitsubishi UFJ Pénzügyi Csoport is egy hasonló belső szabályzat emlegetésével védekezett.

 

A Portfolio.Earth felszólította a bankokat, hogy gondolják újra, hogyan veszik figyelembe a munkájuk nyomán keletkező környezeti károkat, a kormányokat pedig arra, hogy tegyék elszámoltathatóvá a káros tevékenységeikért a pénzintézeteket.

 

Magyarország is a kárvallottak között

 

A Portfolio.Earth által felsorolt környezetszennyező ágazatok Magyarországon is jelentős károkat okoznak. Október 21-én írtunk arról, hogy világszerte félmillió csecsemő életét követelte a rossz levegőminőség szerte a világon. Ez a probléma elsősorban a kevésbé fejlett országokat érinti.

 

Ugyanakkor a szennyezett levegő hazánkban is komoly problémákat okoz, amit itt is csak fokozhat, ha a bankok nem veszik figyelembe az általuk folyósított kölcsönök lehetséges hatásait.

 

Az Európai Népegészségügyi Szövetség (EPHA) által írt tanulmány úgy számol, Budapest a rosszminőségű levegője miatt évente összességében 1200 milliárd forinttól esik el.

 

Ez az összeg a betegellátási költségekből és a kieső adóbevételekből tevődik össze.

 

NYITÓKÉP:  Gavin Schaefer / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás