+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Vass Csaba
2020. október 28. szerda, 09:29
Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

Recep Tayyip Erdoğan török elnök fog szerepelni a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap következő számának címlapján – jelentette be a hírt közösségi oldalán a lap szerkesztősége.

 

A Charlie Hebdo közzé is tett egy karikatúrát a Twitteren, amin az látszik, hogy a török államfő köldök fölé csúsztatott fehér trikóban és fecskében üldögél egy fotelben, egyik kezében egy megbontott sört tart, a másikkal pedig egy hagyományos muszlim női viseletben lévő nő szoknyáját emeli fel. A szerkesztők a karikatúra fölé azt írták: „Erdoğan a magánéletben nagyon szórakoztató.” A francia szatirikus hetilap következő száma szerdán kerül az újságárusokhoz. A karikatúrát el is ítélte Ibrahim Kalin, a török államfő szóvivője, aki szerint a szatirikus lap nem viseltetik tisztelettel a hit és a szent értékek irányába, csupán az immoralitást és a vulgaritást támogatja.

 

 

Erdoğan nemrégiben éles bírálatokkal illette Emmanuel Macron francia államfőt, aki Samuel Paty, a szélsőséges csecsen muszlim által lefejezett földrajz- és történelemtanárt nemzeti hősnek nevezte, a temetésén pedig kiállt a szólásszabadság mellett, megvédve ezáltal a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúráit, ami miatt 2015-ben iszlamista szélsőségesek meggyilkolták a lap 5 munkatársát, és ami miatt a tanár életét is kioltotta az iszlamista szélsőséges.

 

Macron az iszlamista szervezetek franciaországi feloszlatását ígérte a francia tanár temetésén, kiállása miatt pedig számos muszlim országban Macron-ellenes, illetve Franciaország-ellenes tüntetéseket tartottak az elmúlt napokban.

 

Erdoğan múlt hétvégén arra szólította fel a lakosságot, hogy ne vásároljon francia termékeket. A török államfő által meghirdetett bojkotthoz pedig számos muszlim ország, köztük Algéria, Irán, Irak Kuvait, Katar, Egyiptom, Jordánia, Pakisztán, Szaúd-Arábia is csatlakozott.

 

A török bojkott már csak azért sem lebecsülendő, mert Franciaország Törökország tizedik legfontosabb importőre,

 

a török exportáruk számára pedig a hetedik legnagyobb piacot Franciaország jelenti, a francia autók pedig a legkeresettebbek között szerepelnek Törökországban.

 

Szombaton a török elnök egyenesen arra szólította fel francia kollégáját, hogy vizsgáltassa meg az elmeállapotát, amelyre válaszul Párizs hazarendelte konzultációra ankarai nagykövetét. A török államfő szerint Macron magatartása csak tovább fokozza az iszlámellenességet Franciaországban.

 

Samuel Paty földrajz- és történelemtanárt október 16-án gyilkolta meg Abdullah Anzorov, egy csecsen iszlamista szélsőséges. Anzorov dühét az váltotta ki, hogy Paty etika óráin a véleményszabadságról és annak határairól értekezve minden évfolyamnak megmutatta azokat a Charlie Hebdoban megjelent Mohamed-karikatúrákat, ami miatt 2015 januárjában iszlamista szélsőségesek megtámadták a lap szerkesztőségét, a támadásban 12 ember vesztette életét, és 11 személy sérült meg.

 

A  lap már 2015 előtt is világszerte muszlimok tömegeit haragította magára Mohamed próféta ábrázolásával, és ezt csak súlyosbította, hogy gyakran kedvezőtlen fényben tüntették fel a prófétát. Az iszlám vallás tiltja Mohamed próféta vagy Allah ábrázolását, ugyanúgy, ahogyan az általuk prófétaként tisztelt Jézus Krisztus vagy Ábrahám ábrázolása sem engedélyezett. 

 

Samuel Paty halála után megkapta a legmagasabb francia állami kitüntetést, a Francia Köztársaság Becsületrendjét (Légion d'Honneur), az országban pedig nemzeti hősként tekintenek rá.

 

Pakisztán fővárosában, Iszlámbádban kedden feldühödött pakisztániak vonultak utcára, akik francia zászlókat égettek és Macron-ellenes jelszavakat skandáltak, amiért a francia államfő ennyire nyíltan kiállt Samuel Paty mellett.

 

NYITÓKÉP: Charlie Hebdo / Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a Pfizer oltása öt vagy csak egy évre jó, de a fertőzésen való átesésnél hosszabb ideig biztosít védelmet, mondta ugyanő.

Rettenetes tsudák estek meg, a Gonosz bélyegével kérkedők ingerlik 's gúnyolják az igazakat.

A frakció után a pártcsaládból való távozás immáron puszta formalitás, írja egyikük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás