Az állam ne az abortuszt tiltsa, hanem segítsen az odavezető utat elkerülni

Renczes Ágoston

Szerző:
Renczes Ágoston

2020.10.28. 19:30

Legitim azon vitatkozni, hogy mikor kezdődik az élet, de az államnak ebben a filozófiai kérdésben nem kell állást foglalnia. Segítse a jog útján, hogy senki ne kerüljön olyan dilemma elé, ahol ez a kérdés felmerülhet.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

Lengyelországban szigorodott az abortusz szabályozása, ami miatt országos tiltakozás indult a lengyeleknél; az ügyet pedig nemzetközi felháborodás övezi. Budapesten is volt tüntetés szerda este a lengyel nagykövetség előtt.

Bár a magyar szabályozás szerencsére egyáltalán nem olyan szigorú, amennyire konzervatívnak mondja magát a tizenegyedik éve hatalmon levő kormányunk, a kommunikáció szintjén rendre felmerül,

hogy mi lenne a dolguk a nőknek, és ennek a tágabb témának a leghevesebb vitákat generáló része az abortusz kérdése.

Szerintem egyébként teljesen legitim arról diskurálni, hogy hol kezdődik az élet: a fogantatással, utána, mennyivel utána, esetleg előtte („Every sperm is sacred” – énekli a katolikus nagycsalád a Monty Python-féle Az élet értelmében, ugye). Annak ellenére, hogy az abortuszon áteső nők többsége nem azért veteti el a magzatát, mert nem akarja megtartani a gyereket, hanem mert valamilyen súlyos kockázat merül fel a terhességében.

Lengyelországban is amiatt tiltakoznak most, mert a legális abortusz okai közül törölték a magzat súlyos rendellenességét vagy gyógyíthatatlan, halálos betegségét –, a nyilvánosságban folyó vita gerincét az a kérdés adja, hogy

el lehet-e dönteni, mikortól számít egy magzat élő embernek, és dönthet-e úgy az anya, hogy elveszi az életét.

Az egésznek a hátterében meg felsejlik az az ultrakonzervatív álláspont, hogy a szex gyermeknemzésre való, tehát aki szexel, az szüljön, aki meg nem akar szülni, az ne szexeljen (de inkább akarjon szülni).

Ezen a ponton hívnám fel a figyelmet arra a közismert és igazságtalan asszimetriára, hogy bár a gyereknemzéshez kell egy férfi és egy nő is, a továbbiakból

a férfi ki tud lépni és a nő teljesen egyedül maradhat minden felelősséggel,

a terhesség miatt a testében bekövetkező és általában életét felforgató változásokkal, utána pedig a gyerek felnevelésével. Emiatt az asszimetria miatt férfiként csak behúzott nyakkal szólok hozzá a témához: én sosem leszek terhes, így abortuszom sem lesz soha.

Szerintem kettő elkerülhetetlen jelenség van, amit muszáj figyelembe venni:

+ az emberek többnyire az öröm kedvéért szexelnek (ezt a katolikus kánonjog is elismeri); de

terhességmegszakításra valamilyen okból mindig lesz igény.

Lehet moralizálni, de ez van: az emberek gyakran pusztán azért bújnak össze, hogy élvezzék az együttlétet; aki pedig meg akarja szakítani a terhességét, meg fogja találni a módját akkor is, ha az állam korlátozza őt ebben – csak akkor titokban, szabályozatlan körülmények között történnek majd az abortuszok, a megműtött nők pedig életveszélyben lesznek; esetleg szakemberek fogják őket törvényen kívül megműteni (ajánlott film: Árvák hercege).

A jó hír az, hogy a „mikortól kezdődik az élet” filozófiai kérdést nem az államnak kell eldöntenie, elég ha jogilag segíti azokat, akik bajba kerülnek.

Egy nem megválaszolható filozófiai vita ne képezzen jogalapot a nők magánéletébe való beleszólásra. Ahogy mondtam, nekem soha lesz abortuszom, de abban biztos vagyok, hogy egy ilyen döntést nem egyszerű meghozni, és átesni rajta testileg és lelkileg is megterhelő. És szerintem az egyetlen elfogadható hozzáállás az állam részéről a kérdéshez az, hogy biztosít minden lehetőséget arra, hogy egy nő ne kerüljön ilyen döntéskényszerbe. Hogyan?

+ Bármilyen erkölcstelen dolog is a szex, legyen tisztában minden kölyök, akinek beindultak a hormonai és minden felnőtt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha összebújnak, és azzal is legyenek tisztában, hogy ezeket hogyan lehet elkerülni.

A fiúk is, ne csak a lányok.

+ Vagyis kell, kell a szexuális felvilágosítás az iskolákba; és ha a vallásos (vagy akár nem feltétlenül vallásos) megközelítésben az abortusz gyilkosság is, ha már egyszer az ember úgyis eredendően és elkerülhetetlenül bűnös, akkor

segítsük azzal a nagyobb bűn elkerülésében, hogy ismertetjük vele az erre alkalmas olyan kisebb bűnöket, mint a fogamzásgátlás.

+ És igen, az említett asszimetriával is legyen tisztában minden fiú és férfi, hogy érezzék és fogják fel, mekkora kibaszás lehet egy nővel a nem kívánt terhesség, főleg ha egyedül marad vele.

+ A két felnőtt ember (vagy két beleegyezési korhatár fölötti ember, bár szerintem felnőtt ember ne szexeljen gyerekkel, akkor se, ha az elmúlt 14) kölcsönös beleegyezésén nyugvó és csak az örömszerzést szolgáló szex elkerülhetetlen, viszont az államnak minden lehetséges eszközzel meg kell próbálnia megakadályozni az olyan szexet,

ami nem két felnőtt ember kölcsönös beleegyezésén nyugszik: a szexuális erőszak minden formáját. A felvilágosításnak itt is kulcsszerepe van:

hagyjuk már magunk mögött azokat az ostoba sztereotípiákat, hogy a kihívó öltözködés felhívás szexre, hogy a „nem” „igen”-t jelent, mert a lánynak akkor is illik visszautasítania a szexet, ha ő is akarja, és csak kéreti magát, és a többi.

+ Mivel a szexuális erőszaktevések jelentős része a családon belül történik, annak érdekében is mindent meg kell tenni, hogy az áldozatok időben ismerjék fel a bántalmazó kapcsolatot; tudják, kihez fordulhatnak és kapják meg az ahhoz szükséges támogatást, hogy kilépjenek az ilyen kapcsolatokból, és ki tudják menekíteni a gyerekeiket is. Az infrastruktúra erre megvan, de mivel ezek irgalmatlanul nehéz és bonyolult szituációk, az állam részéről sokkal hatékonyabb támogatásra lenne szükség (helló, Isztambuli Egyezmény).

+ És végül javítani kell az egészségügyi ellátást és az egészségmegőrzést általában: egészséges embereknél kisebb a kockázata, hogy az általuk nemzett magzatnál kialakul valamilyen rendellenesség.

Ennyi. Nem az abortusszal kellene foglalkozni, hanem az oda vezető úttal.

Hogy ne azt kelljen eldöntenie egy nőnek, hogy elvetesse-e a magzatát, hanem csupán azt, hogy akar-e terhes lenni.

Olvass még Renczes Ágostontól az Azonnalin! Vitáznál? Írj!

Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől
Renczes Ágoston
Renczes Ágoston az Azonnali újságírója

Közgazdász bölcsész aszcendenssel. Csehszlovákiában született elég régen, ahhoz képest csak 2020 óta újságíró. Gyakran ír a szlovák és a szlovákiai magyar politikáról, gazdaságról, építészetről.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek