+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 20. kedd, 08:00
A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

A bő egy héttel ezelőtti bécsi tartományi választásokon jelentősen leszerepelt az osztrák fővárosban korábban erős szélsőjobboldal. Ennek egyik oka a megosztottságuk volt, elvégre Heinz-Christian Strache, az FPÖ korábbi elnöke saját listával indult el, miután tavaly év végén hűtlen kezelés gyanúja miatt korábbi pártja kirúgta.

 

Az október 11-i választásokon mindkét lista összeomlott: az öt évvel ezelőtt még 30 százalék felett szerzett FPÖ csak valamivel több, mint hét százalékot szerzett – ezzel a legkisebb tartományi parlamenti frakció lesz a párté. Ezzel szemben Strache új pártja még a parlamenti küszöbön is elhasalt: kevesebb, mint négy százalékot szerzett a politikus. A választások után valamelyik kerületi tanácsba beülhetett volna, de ehelyett inkább bejelentette: újságot alapít üzletemberként.

 

A bécsi szélsőjobboldal azonban nem szerepelt volna ennyire siralmasan, ha csak a Szerbiában született választók szavazhattak volna.

 

Bécsben a tartományi választásokon csak osztrák állampolgárok vehetnek részt, ami miatt az osztrák főváros lakosságának eleve harmada nem tud szavazni. Bécsben a legnagyobb bevándorló csoportot az egykori Jugoszlávia területéről érkezettek – köztük is a szerbek – alkotják. A „jugók“ – vagy ahogy a bécsi szleng hívja őket: a „Tschuschok“ – között a szélsőjobboldal mindig erős volt. Főleg a szerbekkel alakított ki HC Strache már az FPÖ elnökeként is jó kapcsolatot, az FPÖ helyi szervezeteiben több szerb politikus is volt. Közös pont az FPÖ és a szerbek között az erős muzulmánellenesség.

 

Strache mostani listáján több szerb is elindult – láthatóan ez meghozta a gyümölcsét. Az OGM közvéleménykutató cég elemzése szerint a még Szerbiában született, de már osztrák állampolgársággal rendelkező bécsi szavazók között Strache megugrotta volna a bejutási küszöböt:

 

a Strache-párt a bécsi szerbek között öt százalékot szerzett.

 

De az FPÖ is jobban áll ezen rétegben, mint a többinél: miközben a szélsőjobboldali párt alig ugrotta meg a hét százalékot,

 

ha csak a szerbek szavaztak volna, az FPÖ 9 százalékot kapott volna.

 

A konzervatív Néppárt (ÖVP), a Zöldek és a liberális Neos ezzel szemben a tartományi eredményüknél kevesebbet kaptak a szerbek között: az ÖVP 16, a Zöldek 12, a liberálisok pedig 6 százalékot. A legtöbb voksot a szerbek között is a szociáldemokraták szerezték; sőt: a „vörösök“ tartományi szinten 42 százalékot hoztak, a szerbek között viszont majdnem a szavazatok felét, 46 százalékot kaptak.

 

NYITÓKÉP: HC Strache / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás