Decemberben koronavírus-vakcinával lephetik meg a britek a világot

Szerző: Galavits Patrik

2020.10.19. 15:10

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

Jonathan Van-Tam, brit tisztifőorvos-helyettes a The Times szerint arról beszélt londoni parlamenti képviselőknek egy zárt találkozón, hogy

nem sokkal karácsony után előállhatnak egy koronavírus-vakcinával. Az eddigi kísérletek állítólag biztatóak, és azt mutatják, hogy az oltás alkalmas lehet a fertőzések megelőzésére és életmentésre.

Van-Tam szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca által közösen fejlesztett vakcina a harmadik kísérleti fázisban van (már embereken is tesztelik), és akár már decemberben használható lehet. A The Times emlékeztet, hogy a brit parlament a napokban törvényt módosított annak érdekében, hogy kiterjessze az oltásokat beadni jogosult egészségügyi dolgozók körét. Ennek értelmében fogorvosokat, gyógyszerészeket, mentősöket és szülészeket is betanítanak a vakcina beadására.

Boris Johnson óvatos

A Business Insider idéz egy képviselőt, aki részt vett a Van-Tammal történt megbeszélésen, szerinte a szakember nagyon lelkesnek tűnt a vakcinával kapcsolatban.

Hétfőn a brit parlamentben Boris Johnson brit miniszterelnök képviselői kérdésre válaszolva sokkal óvatosabb volt.

„Nem tudok pontos dátumot mondani azzal kapcsolatban, mikor lehet oltásunk. Vannak biztató jelek – nem utolsósorban az Oxford és az AstraZeneca kísérleteiből, de mint tudják, a SARS 18 évvel ezelőtt jelent meg, és azóta sincs ellene vakcina.

Senkit nem akarok elkeseríteni, de legyünk realisták: jó esély van az oltásra, de nem vehetjük biztosra”

– fogalmazott Johnson, aki tavasszal maga is megfertőződött a koronavírussal, és az életéért küzdöttek.

Ha azonban mégis az optimista forgatókönyv valósul meg, úgy a britek először az időseket és a legfontosabb munkákat végzőket oltanák be, ezzel mérsékelve a járvány terjedését és a kórházi ellátásra szorulók számát. Ezzel a fiatalok között is gátat szabhatnának a vírus terjedésének, és ők is nehezebben tudnák megfertőzni a veszélyeztetett csoportokat. Arról nem szólnak a hírek, hogy ezzel együtt más országoknak is elérhetővé tennék-e a vakcinát.

Versenyfutás

Az elmúlt hónapokban több gyógyszergyártó is előrehaladott fázisba lépett a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében. Ilyen a Johnshon&Johnshon, amely az AstraZenecához hasonlóan már a harmadik fázisban tesztelte az oltását. Október 12-én azonban arról szóltak a hírek, hogy a cég egy időre leállította a kísérleteket, mert az egyik páciens „váratlanul rosszul lett”, miután megkapta az oltást.

A Moderna ügyvezetője, Stéphane Bancel október elején mondta azt, hogy leghamarabb 2021 márciusában vagy áprilisában dobhatják piacra az általuk fejlesztett oltóanyagot. Ennél sokkal derűlátóbbak a Pfizernél, amely Belgiumban fejleszti a vakcináját: ennél a cégnél azt tervezik, hogy még idén 100 millió oltóanyaggal látják el a piacot, 2021-ben pedig további 1,3 milliárdot szállítanának le.

Mellettük még a német CureVac és a BioNTech is elkezdett embereken tesztelni. Előbbi ügyeiből diplomáciai bonyodalom is származott, mivel – bár mind az amerikai kormány, mind a CureVac tagadta – Donald Trump a pletykák szerint arra akart rábírni a cég vezetőit, hogy kutatásaikat vigyék át az Egyesült Államokba, ahol a később kifejlesztett vakcinához kizárólagos hozzáférést biztosíthatnának az amerikaiaknak. A német kormány ezért inkább 300 millió euróért 23 százalékos részesedést vásárolt a CureVac-ben.

NYITÓKÉP: Pixy