Népszavazást kezdeményez a Thürmer Gyula vezette kommunista párt, de majdnem minden kérdésük olyan dologról szól, amiről nem lehet szavazni az Alaptörvény szerint.
2020 őszén csak úgy rajzanak az újonan alakult pártok Magyarországon: az Azonnali részt vett a Volner Párt első sajtós háttérbeszélgetésén, csütörtökön pedig beszámoltunk Pálinkás József volt MTA-elnök és oktatási miniszter új pártjának létrejöttéről is.
Ugyanakkor a magyarországi politikai szcénának van egy veteránja, akiről mindenki hajlamos megfeledkezni.
Thürmer a már-már szubkultúrának vagy életmódnak is beillő maradi kommunistaságot képviseli a 21. században. Thürmerék csütörtök délelőtt az Alkotmány utcába, a Nemzeti Választási Bizottság elé hirdettek sajtótájékoztatót, ahol bejelentették: több ügyben is népszavazást kezdeményeznek majd.
A forradalmi élcsapat és a libamáj
Összesen hat ember volt jelen a sajtótájékoztatón – magamat és a kommunista pártelnököt is beleértve.
Valószínűleg a népszavazási kezdeményezésük várható sorsa helyett Thürmerék is szívesebben gondolnak közelgő téli ünnepekre.
Bár az eszme XIX. századi, a technológia már a Magyar Munkáspártnál is modern: az egyik aktivista élőben közvetítette a pártvezér gondolatait. Thürmer Gyula pedig – akár egy slam poetry fellépésen – mobiltelefonról olvasta fel beszédét: a Kádár-korszak langyos gulyáskommunizmusa idáig juttatta mára a kapitalizmus és a szocializmus viszonyát.
Thürmer szerint a Munkáspárt követi azt a baloldali hagyományt, amely szerint az emberek közvetlenül is ki kell, hogy fejezhessék véleményüket az őket befolyásoló politikai kérdésekben. A pártelnök – kinek pártja az 1989 előtti Magyar Szocialista Munkáspárt balszárnyával vállal folytonosságot – arról nem ejtett szót, hogy a rendszerváltás előtt hogyan nézett ki pontosan a politikai véleménnyilvánítás szabadsága.
A Munkáspárt – a Fidesz véleményével egybehangzóan – úgy véli, hogy
ők azonban továbblépnének: valódi téttel ruháznák fel az emberek megkérdezését, ezért is kezdeményeznek népszavazást.
Milyen kérdésekkel fordulnának a magyarokhoz?
Thürmerék első kérdése a koronavírus-járvánnyal és annak kezelésével kapcsolatos szolidaritási adó bevezetése lenne. Arról kérdeznék az állampolgárokat: egyetértenek-e azzal, hogy egymilliárd forint felletti vagyonnal rendelkező egyének különadóval járuljanak hozzá a koronavírus-járvány kezelésének költségeihez. Kisebb problémájuk itt azért akadhat:
A népszavazási kezdeményezés második pontja a magyar oktatási törvény rendelkezésein módosítana. Jelenleg 16 éves korig van tankötelezettség, ők ehelyett 18 éves korig iskolában tartanának minden magyar diákot. Thürmer szerint azért van erre szükség, hogy „Magyarországon a kiművelt emberfők száma ne csökkenjen, hanem növekedjék”.
A Munkáspárt népszavazási kezdeményezésének harmadik kérdése a magyar egészségügy jelenlegi helyzetét reformálná meg. Ezzel az Alaptövénybe íratnák bele a kommunisták a „mindenki számára elérhető, ingyenes, államilag biztosított egészségügyet”. Azonban ennek a kérdésnek kapcsán sem számíthatnak sok jóra:
Arról is megkérdeznék a magyarokat Thürmerék, hogy azok egyetértenek-e a pártok állami finanszírozásának eltörlésével. Ezt a pártelnök, Thürmer Gyula saját példájukkal illusztrálta: „Mi úgy gondoljuk, hogy meg lehet élni az emberek támogatásából, a támogatók és a tagok befizetéséből. Ez lenne az igazi demokrácia, ez biztosítaná az egyenlő versenyfeltételeket”.
Az, hogy elődjük, a Magyar Szocialista Munkáspárt pontosan miből finanszírozta magát, a sajtótájékoztatón nem került szóba. Thürmerék jogászai azonban mással lehettek elfoglalva a kérdések átnézése helyett: minden valószínűség szerint ez a kérdés is megbukik majd az NVB szűrőjén, hiszen a pártfinanszírozás központi költségvetést érintő ügy, erről pedig – bármilyen meglepő –
Ha a Nemzeti Választási Bizottság elfogadja Thürmerék népszavazási kezdeményezését, már másnap nekifognak a népszavazási ajánlások gyűjtésének. Az Azonnali szakértői stábja szerint azonban ha Thürmerék jogismeretén múlik, a pártoknak és a gazdagoknak még nem kell, hogy elkezdjen remegni a lába.
NYITÓKÉP: Azonnali
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.