+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Galavits Patrik
2020. október 14. szerda, 11:20
A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.

Jelentősen visszaszorult minden korallfajta a világ legnagyobb korallzátonyán az ausztrál partoknál. 2016-ban és 2017-ben meredeken emelkedett a korallok fehéredése, és a tudósok idén további ilyen esetekre lettek figyelmesek – írja a BBC.

 

„Nincs vesztegetnivaló időnk. Amilyen gyorsan csak lehet, jelentősen csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását”

 

– mondta az ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies egyik queenslandi kutatója, aki a Nagy-korallzátonyt vizsgáló legutóbbi kutatásban vett részt.

 

A tengerbiológusok a korallzátonyon tapasztalható, 1995 és 2017 között zajló változásokat tanulmányozták. Úgy találták, hogy

 

a korallpopuláció ez idő alatt mintegy felével csökkent, legyen szó bármekkora és bármilyen fajta korallokról – ugyanakkor azok pusztultak leginkább, amelyek halaknak és más tengeri élőlényeknek is otthonául szolgálnak.

 

Terry Hughes professzor, a tanulmány egyik szerzője is azt emelte ki, hogy ezek a korallfajták a leginkább érintettek a fehéredésben – ez egyébként olyankor történik, amikor valamilyen külső hatásra egy alga, amely a színükért felelős, folyamatosan kiszorul a korallokból.

 

A korallok képesek újraépíteni magukat, de ez akár évtizedekbe is telhet, és a körülmények megváltozására van szükség. Egy 2019-es tanulmány arra jutott, hogy a sérült korallok nehezen tudtak regenerálódni, mi több, az idősebb egyedek jellemzően el is pusztultak a fehéredést követően.

 

„Az élénk korallpopulációk milliónyi kicsi és bébikorallokból állnak, valamint sok más nagyobból. Az eredményeink azt mutatják, a Nagy-korallzátony képes a gyógyulásra, de sokat vesztett a rugalmasságából, mivel jóval kevesebb bébikorall és szaporodni képes nagyobb korall van” – mondta Andy Dietzel, a kutatás egy másik szerzője.

 

FOTÓ: FARBENFROHEWUNDERHEIT / FLICKR

 

Nem védik meg a méretei a Nagy-korallzátonyt

 

Az UNESCO által 1981 óta a világörökség részeként számon tartott Nagy-korallzátony 2300 kilométer hosszúságban és mintegy 340 ezer négyzetkilométeren nyúlik el az ausztrál partoknál. Különösen az elmúlt tíz évben azonban jelentős károk keletkeztek benne az egyre melegedő tengervíz hatására: ez nemcsak a káros algák és más szennyeződések elterjedéséhez vezetett, de a korallok egy részét is megölte.

 

2015-ben az ausztrál kormány egy 2050-ig szóló akciótervet is kidolgozott a zátony megmentéséért. Ebben egyebek mellett a vízminőség javítása és az élővilág sokféleségének fenntartása mellett tesznek hitet, ugyanakkor kiemelik, hogy a Föld felmelegedése globális probléma, ezt pedig csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani.

 

Márciusban más kutatók úgy találták, a Nagy-korallzátony már a harmadik hatalmas fehéredést szenvedte el az elmúlt öt évben.

 

„Azt hittük, hogy a Nagy-korallzátonyt a méretei képesek megvédeni. Az eredményeink azonban azt mutatják, hogy még a világ legnagyobb, és tulajdonképpen legvédettebb zátonyrendszere is folyamatos fogyásban van”

 

– fogalmazott Hughes.

 

Ellepi a szemét a tengerfeneket

 

Az ausztrál kormánynak nem véletlenül kiemelt célja a vízminőség javítása.  Október 6-án írtunk szintén ausztrál kutatók egy tanulmányáról, amelyben megállapították: a tengerek fenekén akár 14 millió tonna műanyag szemetet is felhalmozhattunk. Ez legalább harmincszor, de nem kizárt, hogy ötvenszer akkora mennyiség, mint amennyi a felszínen szemétszigetek formájában úszik.

 

Különösen aggasztó a kutatók felfedezése, mert nem a partokhoz közel, hanem azoktól minimum 288 kilométerre és legalább 1655 méter mélységben vizsgálták a tengerfeneket. Így találtak az általuk gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét, amelyek megállapításuk szerint leginkább hétköznapi használati tárgyakból származnak.

 

NYITÓKÉP: Workfortravel / Wikimedia

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ahhoz, hogy ezt el tudják dönteni, először átláthatóvá kéne a tenni a Diákváros területére tervezett kínai egyetemmel kapcsolatos kormányzati döntéseket.

Hogy pontosan mit fog tartalmazni a törvényjavaslat, amit a Fidesz-KDNP bizonyára nem fog elfogadni, nem tudni.

Ezzel véget ér az orosz erődemonstráció, aminek a pontos célja nem ismert, és enyhülhet a hetek óta tartó feszültség a két ország között.

Szerdán vették az első szállítmányt a szintetikus antitestet tartalmazó gyógyszerből. A kórházak kérhetik, elmondjuk, mi ez.

Miután az AstraZeneca a szerződésben vállalt vakcinamennyiségnek csak a harmadát tudta leszállítani az EU felé, úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság jogi úton kötelezné a gyógyszergyátó céget a szerződésben vállalt vakcinamennyiség leszállítására.

Újlipótváros vendéglátósai közül van, aki már az órákat számolja a terasznyitásig, és nem győzi kivárni, hogy megérkezzenek az első vendégek. Fotóriport!

Nem lesz helye Magyarországon „az orosz kémbanknak”, és leállítják Paks2-t – mondta a Momentum elnöke. Az itthoni szabad politizálásért is kiálltak Fekete-Győrék, majd szabadon összegraffitizték a Külügyminisztérium bejáratát.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás