A Nagy-korallzátony koralljainak fele elveszett az elmúlt 25 évben

Szerző: Galavits Patrik
2020.10.14. 11:20

A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.

A Nagy-korallzátony koralljainak fele elveszett az elmúlt 25 évben

Jelentősen visszaszorult minden korallfajta a világ legnagyobb korallzátonyán az ausztrál partoknál. 2016-ban és 2017-ben meredeken emelkedett a korallok fehéredése, és a tudósok idén további ilyen esetekre lettek figyelmesek – írja a BBC.

„Nincs vesztegetnivaló időnk. Amilyen gyorsan csak lehet, jelentősen csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását”

– mondta az ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies egyik queenslandi kutatója, aki a Nagy-korallzátonyt vizsgáló legutóbbi kutatásban vett részt.

A tengerbiológusok a korallzátonyon tapasztalható, 1995 és 2017 között zajló változásokat tanulmányozták. Úgy találták, hogy

a korallpopuláció ez idő alatt mintegy felével csökkent, legyen szó bármekkora és bármilyen fajta korallokról – ugyanakkor azok pusztultak leginkább, amelyek halaknak és más tengeri élőlényeknek is otthonául szolgálnak.

Terry Hughes professzor, a tanulmány egyik szerzője is azt emelte ki, hogy ezek a korallfajták a leginkább érintettek a fehéredésben – ez egyébként olyankor történik, amikor valamilyen külső hatásra egy alga, amely a színükért felelős, folyamatosan kiszorul a korallokból.

A korallok képesek újraépíteni magukat, de ez akár évtizedekbe is telhet, és a körülmények megváltozására van szükség. Egy 2019-es tanulmány arra jutott, hogy a sérült korallok nehezen tudtak regenerálódni, mi több, az idősebb egyedek jellemzően el is pusztultak a fehéredést követően.

„Az élénk korallpopulációk milliónyi kicsi és bébikorallokból állnak, valamint sok más nagyobból. Az eredményeink azt mutatják, a Nagy-korallzátony képes a gyógyulásra, de sokat vesztett a rugalmasságából, mivel jóval kevesebb bébikorall és szaporodni képes nagyobb korall van” – mondta Andy Dietzel, a kutatás egy másik szerzője.

FOTÓ: FARBENFROHEWUNDERHEIT / FLICKR

Nem védik meg a méretei a Nagy-korallzátonyt

Az UNESCO által 1981 óta a világörökség részeként számon tartott Nagy-korallzátony 2300 kilométer hosszúságban és mintegy 340 ezer négyzetkilométeren nyúlik el az ausztrál partoknál. Különösen az elmúlt tíz évben azonban jelentős károk keletkeztek benne az egyre melegedő tengervíz hatására: ez nemcsak a káros algák és más szennyeződések elterjedéséhez vezetett, de a korallok egy részét is megölte.

2015-ben az ausztrál kormány egy 2050-ig szóló akciótervet is kidolgozott a zátony megmentéséért. Ebben egyebek mellett a vízminőség javítása és az élővilág sokféleségének fenntartása mellett tesznek hitet, ugyanakkor kiemelik, hogy a Föld felmelegedése globális probléma, ezt pedig csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani.

Márciusban más kutatók úgy találták, a Nagy-korallzátony már a harmadik hatalmas fehéredést szenvedte el az elmúlt öt évben.

„Azt hittük, hogy a Nagy-korallzátonyt a méretei képesek megvédeni. Az eredményeink azonban azt mutatják, hogy még a világ legnagyobb, és tulajdonképpen legvédettebb zátonyrendszere is folyamatos fogyásban van”

– fogalmazott Hughes.

Ellepi a szemét a tengerfeneket

Az ausztrál kormánynak nem véletlenül kiemelt célja a vízminőség javítása.  Október 6-án írtunk szintén ausztrál kutatók egy tanulmányáról, amelyben megállapították: a tengerek fenekén akár 14 millió tonna műanyag szemetet is felhalmozhattunk. Ez legalább harmincszor, de nem kizárt, hogy ötvenszer akkora mennyiség, mint amennyi a felszínen szemétszigetek formájában úszik.

Különösen aggasztó a kutatók felfedezése, mert nem a partokhoz közel, hanem azoktól minimum 288 kilométerre és legalább 1655 méter mélységben vizsgálták a tengerfeneket. Így találtak az általuk gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét, amelyek megállapításuk szerint leginkább hétköznapi használati tárgyakból származnak.

NYITÓKÉP: Workfortravel / Wikimedia

Galavits Patrik
Galavits Patrik az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek