A klímaváltozás miatt melegedő óceánt nem bírják a korallok. Főleg azok pusztulnak, amelyek más tengeri élőlények otthonául szolgálnak.
Jelentősen visszaszorult minden korallfajta a világ legnagyobb korallzátonyán az ausztrál partoknál. 2016-ban és 2017-ben meredeken emelkedett a korallok fehéredése, és a tudósok idén további ilyen esetekre lettek figyelmesek – írja a BBC.
– mondta az ARC Centre of Excellence for Coral Reef Studies egyik queenslandi kutatója, aki a Nagy-korallzátonyt vizsgáló legutóbbi kutatásban vett részt.
A tengerbiológusok a korallzátonyon tapasztalható, 1995 és 2017 között zajló változásokat tanulmányozták. Úgy találták, hogy
Terry Hughes professzor, a tanulmány egyik szerzője is azt emelte ki, hogy ezek a korallfajták a leginkább érintettek a fehéredésben – ez egyébként olyankor történik, amikor valamilyen külső hatásra egy alga, amely a színükért felelős, folyamatosan kiszorul a korallokból.
A korallok képesek újraépíteni magukat, de ez akár évtizedekbe is telhet, és a körülmények megváltozására van szükség. Egy 2019-es tanulmány arra jutott, hogy a sérült korallok nehezen tudtak regenerálódni, mi több, az idősebb egyedek jellemzően el is pusztultak a fehéredést követően.
„Az élénk korallpopulációk milliónyi kicsi és bébikorallokból állnak, valamint sok más nagyobból. Az eredményeink azt mutatják, a Nagy-korallzátony képes a gyógyulásra, de sokat vesztett a rugalmasságából, mivel jóval kevesebb bébikorall és szaporodni képes nagyobb korall van” – mondta Andy Dietzel, a kutatás egy másik szerzője.
Nem védik meg a méretei a Nagy-korallzátonyt
Az UNESCO által 1981 óta a világörökség részeként számon tartott Nagy-korallzátony 2300 kilométer hosszúságban és mintegy 340 ezer négyzetkilométeren nyúlik el az ausztrál partoknál. Különösen az elmúlt tíz évben azonban jelentős károk keletkeztek benne az egyre melegedő tengervíz hatására: ez nemcsak a káros algák és más szennyeződések elterjedéséhez vezetett, de a korallok egy részét is megölte.
2015-ben az ausztrál kormány egy 2050-ig szóló akciótervet is kidolgozott a zátony megmentéséért. Ebben egyebek mellett a vízminőség javítása és az élővilág sokféleségének fenntartása mellett tesznek hitet, ugyanakkor kiemelik, hogy a Föld felmelegedése globális probléma, ezt pedig csak nemzetközi együttműködéssel lehet megoldani.
Márciusban más kutatók úgy találták, a Nagy-korallzátony már a harmadik hatalmas fehéredést szenvedte el az elmúlt öt évben.
– fogalmazott Hughes.
Ellepi a szemét a tengerfeneket
Az ausztrál kormánynak nem véletlenül kiemelt célja a vízminőség javítása. Október 6-án írtunk szintén ausztrál kutatók egy tanulmányáról, amelyben megállapították: a tengerek fenekén akár 14 millió tonna műanyag szemetet is felhalmozhattunk. Ez legalább harmincszor, de nem kizárt, hogy ötvenszer akkora mennyiség, mint amennyi a felszínen szemétszigetek formájában úszik.
Különösen aggasztó a kutatók felfedezése, mert nem a partokhoz közel, hanem azoktól minimum 288 kilométerre és legalább 1655 méter mélységben vizsgálták a tengerfeneket. Így találtak az általuk gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét, amelyek megállapításuk szerint leginkább hétköznapi használati tárgyakból származnak.
NYITÓKÉP: Workfortravel / Wikimedia
Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!
Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.