+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Vass Csaba
2020. október 13. kedd, 19:50
November elsején rendezik a Moldovai Köztársaság történetének második szabad elnökválasztását, a tisztség elnyerésére a jelenlegi államfő mellett csak a tavaly megbuktatott miniszterelnök esélyes igazán. Az elnökválasztás tétje az, hogy az ország az EU és az USA vagy Oroszország felé sodródik a következő időszakban.

 A Moldovai Köztársaságban a rendszerváltástól 2016-ig – a jelenlegi magyarországi gyakorlathoz hasonlóan – az államfőt a parlament választotta meg, azóta viszont az ország állampolgárai négyévente közvetlen szavazással döntenek az elnöki szék sorsáról. A Moldovai Köztársaság vezetéséért folyó harc kimenetele jelenleg még bizonytalan – nagyon úgy tűnik, hogy izgalmas kampány és elnökválasztás elé nézhetnek a moldovaiak.

 

A jelöltek október 1-ig adhatták le jelentkezési igényüket, az elnökválasztás első fordulóját pedig november 1-én tartják. Ahhoz, hogy az első forduló érvényes legyen, a szavazásra jogosult állampolgárok legalább egyharmadának kell az urnához járulnia, és csak abban az esetben nem rendeznek második fordulót, ha valamelyik jelölt már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. A közvélemény-kutatások szerint azonban egyik jelölt sem bír ekkora támogatottsággal, így

 

szinte biztos, hogy számítani lehet második fordulóra.

 

A Moldovai Köztársaságban a választásokat mindig figyelemmel követi a nyugati sajtó, Románia és Oroszország számára pedig kiemelt jelentőséggel bírnak – arról nem is beszélve, hogy mindkét ország azért a háttérből igyekszik azokba beleavatkozni is.

 

Oroszország és Európa határán

 

Az Európa legszegényebb országaként is számon tartott Moldovai Köztársaságot az Oroszországhoz és Európához fűződő viszonyok osztják ketté a mai napig. Az országot évente fiatalok tízezrei hagyják maguk mögött, legtöbben úgy, hogy egyszerű honosítással román állampolgársághoz jutnak, ezzel az EU állampolgárai lesznek – így ugyanis sokkal egyszerűbben vállalhatnak munkát Nyugat-Európában.

 

A fiatalok elvándorlása mellett az ország számtalan gazdasági és szociális problémával is küzd, arról nem is beszélve, hogy a korrupció szinte mindenhol jelen van, valamint

 

az országban – főleg a fővárosban, Kisinyovban – jelentős és megtűrt tevékenységet folytató alvilági csoportok is egyre távolabb tolják az országot az Európai Uniótól.

 

Természetesen az Európai Unióhoz való csatlakozás régóta dédelgetett álma az ország EU-párti politikusainak, és a választási kampányokban is hangsúlyos szerepet szokott kapi a téma. Úgy tűnik azonban, hogy az EU-hoz való csatlakozás egy darabig még csak álom marad. Az egyik legnagyobb akadály, hogy Moldova még mindig nem rendezte teljesen kapcsolatait a Csongrád megyényi területű Dnyeszteren Túli Köztársasággal.

 

Úgynevezett köztársaság

 

Ez a terület hivatalosan ugyan Moldovához tartozik, és egyetlen ENSZ-tagország sem ismeri el a függetlenségét, de 1992-től magát függetlennek kiáltotta ki a Szovjetunió felbomlása után önállóvá vált Moldovai Köztársaságtól. Természetesen a Dnyeszteren túliak függetlenedése nem ment olyan egyszerűen: 1992. március 2 és július 21. között háborút folytatott egymással a román önkéntes erőket is igénybe vevő moldovai hadsereg a Dnyeszteren túliak csapataival, valamint az azok oldalán harcoló orosz és ukrán önkéntesekkel.

 

A háborúnak a július 21-én megkötött béke vetett véget, miután a térségben állomásozó 14. orosz hadsereg hivatalosan is csatlakozott a harcokhoz a Dnyeszteren túliak oldalán. A békekötés eredményeképpen a terület gyakorlatilag önálló országgá vált, és

 

a moldáv hatóságoknak azóta nincs semmilyen beleszólásuk a Dnyeszter túliak politikájába.

 

A Dnyeszteren Túli Köztársaságot sokan csak úgy nevezik: „az ország, ami nincs is”. Az ország elnöke Vadim Krasnoselsky oligarcha, aki gyakorlatilag tejhatalmú ura a területnek, a térség pedig a nyugati országok szemében inkább orosz bábállam, mintsem autonóm, vagy független ország. Jelenlegi státusát is annak köszönheti, hogy erős orosz támogatást élvez.

 

Egymásnak ellentmondó közvélemény-kutatók

 

A november 1-jei moldovai elnökválasztás apropóján a Moldovai Köztársaság Szociológusainak és Demográfusainak Szövetsége (ASDM) valamint a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) is készített felmérést a jelöltek támogatottságáról. A két felmérés adatai helyenként nagyon is eltérőek, ez pedig nem is csoda: az ASDM a Dodon által uralt moldovai közszolgálati médiának végzi a felméréseit, így finoman szólva is hajlamosak túlmérni az államfő támogatottságát, az IRI pedig egy washingtoni non-profit szervezet, ami világszerte a demokráciák megerősítéséért küzd. Az IRI felmérései ezért egy fokkal objektívebbnek tekinthetők, mint a Dodon-közeli ASDM kutatásai.

 

Néhány dologban azonban egyeznek az eredményeik: 

 

+ egyetlen elnökjelöltnek sincs akkora támogatottsága, hogy már az első fordulóban behúzza az elnökválasztást;


+ a legesélyesebb elnökjelöltek között Igor Dodon jelenlegi államfőt és Maia Sandu egykori miniszterelnököt tartják számon – hogy ők kik, arról később;


+ az államfő és a volt miniszterelnök mellett induló további hat jelölt közül egyik induló támogatottsága sem éri el a 10 százalékot – a harmadik legesélyesebb jelöltként számon tartott Renato Usatîi is csupán 7 százalékos támogatottsággal bír a Nemzetközi Republikánus Intézet szerint, így lehetséges, hogy az ő szavazói lesznek majd a mérleg nyelve a második fordulóban.

 

Aki ott rúg bele Romániába, ahol csak tud 

 

Az országot jelenleg irányító Igor Dodon államfőnek közismert az Oroszországhoz és Vlagyimir Putyin orosz államfőhöz fűződő szoros viszonya, de nem fogja vissza magát akkor sem, ha Bukarestet kell bírálni.

 

A moldovai elnök az elsők között volt, aki jelezte, hogy országa is részesülni szeretne az oroszok által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinából.

 

A politikus 2011-ben csatlakozott a Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártjához (PSRM), aminek élére még ugyanazon év decemberében megválasztották. Bár jelenleg államfőként nem tagja már a szocialisták pártjának, a PSRM ismét őt támogatja a választáson.

 

Beiktatása óta számos alkalommal tört borsot Bukarest orra alá:

 

+ Megpróbálta lecseréltetni Moldova zászlaját, a függőleges kék-sárga-piros alapon nyugvó címeres sast egy vízszintes piros-kék alapon nyugvó sárga bikafejes zászlóra. A moldáv zaszló és címer, valamint a román zászló és címer nem véletlenül nagyon hasonlítanak egymásra, ez jelzi a két ország lakóinak közös történelmét. Dodon azzal, hogy a sárga bikafejes zászlóra váltott volna, a moldáv öntudatot szerette volna élesebben láttatni a Romániával való szoros történelmi örökség helyett, a bika ugyanis a történelmi Moldva jelképe.

 

Elnökként azt szerette volna elérni, hogy a továbbiakban a románok történelme helyett a történelmi Moldva történelmét oktassák az iskolákban a diákoknak.

 

Egyszer Oroszországot próbálta kritizálni, de ebből is egy Románia-ellenes kiszólás lett. Röviden: egy moszkvai egyetemi előadáson az Orosz Birodalmat hibáztatta, amiért 1912-ben aláírta a orosz-török háborút lezáró bukaresti békét, mert szerinte ez a legfőbb oka annak, hogy a történelmi Moldova fele most is Romániához tartozik.

 

Igor Dodon a már fent említett Putyin mellett barátságot ápol Recep Tayyip Erdoğan török államfővel is. 

 

Az ő elnöksége alatt történt meg, hogy hét török állampolgárságú tanárt kiutasítottak Moldovából, majd a titkosszolgálat gépével Törökországba szállították őket. Mint kiderült, a kiutasított tanárokat gülenizmussal vádolták, ami a 2016-os török puccskísérlet óta főbenjáró bűnnek számít Törökországban. Moldovát emiatt az Emberi Jogok Európai Bírósága elé idézték, ám Dodon azóta sem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.

 

Igor Dodon jó viszonyt ápolt a „bábmesterként” is ismert Vlad Plahotniuc oligarchával, aki 2019-ben elmenekült az országból, miután felelősségre szerették volna vonni bizonyos múltbéli korrupciógyanús ügyei miatt. 2016-ban viszont még akkora befolyással bírt, hogy

 

nyomására a saját embereivel telepakolt alkotmánybíróság megváltoztatta 20 évvel korábbi alkotmányértelmezését, és utat adott a közvetlen elnökválasztásnak.

 

A nagyhatalmú oligarcha ügyesen elérte, hogy amíg ő látszólag az EU-párti Maia Sandut támogatta, addig az általa uralt média az oroszbarát Igor Dodon szekerét tolja – mivel Dodon politikája valójában sokkal jobban szolgálta az oligarcha Oroszországhoz fűződő érdekeit. Plahotniucról korábban Mizsei Kálmán, az EU korábbi moldovai különleges megbízottja írt részletesen az Azonnalin.

 

A Dodon-közeli ASDM nagyvonalúan 43,3 százalékos támogatottságot mért a jelenlegi elnöknek, ezzel őt nevezve meg a legesélyesebb jelöltnek, a washingtoni IRI szerint azonban 18 százalékára számíthat az első fordulóban, ami csak a második helyre lesz elég. 

 

A bukott miniszterelnök

 

A nyíltan EU-párti Maia Sandu, egykori moldovai kormányfő ismételten a legesélyesebb kihívója Igor, Dodonnak. A román korrupcióellenes ügyészség, a DNA megalapításait számos alkalommal példaértékűnek nevezte,

 

ő is hasonlóan radikális és szigorú módon szerette volna megreformálni a moldovai igazságügyet – ez lett a veszte.

 

Miniszterelnökként kisebbségi kormányt vezetett 2019 júniusa és novembere között, amit érdekes módon pont az Igor Dodon államfőhöz közel álló Moldovai Köztársaság Szocialistáinak Pártja támogatott – viszont az igazságügyi reformba a szocialisták nem tudtak belenyugodni, ezért bizalmatlansági indítvány benyújtásával tavaly november 14-én megbuktatták a kormányt.

 

Az ASDM a legutóbbi közvélemény-kutatáson 26,9 százalékos támogatottságot mért Sandunak, a washingtoni IRI szerint 20 százalékos támogatottságra számíthat az első fordulóban – ezzel szerintük akár meg is nyerheti azt. Az már szinte biztosan elkönyvelhető, hogy a neve ott lesz a második fordulóban, és

 

ha a harmadik legesélyesebbnek tartott Renato Usatîi is mellette mozgósít majd, akkor Dodont még érhetik komoly meglepetések.

 

Maia Sandu egyébként 2016-ban is eljutott az elnökválasztás második fordulójáig, ahol valamivel több mint 44 százalékot elérve veszített Dodonnal szemben. Azonban nem szabad elfelejteni azt sem, hogy akkor még szinte ismeretlen politikusnak számított hazájában, és mégis sikerült ekkora szavazóbázist maga mögé állítania.

 

Maia Sandut nagyon erősen támogatják az EU-tagállamok nagykövetei, megválasztása esetén pedig bizonyosan meg tudná erősíteni Moldova kapcsolatait az EU-val és az Amerikai Egyesült Államokkal egyaránt. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) hamarosan leköszönő elnöke is videóüzenetben jelezte jelezte, hogy pártja Maia Sandu elnökjelöltségét támogatja. Sanduval tavaly novemberben az Azonnali épp a CDU által dominált Európai Néppárt zágrábi kongresszusán készített interjút, amiből kiderül, hogy Sandu „lélekben és állampolgársága szerint is román", és ha a többség mellette van, támogatná a Romániával való egyesülést is.

 

Aki a kínai nagy fal mását húzta volna fel a moldovai-román határra

 

Renato Usatîi üzletember jelenleg a moldovai Bălți város polgármestere és a balközép Mi Pártunk (PN) elnöke, továbbá az idei választások talán legérdekesebb figurája. A politikai életbe 2014-ben lépett be, amikor átvette az akkor is balközép elveket valló Népköztársasági Párt (PPR) vezetését, és azt jelenlegi nevére keresztelte át. Még abban az évben egy jelentős botrány középpontjába került: Gherman Gorbunțov orosz bankár egy tévéinterjúban azt nyilatkozta, hogy a pártvezetőnek is szerepe volt egy ellene elkövetett sikertelen merénylethez. A bankár azt állította, hogy Usatîi egyik embere lőtt ki rá nyolc golyót. A polgármester tagadta, hogy bármi köze lett volna a merénylethez.

 

Usatîi 2014-ben azt nyilatkozta, hogyha hatalomra kerül,

 

a moldovai-román határon fel fogja húzni a kínai nagy fal másolatát,

 

míg máskor azt mondta, hogy legszívesebben bezáratná az Egyesült Államok Kisinyovi Nagykövetségét és karaokeklubot nyitna a helyén.  

 

A moldovai sajtó számos alkalommal cikkezett már arról, hogy a polgármester 

 

jó kapcsolatot ápol nemcsak országosan ismert, de nemzetközileg is körözött bűnözőkkel.

 

2013-ban például maga posztolt közös fényképet Grigore Karamalakkal, a „Bolgár” vagy a „Törvénytolvaj” néven ismert nemzetközileg körözött bűnözővel. Az eset kapcsán később Usatîi csak annyit mondott: moszkvai háza éppen Karamalak szomszédságában helyezkedik el.

 

2016 októberében azzal vádolták meg, hogy megrendelte egy londoni bankár meggyilkolását, e célból pedig ki is fizetett hatvanezer dollárt a bérgyilkosnak, a tranzakciót pedig egy romániai börtönön keresztül bonyolította le. Ekkor felkerült az Interpol által körözött személyek listájára is, ahonnan aktáját következő év májusában le is vették – úgy ítélték meg, hogy a személye elleni vádak csupán politikai jellegűek.

 

Bár az Interpol levette a listájáról, Oroszországban még mindig elfogatóparancs van érvényben ellene.

 

A Dodon-közeli ASDM a legutóbbi közvélemény-kutatáson 6,7 százalékos támogatottságot mért neki. A washingtoni IRI szintén Usatîit tartja a harmadik legesélyesebb elnökjelöltnek, és 7 százalékos támogatottságot mértek neki. Érdemes tudni róla, hogy erőteljesen Dodon-ellenes kampányt folytat már most – ezért valószínűsíthető, hogy a második fordulóban Maia Sandu támogatására fogja biztatni a szavazótáborát.

 

A dobogósnak mért jelöltek mellett még öt jelölt száll ringbe az elnöki székért – ők nem számíthatnak túl sok szavazatra. Az azonban fontos tényező lehet, hogy két kisebb támogatottságú jelölt, Violeta Ivanov és Andrei Năstase szavazói kire adják majd le a voksukat a második fordulóban. Ivanov pártja az egyik leginkább oroszbarát párt Moldovában – nem lenne meglepő, ha szavazóik az Oroszországgal jó kapcsolatokra törekvő Dodonra szavaznának. Andrei Năstase ismert ellenzéki politikus: korábban a Maia Sandu vezette kisebbségi kormányban volt belügyminiszer- helyettes, illetve több ízben indult ellenzéki főpollgármester-jelöltként is. Az ő választói valszínűleg Sandu felé húzhatnak majd a második fordulóban.

 

Az oroszok utolsó esélye

 

A közvélemény-kutatások alapján úgy tűnik, hogy a két legesélyesebb jelölt fej-fej mellett halad egyelőre. Tény, hogy Dodon mellett van a médiafölény, és a Dnyeszteren Túli Köztársaságból a becslések szerint olyan 30 és 50 ezer közötti szavazatra biztosan számíthat. Kisinyov lakossága viszont, ahol Moldova lakosságának közel egynegyede él (ez több mint 680 ezer embert jelent) többségében ellene fogn szavazni.

 

Talán nem rugaszkodunk el túlságosan a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy az idei moldovai elnökválasztás az oroszok utolsó esélye. Oroszországnak – ahogyan Ukrajna és Georgia esetében is – mélyen gyökerező igénye van arra, hogy újrakolonizálja ezt a területet. A Moldovai Köztársaság lakóinak több mint 5 százaléka (a Dnyeszteren Túli Köztársaság lakóit leszámítva) orosz anyanyelvű, továbbá jelentős számban élnek itt ukrán etnikumú emberek is – ők az ország lakosságának mintegy 8 százalékát teszik ki. Az oroszoknak ezért erős motivációjuk van arra, hogy ne veszítsék el a befolyásukat Moldovában. Jelenleg úgy tűnik,

 

ha Maia Sandu megnyeri az elnökválasztást, akkor az oroszok talán végleg elbúcsúzhatnak moldovai álmaiktól, a többségében oroszok által lakott Dnyeszteren Túli Köztársaság pedig politikai értelemben még távolabb kerülhet Moldovától.

 

Természetesen sok minden történhet még azután is, ha a volt miniszterelnök államfő lesz. Egy rossz teljesítményű Sandu-kormány mindent a visszájára fordíthat – de erre a politikai elemzők többsége szerint kevés esély mutatkozik, hiszen Maia Sandu az Európai Uniótól és az Amerikai Egyesült Államok segítségére is számíthat.

 

Címlapon: Kisinyov belvárosa madártávlatból. Кишинёв Chisinau/Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. Ha mégis a pénzköltés mellett döntesz, teheted azt tudatosan is, de a legjobb az lenne, ha leszoknánk a gazdasági érdekek
környezetiek elé helyezéséről.

Hüvelykujjával felfelé mutatva szelfizett az elhunyt labdarúgóval egy argentin férfi és két társa. Halálos fenyegetéseket is kaptak,
most szabadkoznak.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Emellett meghosszabbítják az iskolai szünetet is.

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás