+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 13. kedd, 14:41
Joe Biden lehetne az Egyesült Államok második katolikus elnöke John F. Kennedy után. De hat-e a demokrata jelölt vallása annyira a katolikus szavazókra, hogy többségben őrá szavazzanak?

Amikor Donald Trump jelenlegi elnök bejelentette, hogy koronavírusos lett, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje azt közölte: imádkozik a feleségével közösen Trump felgyógyulásáért. Az amerikai politikában a vallás szerepe fontosabb persze, mint az európaiban, de Biden esetében ez nem csak egy megjátszott gesztus volt:

 

a demokraták ír családból származó jelöltje a mai napig vallását gyakorló katolikus.

 

Elnyomott katolikusok

 

Az, hogy a jelölt katolikus, már egyáltalán nem annyira szokványos, noha mostanra a katolikusok adják az USA relatív többségét. Amikor azonban az elitet még a fehér protestánsok alkották, a katolikusok is ki voltak zárva, le voltak nézve – még ha ez nem is járt olyan jogi diszkriminációval, mint a feketék esetében. Mivel

 

a katolikusok a szegényebb európai bevándorlók – az olaszok, az írek, a lengyelek – vallása volt, nem tartoztak „a fehér elithez”.

 

Az USA első katolikus elnöke John F. Kennedy volt, aki maga is ír családból származott. Hogy mennyire nem voltak a katolikusok részei az elitnek, mutatja: Kennedy előtt összesen egyetlen katolikus politikus próbálkozott egyáltalán elindulni az elnökválasztásokon. Al Smith azonban 1928-ban el is bukott. Kennedynek se volt könnyű dolga, mert a republikánusok megpróbálták a politikust „a katolikus jelöltként” beállítani. Kennedynek az elnöki kampányában a texasi baptisták előtt kellett megerősíteni: „nem katolikus jelölt vagyok, hanem a Demokrata Párt jelöltje”.

 

Kennedy elnökké választása óta eltelt 60 év, a fehér, protestáns elit hatalma, jelentősége – és főleg: demográfiai ereje – visszaszorult. Mára a katolicizmus nemcsak az ír, lengyel vagy olasz bevándorlók leszármazottainak, de a közép- és dél-amerikai migránsoknak is köszönhetően erősen jelen van az amerikai életben:

 

ma közel 70 millió amerikai tekinthető katolikusnak,

 

ezzel az összes keresztény csoport közül ők adják a legnépesebbet. De mivel nemhogy a társadalomban, de a keresztények között sincsenek többségben, a katolicizmus kérdése ma is lehet megosztó.

 

Mi fontos a katolikusoknak?

 

Ha Joe Bident választják idén elnökké, ő lenne az USA második katolikus elnöke. Biden ma is gyakorolja a vallását. Azonban a politikában ő – és főleg a pártja – számos olyan progresszív ügyet képvisel (abortuszlegalizáció, melegházasság), amely nem egyezik a katolikus egyház tanításával. E tekintetben Trump az éles ellentét:

 

miközben Biden vallásos, de politikailag progresszív, Trump nem vallásgyakorló, de döntéseiben konzervatív.

 

Kinek hisznek akkor a vallásos katolikusok? Elég érv-e nekik Biden mellett, hogy végre megint lehet egy katolikus elnök? Vagy fontosabbnak tartják Trump „kultúrharcát” a progresszívekkel szemben?

 

DONALD TRUMPNAK 2016-BAN SIKERÜLT MEGSZEREZNIE A KATOLIKUS SZAVAZATOK TÖBBSÉGÉT. SZÁMOS KATOLIKUS AZ ABORTUSZELLENESSÉGE MIATT VÁLASZTJA A NEM KATOLIKUS ELNÖKÖT. FOTÓ: CATHOLICS FOR TRUMP / FB

 

A katolicizmus, hiába konzervatív a tanítása, nem helyezhető el olyan egyszerűen az amerikai politikai térképen, mint a neoprotestánsok, akik politikai kérdésekben is egyértelműen jobboldalt állnak. A katolikusok jobboldaliságát több tényező is „nehezíti”.

 

+ A katolikusok maguk se voltak hosszú ideig az elitnek a része, főleg a szegény, európai bevándorlók vallása volt a katolicizmus, éppen ezért szociokulturálisan, de a gazdasági érdekeiket tekintve is sokban a demokratákhoz álltak inkább közelebb.

 

+ A protestánsok részéről még a 20. század elején is éles antikatolikus kampányok voltak, ami a két választói csoportot – hiába vallanak esetleg bizonyos kérdésekben azonos konzervatív álláspontot – szembeállította egymással.

 

Nem szabad elfelejteni, hogy a katolicizmus nem csak konzervatív, de szociális értékeket jelent. Márpedig számos katolikusnak – függetlenül attól, hogy Biden maga is katolikus – éppen egyházuk társadalmi tanításából következik, hogy a demokratákra szavaznak.

 

Hova szavaztak eddig a katolikusok?

 

A protestánsok esetében a republikánusok előnye egyértelmű, elvégre ott a társadalomkép is találkozik egymással. 2000 óta minden választáson

 

a protestánsok között a republikánusok előnye 15-20 százalékos a demokraták előtt.

 

2016-ban a protestánsok 58 százaléka ikszelte Trumpot, és csak 39 százalékuk Hillary Clintont – nagyon valószínű, hogy idén se lesznek az arányok nagyon mások.

 

Egészen más a kép a katolikusok között, ahol a republikánusok és demokraták fej-fej mellett állnak. Obamának sikerült 2008-ban és 2012-ben is megszereznie a katolikusok többségét. Noha Trump 2016-ban fordított, a különbségek is már kisebbek:

 

a katolikusok 52 százaléka szavazott Trumpra és 45 százaléka Hillary Clintonra.

 

Ha csak a spanyolajkú katolikusokat nézzük, akkor a demokraták utcahosszal vezetnek: köztük Clinton 67 százalékot kapott, míg Trump csak 26 százalékot.

 

Biden a katolikusokért folyó versenybe saját hovatartozása mellett azt is bedobhatja, hogy Trump magánélete nem éppen a katolikus ideáloknak felel meg. Clinton maga nem volt katolikus, és eleve férje miatt tartott attól, hogy túlságosan a magánéletet tematizálja – Biden esetében azonban mind a vallás, mind a magánélet „stimmel” katolikus szempontból.

 

A catholic vote dönt

 

Trump kapcsán persze nem elhanyagolható tény, hogy azon konzervatív katolikusok, akik őt támogatják, értelemszerűen nem a magánéletével értenek egyet, hanem például olyan intézkedéseivel, mint a mélyen vallásos katolikus Amy Conney Barrett jelölése a Legfelsőbb Bíróságba, ahol már most is a nyolc bíróból öt katolikus.

 

A „catholic vote” mindenképpen döntő lehet. Más felekezeteknél nincs ilyen éles verseny (a protestánsok többsége republikánus, a zsidók több, mint kétharmada demokrata), ráadásul

 

a katolikusok számos imbolygó államban jelentős választói bázist képviselnek.

 

Ahogy Thomas J. Reese jezsuita atya az amerikai jezsuiták lapjában írta: miközben a legtöbb katolikus már bizonyosan eldöntötte, hogy neki a szociális vagy az értékbeli kérdések a fontosabbak-e (és ennek alapján szavaz Bidenre vagy Trumpra), az imbolygó államok mellett azonban éppen a katolikusok között van annyi döntetlen szavazó még, amely nagyban befolyásolhatja majd az elnökválasztás eredményét.

 

NYITÓKÉP: Ferenc pápa és Joe Biden / Catholics Praying For Joe, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Szájer József ereszcsatornán menekülős botránya elvitte a hetet nem csak az Azonnalinál, de egész Magyarországon. Mit szólnak az ügyhöz az utcán?

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindez válasz a franciaországi iszlám merényletekre. A belügyminiszter szerint az iszlám radikalizmus terjesztésének jeleit fogják keresni a hatóságok.

Kényelmes pozíció ezt leírni, pedig nincs így. A Paradigma Intézet az Azonnalin!

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás