+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 13. kedd, 14:41
Joe Biden lehetne az Egyesült Államok második katolikus elnöke John F. Kennedy után. De hat-e a demokrata jelölt vallása annyira a katolikus szavazókra, hogy többségben őrá szavazzanak?

Amikor Donald Trump jelenlegi elnök bejelentette, hogy koronavírusos lett, Joe Biden, a demokraták elnökjelöltje azt közölte: imádkozik a feleségével közösen Trump felgyógyulásáért. Az amerikai politikában a vallás szerepe fontosabb persze, mint az európaiban, de Biden esetében ez nem csak egy megjátszott gesztus volt:

 

a demokraták ír családból származó jelöltje a mai napig vallását gyakorló katolikus.

 

Elnyomott katolikusok

 

Az, hogy a jelölt katolikus, már egyáltalán nem annyira szokványos, noha mostanra a katolikusok adják az USA relatív többségét. Amikor azonban az elitet még a fehér protestánsok alkották, a katolikusok is ki voltak zárva, le voltak nézve – még ha ez nem is járt olyan jogi diszkriminációval, mint a feketék esetében. Mivel

 

a katolikusok a szegényebb európai bevándorlók – az olaszok, az írek, a lengyelek – vallása volt, nem tartoztak „a fehér elithez”.

 

Az USA első katolikus elnöke John F. Kennedy volt, aki maga is ír családból származott. Hogy mennyire nem voltak a katolikusok részei az elitnek, mutatja: Kennedy előtt összesen egyetlen katolikus politikus próbálkozott egyáltalán elindulni az elnökválasztásokon. Al Smith azonban 1928-ban el is bukott. Kennedynek se volt könnyű dolga, mert a republikánusok megpróbálták a politikust „a katolikus jelöltként” beállítani. Kennedynek az elnöki kampányában a texasi baptisták előtt kellett megerősíteni: „nem katolikus jelölt vagyok, hanem a Demokrata Párt jelöltje”.

 

Kennedy elnökké választása óta eltelt 60 év, a fehér, protestáns elit hatalma, jelentősége – és főleg: demográfiai ereje – visszaszorult. Mára a katolicizmus nemcsak az ír, lengyel vagy olasz bevándorlók leszármazottainak, de a közép- és dél-amerikai migránsoknak is köszönhetően erősen jelen van az amerikai életben:

 

ma közel 70 millió amerikai tekinthető katolikusnak,

 

ezzel az összes keresztény csoport közül ők adják a legnépesebbet. De mivel nemhogy a társadalomban, de a keresztények között sincsenek többségben, a katolicizmus kérdése ma is lehet megosztó.

 

Mi fontos a katolikusoknak?

 

Ha Joe Bident választják idén elnökké, ő lenne az USA második katolikus elnöke. Biden ma is gyakorolja a vallását. Azonban a politikában ő – és főleg a pártja – számos olyan progresszív ügyet képvisel (abortuszlegalizáció, melegházasság), amely nem egyezik a katolikus egyház tanításával. E tekintetben Trump az éles ellentét:

 

miközben Biden vallásos, de politikailag progresszív, Trump nem vallásgyakorló, de döntéseiben konzervatív.

 

Kinek hisznek akkor a vallásos katolikusok? Elég érv-e nekik Biden mellett, hogy végre megint lehet egy katolikus elnök? Vagy fontosabbnak tartják Trump „kultúrharcát” a progresszívekkel szemben?

 

DONALD TRUMPNAK 2016-BAN SIKERÜLT MEGSZEREZNIE A KATOLIKUS SZAVAZATOK TÖBBSÉGÉT. SZÁMOS KATOLIKUS AZ ABORTUSZELLENESSÉGE MIATT VÁLASZTJA A NEM KATOLIKUS ELNÖKÖT. FOTÓ: CATHOLICS FOR TRUMP / FB

 

A katolicizmus, hiába konzervatív a tanítása, nem helyezhető el olyan egyszerűen az amerikai politikai térképen, mint a neoprotestánsok, akik politikai kérdésekben is egyértelműen jobboldalt állnak. A katolikusok jobboldaliságát több tényező is „nehezíti”.

 

+ A katolikusok maguk se voltak hosszú ideig az elitnek a része, főleg a szegény, európai bevándorlók vallása volt a katolicizmus, éppen ezért szociokulturálisan, de a gazdasági érdekeiket tekintve is sokban a demokratákhoz álltak inkább közelebb.

 

+ A protestánsok részéről még a 20. század elején is éles antikatolikus kampányok voltak, ami a két választói csoportot – hiába vallanak esetleg bizonyos kérdésekben azonos konzervatív álláspontot – szembeállította egymással.

 

Nem szabad elfelejteni, hogy a katolicizmus nem csak konzervatív, de szociális értékeket jelent. Márpedig számos katolikusnak – függetlenül attól, hogy Biden maga is katolikus – éppen egyházuk társadalmi tanításából következik, hogy a demokratákra szavaznak.

 

Hova szavaztak eddig a katolikusok?

 

A protestánsok esetében a republikánusok előnye egyértelmű, elvégre ott a társadalomkép is találkozik egymással. 2000 óta minden választáson

 

a protestánsok között a republikánusok előnye 15-20 százalékos a demokraták előtt.

 

2016-ban a protestánsok 58 százaléka ikszelte Trumpot, és csak 39 százalékuk Hillary Clintont – nagyon valószínű, hogy idén se lesznek az arányok nagyon mások.

 

Egészen más a kép a katolikusok között, ahol a republikánusok és demokraták fej-fej mellett állnak. Obamának sikerült 2008-ban és 2012-ben is megszereznie a katolikusok többségét. Noha Trump 2016-ban fordított, a különbségek is már kisebbek:

 

a katolikusok 52 százaléka szavazott Trumpra és 45 százaléka Hillary Clintonra.

 

Ha csak a spanyolajkú katolikusokat nézzük, akkor a demokraták utcahosszal vezetnek: köztük Clinton 67 százalékot kapott, míg Trump csak 26 százalékot.

 

Biden a katolikusokért folyó versenybe saját hovatartozása mellett azt is bedobhatja, hogy Trump magánélete nem éppen a katolikus ideáloknak felel meg. Clinton maga nem volt katolikus, és eleve férje miatt tartott attól, hogy túlságosan a magánéletet tematizálja – Biden esetében azonban mind a vallás, mind a magánélet „stimmel” katolikus szempontból.

 

A catholic vote dönt

 

Trump kapcsán persze nem elhanyagolható tény, hogy azon konzervatív katolikusok, akik őt támogatják, értelemszerűen nem a magánéletével értenek egyet, hanem például olyan intézkedéseivel, mint a mélyen vallásos katolikus Amy Conney Barrett jelölése a Legfelsőbb Bíróságba, ahol már most is a nyolc bíróból öt katolikus.

 

A „catholic vote” mindenképpen döntő lehet. Más felekezeteknél nincs ilyen éles verseny (a protestánsok többsége republikánus, a zsidók több, mint kétharmada demokrata), ráadásul

 

a katolikusok számos imbolygó államban jelentős választói bázist képviselnek.

 

Ahogy Thomas J. Reese jezsuita atya az amerikai jezsuiták lapjában írta: miközben a legtöbb katolikus már bizonyosan eldöntötte, hogy neki a szociális vagy az értékbeli kérdések a fontosabbak-e (és ennek alapján szavaz Bidenre vagy Trumpra), az imbolygó államok mellett azonban éppen a katolikusok között van annyi döntetlen szavazó még, amely nagyban befolyásolhatja majd az elnökválasztás eredményét.

 

NYITÓKÉP: Ferenc pápa és Joe Biden / Catholics Praying For Joe, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mivel nem látnak garanciát arra, hogy ne kerülhetnének megint politikai nyomás alá, maradnak mindenképpen Bécsben.

„Nem várhatja el tőlem, hogy egy nappal később már egy teljesen kidolgozott tervvel állok elő” – védekezett a brit miniszterelnök szóvivője.

A széndioxid-kibocsátás éves növekedése 2021-ben a második legmagasabb lehet a 2008-as világválságot követő felépülés óta – mondja a Nemzetközi Energiaügynökség.

Mélyülnek tőle a társadalmi egyenlőtlenségek, indokolja mindezt a világszervezet.

Az Ibizába belebukott politikus azt kéri volt pártjától, hogy vegyék vissza. A párt közben azon vitázik, mennyire álljon bele a lockdownellenességbe.

A szállításügyi miniszter közben cukornádültetvényen pöffeszkedő ültetvényesnek nevezte a miniszterelnököt.

A hét kérdése

A brit ellenzék vezetőjét személyesen egy bathi kocsma tulaja dobta ki, amiért pártolta a hosszan eltartó járványügyi lezárásokat. Magyarországon ki ne ihasson, ha lesz nyitás?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

A popzenészek és sztársportolók legújabb bevételi forrásáról Bornemissza Márkkal, az egyik legsikeresebb cipőbolthálózat, a Footshop magyar brand managerével beszélgettünk.

Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta az EU-s védettségi igazolásról szóló tervet. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal elemeztük, hogyan válhat valóra. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás