+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. október 12. hétfő, 15:15
A magyar anyanyelvű roma népesség a magyar többségű települések peremén, társadalmi és térbeli szegregátumokban él, rosszabb körülmények között, mint a romániai romák országos átlaga.

Az Erdélystat portál a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet SocioRoMap kutatása alapján készített elemzést a romániai romák magyar vagy román nyelvhasználatáról. A kutatás a heteroidentifikáció módszerével élt: ez azt jelenti, hogy külső tényezők (például önkormányzati dolgozók) azonosították be a romákat és a romák által lakott telepeket. A mintafelvételt pedig nem közvetlenül a romáktól, hanem az önkormányzatok szociális osztályaitól kérték be. A statisztikai felmérés akár reprezentatívnak is tekinthető, mivel az összes romániai önkormányzatot megkeresték adatkérési igényükkel, és azoknak 98 százaléka válaszolt is.

 

A kutatásból elsősorban azt derült ki, hogy

 

Romániában a romák kétszer többen vannak, mint amennyien annak vallják magukat a népszámláláson.

 

A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia népességének 3 százaléka, körülbelül 620 000 fő vallotta magát romának. A kutatás ennek majdnem a dupláját, Románia népességének 6 százalékát, körülbelül 1,2 millió főt – ez majdnem annyi, mint a magyar nemzetiségűek száma – azonosított romániai romának.

 

Területi eloszlásban Erdélyben mintegy 474 000 roma él. Ebből a létszámból 105 000 főre tehető az erdélyi magyar anyanyelvű romák száma, ami az 1,2 millió fős romániai magyar össznépességnek a 8,4 százaléka.

 

Az erdélyi magyar anyanyelvű romák két, világosan elkülöníthető tömbben élnek: a Székelyföldön, Marosvásárhelyt és vonzáskörzetét is beleértve, illetve a Partiumban, a magyar határ mentén.

 

A székelyföldi magyar anyanyelvű lakosságnak körülbelül 10 százaléka roma, míg a partiumi magyar lakosságnak nagyobb aránya, mintegy 15 százaléka roma.

 

A SZÉKELYFÖLDI TELEPÜLÉSEK MAGYARAJKÚ ÉS NEM MAGYARAJKÚ ROMÁI / ERDÉLYSTAT

 

A romániai romák többsége társadalmilag és térbelileg is szegregált és marginalizált.

 

A romániai összroma népességnek mintegy 60 százaléka, 720 000 fő térbelileg elkülönült szegregátumokban él.

 

A romák lakókörnyezete általában szegényesebb, és elrendezése is elüt a domináns környezeti mintától. A marginalizációt a kutatásban olyan adatokkal mérték, mint hogy például mennyire vannak ellátva a roma telepek árammal, vezetékes vízzel, vagy csatornázással. Vagy pedig hány háztartás rendelekezik konyhával, több szobával, fürdőszobával.

 

A kutatás eredménye szerint a romániai roma telepek háztartásainak mintegy fele rendelkezik konyhával. Viszont a többi mutatók esetében a helyzet egyre romlik: vezetékes vízzel már csak 30 százalék, fürdőszobával pedig már csak a roma háztartások 17 százaléka rendelkezik.

 

Az erdélyi magyar anyanyelvű roma háztartások még a romániai átlaghoz viszonyítva is rosszabbul állnak.

 

Sőt: a magyar anyanyelvű roma telepek a magyar többségű településeken a klasszikusan vett szegregáció mintapéldáját jelentik. Általában a település szélén, nogo-zónaként funkcionálnak. Országosan a roma szegregátumok 16 százaléka, Erdélyben viszont ennél magasabb arányban, a szegregátumok 21 százalékát tekintik olyannak, amiről azt mondják, hogy „a nem ott élők többsége – ha teheti, elkerüli a területet”.

 

A PARTIUMI TELEPÜLÉSEK MAGYARAJKÚ ÉS NEM MAGYARAJKÚ ROMÁI / ERDÉLYSTAT

 

Miután a legtöbb roma szegregátum falusias jellegű, ezért értelemszerűen a romák magánházakban élnek, a kevesebb városi szegregátumban pedig tömbházakban. Viszont van egy mutató, amely a marginalizáltság szélsőséges esetét mutatja: ez pedig a improvizált jellegű lakóépület (sátor, deszka-, bádog-, műanyag-, vagy kartontákolmány).

 

A magyar nyelvű roma szegregátumok 15 százaléka esetében ez a domináns elem.

 

Vagyis a magyarul beszélő romák még hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai országos átlag, ott ugyanis csak 7 százalék az improvizált lakóépületben élő romák száma.

 

CÍMLAPFOTÓ: Romániai cigány település. Hans-Jürgen Neubert / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Az eheti Tsúfos Tükör a német-magyar mérkőzést egy új szemszögből kívánja bemutatni.

Mindez azelőtt derült ki, hogy novemberben ők tartják majd a következő klímakonferenciát.

Ez csak ráerősíthet azon tézisekre, hogy laborból indult a járvány. Mi következik ebből?

Az egyik legfontosabb angol baloldali lap szerkesztője kiakadt azon, hogy a magyar focistákat és szerinte a magyar társadalmat is összemossák Orbán Viktor homofóbiájával és szélsőjobboldaliságával.

A miniszter a kormányinfón az Azonnalinak a főpolgármesterrel készített interjújára is reagált.

5,5 millió beoltottnál nem kell sehova sem maszk, és már védettségi igazolvány is csak a tömegrendezvényekre kell.

Nemes Balázsnak a körzet jelenlegi országgyűlési képviselőjével, Mellár Tamással kell majd megmérkőznie.

A hét kérdése

Nem sikerült a csoda, de az a két pont még így is kettővel több, mint amit a papírforma alapján a szakértők vártak. A kérdés már csak az, hogy a továbbiakban kiknek fogsz drukkolni.

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás