+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Antal Róbert-István
2020. október 12. hétfő, 15:15
A magyar anyanyelvű roma népesség a magyar többségű települések peremén, társadalmi és térbeli szegregátumokban él, rosszabb körülmények között, mint a romániai romák országos átlaga.

Az Erdélystat portál a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet SocioRoMap kutatása alapján készített elemzést a romániai romák magyar vagy román nyelvhasználatáról. A kutatás a heteroidentifikáció módszerével élt: ez azt jelenti, hogy külső tényezők (például önkormányzati dolgozók) azonosították be a romákat és a romák által lakott telepeket. A mintafelvételt pedig nem közvetlenül a romáktól, hanem az önkormányzatok szociális osztályaitól kérték be. A statisztikai felmérés akár reprezentatívnak is tekinthető, mivel az összes romániai önkormányzatot megkeresték adatkérési igényükkel, és azoknak 98 százaléka válaszolt is.

 

A kutatásból elsősorban azt derült ki, hogy

 

Romániában a romák kétszer többen vannak, mint amennyien annak vallják magukat a népszámláláson.

 

A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia népességének 3 százaléka, körülbelül 620 000 fő vallotta magát romának. A kutatás ennek majdnem a dupláját, Románia népességének 6 százalékát, körülbelül 1,2 millió főt – ez majdnem annyi, mint a magyar nemzetiségűek száma – azonosított romániai romának.

 

Területi eloszlásban Erdélyben mintegy 474 000 roma él. Ebből a létszámból 105 000 főre tehető az erdélyi magyar anyanyelvű romák száma, ami az 1,2 millió fős romániai magyar össznépességnek a 8,4 százaléka.

 

Az erdélyi magyar anyanyelvű romák két, világosan elkülöníthető tömbben élnek: a Székelyföldön, Marosvásárhelyt és vonzáskörzetét is beleértve, illetve a Partiumban, a magyar határ mentén.

 

A székelyföldi magyar anyanyelvű lakosságnak körülbelül 10 százaléka roma, míg a partiumi magyar lakosságnak nagyobb aránya, mintegy 15 százaléka roma.

 

A SZÉKELYFÖLDI TELEPÜLÉSEK MAGYARAJKÚ ÉS NEM MAGYARAJKÚ ROMÁI / ERDÉLYSTAT

 

A romániai romák többsége társadalmilag és térbelileg is szegregált és marginalizált.

 

A romániai összroma népességnek mintegy 60 százaléka, 720 000 fő térbelileg elkülönült szegregátumokban él.

 

A romák lakókörnyezete általában szegényesebb, és elrendezése is elüt a domináns környezeti mintától. A marginalizációt a kutatásban olyan adatokkal mérték, mint hogy például mennyire vannak ellátva a roma telepek árammal, vezetékes vízzel, vagy csatornázással. Vagy pedig hány háztartás rendelekezik konyhával, több szobával, fürdőszobával.

 

A kutatás eredménye szerint a romániai roma telepek háztartásainak mintegy fele rendelkezik konyhával. Viszont a többi mutatók esetében a helyzet egyre romlik: vezetékes vízzel már csak 30 százalék, fürdőszobával pedig már csak a roma háztartások 17 százaléka rendelkezik.

 

Az erdélyi magyar anyanyelvű roma háztartások még a romániai átlaghoz viszonyítva is rosszabbul állnak.

 

Sőt: a magyar anyanyelvű roma telepek a magyar többségű településeken a klasszikusan vett szegregáció mintapéldáját jelentik. Általában a település szélén, nogo-zónaként funkcionálnak. Országosan a roma szegregátumok 16 százaléka, Erdélyben viszont ennél magasabb arányban, a szegregátumok 21 százalékát tekintik olyannak, amiről azt mondják, hogy „a nem ott élők többsége – ha teheti, elkerüli a területet”.

 

A PARTIUMI TELEPÜLÉSEK MAGYARAJKÚ ÉS NEM MAGYARAJKÚ ROMÁI / ERDÉLYSTAT

 

Miután a legtöbb roma szegregátum falusias jellegű, ezért értelemszerűen a romák magánházakban élnek, a kevesebb városi szegregátumban pedig tömbházakban. Viszont van egy mutató, amely a marginalizáltság szélsőséges esetét mutatja: ez pedig a improvizált jellegű lakóépület (sátor, deszka-, bádog-, műanyag-, vagy kartontákolmány).

 

A magyar nyelvű roma szegregátumok 15 százaléka esetében ez a domináns elem.

 

Vagyis a magyarul beszélő romák még hátrányosabb helyzetben vannak, mint a romániai országos átlag, ott ugyanis csak 7 százalék az improvizált lakóépületben élő romák száma.

 

CÍMLAPFOTÓ: Romániai cigány település. Hans-Jürgen Neubert / Wikimedia Commons

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Van olyan főváros Európában, ahol idén nem állítanak karácsonyfát, Budapesten viszont ez idén sem maradhatott el. Megkérdeztük az embereket az ország karácsonyfájának nevezett Kossuth téri fenyőnél.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás