Lukasenka szerint a választók a békét és a rendet választották az elcsalt választáson

2020.10.09. 18:10

Európa utolsó diktátora ismét megpróbálja megmagyarázni, hogy miért verik félholtra a tüntetőket rohamrendőrei. Közben a volt ellenzéki elnökjelöltet Európa állam- és kormányfői sorban biztosítják támogatásukról.

Lukasenka szerint a választók a békét és a rendet választották az elcsalt választáson

Augusztus 9-én tartottak elnökválasztást az Európa utolsó diktatúrájának tartott Belaruszban, ahol a hivatalos adatok szerint a 26 éve regnáló Aljekszandr Lukasenka hatalmas győzelmet aratott: a szavazatok közel 80 százalékát szerezte meg, míg ellenzéki kihívója, a háziasszonyból lett politikus, Szvjatlana Tihanovszkaja mindössze 12 százalékot szerzett.

Az eredményeket azonban nem sokan tartják valódinak: amellett, hogy már többször is kiderült, miként csalták el a választásokat, az Európai Unió sem fogadja el az eredményt – sőt, Litvánia egyenesen a korábbi ellenzéki elnökjelöltet, Tihanovszkaját tartja Belarusz legitim elnökének.

Ez azonban nem zavarja Lukasenkát, aki titokban be is iktatta magát, és többször elmondta: őt nem az érdekli, hogy külföldön mit gondolnak róla, hanem csak az, hogy a belaruszok hogyan viseltetnek iránta – a belarusz nép pedig szerinte őt szavazta meg.

Most szintén a szerinte őt megválasztó népről elmélkedett Európa utolsó diktátora. A belarusz állami hírügynökség, a Belta arról tudósít, hogy

Lukasenka szerint a választók a békére és a rendre szavaztak, amit ők kötelesek teljesíteni.

Szerinte azzal, hogy közvetlen ellenségeivel foglalkozik az állam, szem elől téveszti azokat, akik az ellenzék és a hatalom között állnak, akik Lukasenka szerint egyszerűen csak azt szeretnék, hogy stabilizálódjon a helyzet.

„Ők világos iránymutatásra vágynak arról, hogy a társadalmi és politikai helyzet hogyan alakul Belaruszban.” – véli az elnök.

Lukasenka emellett megemlítette, hogy szerinte Belarusz egy jogállam, ahol olyan törvények uralkodnak, amiket be kell tartatni,

és nem szabad, hogy a bűnözés elburjánzzon – utalva a békés tüntetésekre, amik már második hónapja zajlanak ellene.

Ezenkívül Lukasenka kijelölte az irányt, hogy kormányának milyen feladatokkal kell foglalkoznia: véleménye szerint a legnagyobb problémát a továbbtanulás hiánya jelenti, mivel szerinte néhány tanuló nemtörődöm módon vélekedik a Belarusz felsőoktatásról, és ez a társadalmi intézmény így erodálódik.

Emellett problémának tartja, hogy a szakszervezetek vezetői a politikai felhajtás miatt inkább „hátraléptek az árnyékba”, ahelyett, hogy az élére álltak volna. Szerinte emiatt felül kell vizsgálni a szakszervezeteket, és újra ki kell építeni a bizalmat a vállalatok vezetői és a dolgozók között.

De Lukasenka a média munkájában is sok hiányosságot lát, és az elnök azt várja el kormányától, hogy minél rövidebb időn belül rendezzék a munkaerőhiányt a szektorban. Bejelentette, hogy az elnöki adminisztráció felügyelni fogja a folyamatot, és létre kell hozni egy olyan erőteljes alapot, ami kész megvédeni Belarusz információs szuverenitását.

„Az újságírásnak végre maga mögött kell hagynia azt a »visszafogottságot«, ami eddig hazánkban jellemző volt”

– véli Lukasenka, aki hozzátette, hogy az információs szuverenitás érdekében „proaktívnak” kell lennie a médiának.

Továbbra is külföldi erőktől fél Lukasenka

Lukasenka ugyan nem nevezte meg konkrétan az ellenségeit, viszont ismét arról elmélkedett, hogy példátlan külső nyomás helyezedik országára, és az egyetlen garancia e nyomás ellen a belső stabilitás. Szerinte ahhoz, hogy ettől a „külső nyomástól” ne roppanjon meg az ország, össze kell fognia a népnek.

„Emlékeznek, hogy azt mondtam, hogy Belaruszt próbára fogják tenni. Mindez megvalósult, és most is ez zajlik.” – véli Lukasenka.

Mindeközben a korábbi ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja továbbra is magasrangú európai politikusokkal találkozik. Még szeptember 29-én találkozott a francia elnökkel, Emanuel Macronnal Litvániában, október elején már Angela Merkel német kancellárral beszélt, október 8-án pedig Bécsben és Pozsonyban is fogadták. Ezeken a találkozókon visszatérő elem, hogy

szinte az összes állam- és kormányfő a támogatásáról bíztatja a korábbi ellenzéki jelöltet, és szolidaritást vállal a tüntetőkkel. 

Belaruszban a politikai válság már augusztus eleje óta tart, miután az elcsalt választások után több ezren vonultak utcára országszerte, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Lukasenka hatalmával szemben. A tüntetések általában békés hangulatúak, azonban az OMON rohamrendőrség erőszakosan lép fel a békés tüntetőkkel szemben. Legutóbb a Political Capital elemzője, Istrate Dominik az Azonnalinak úgy fogalmazott: egy elhúzódó válságra lehet számítani, mivel a rezsimnek valamennyire sikerült megerősítenie magát az orosz kölcsönökkel – míg az, hogy Tihanovszkaját prominens nyugati állam- és kormányfők fogadják, a tüntetőknek azt az üzenetet közvetíti, hogy van értelme tüntetni.

NYITÓKÉP: Tut.by

Karóczkai Balázs
Karóczkai Balázs az Azonnali újságírója

Mesterdiplomás politológus, 2019 óta újságíró. A külpolitika szenvedély, a belpolitika hobbi, a kultúra pedig kikapcsolódás.

olvass még a szerzőtől

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek