+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. október 9. péntek, 18:10
Európa utolsó diktátora ismét megpróbálja megmagyarázni, hogy miért verik félholtra a tüntetőket rohamrendőrei. Közben a volt ellenzéki elnökjelöltet Európa állam- és kormányfői sorban biztosítják támogatásukról.

Augusztus 9-én tartottak elnökválasztást az Európa utolsó diktatúrájának tartott Belaruszban, ahol a hivatalos adatok szerint a 26 éve regnáló Aljekszandr Lukasenka hatalmas győzelmet aratott: a szavazatok közel 80 százalékát szerezte meg, míg ellenzéki kihívója, a háziasszonyból lett politikus, Szvjatlana Tihanovszkaja mindössze 12 százalékot szerzett.

 

Az eredményeket azonban nem sokan tartják valódinak: amellett, hogy már többször is kiderült, miként csalták el a választásokat, az Európai Unió sem fogadja el az eredményt – sőt, Litvánia egyenesen a korábbi ellenzéki elnökjelöltet, Tihanovszkaját tartja Belarusz legitim elnökének.

 

Ez azonban nem zavarja Lukasenkát, aki titokban be is iktatta magát, és többször elmondta: őt nem az érdekli, hogy külföldön mit gondolnak róla, hanem csak az, hogy a belaruszok hogyan viseltetnek iránta – a belarusz nép pedig szerinte őt szavazta meg.

 

Most szintén a szerinte őt megválasztó népről elmélkedett Európa utolsó diktátora. A belarusz állami hírügynökség, a Belta arról tudósít, hogy

 

Lukasenka szerint a választók a békére és a rendre szavaztak, amit ők kötelesek teljesíteni.

 

Szerinte azzal, hogy közvetlen ellenségeivel foglalkozik az állam, szem elől téveszti azokat, akik az ellenzék és a hatalom között állnak, akik Lukasenka szerint egyszerűen csak azt szeretnék, hogy stabilizálódjon a helyzet.

 

„Ők világos iránymutatásra vágynak arról, hogy a társadalmi és politikai helyzet hogyan alakul Belaruszban.” – véli az elnök.

 

Lukasenka emellett megemlítette, hogy szerinte Belarusz egy jogállam, ahol olyan törvények uralkodnak, amiket be kell tartatni,

 

és nem szabad, hogy a bűnözés elburjánzzon – utalva a békés tüntetésekre, amik már második hónapja zajlanak ellene.

 

Ezenkívül Lukasenka kijelölte az irányt, hogy kormányának milyen feladatokkal kell foglalkoznia: véleménye szerint a legnagyobb problémát a továbbtanulás hiánya jelenti, mivel szerinte néhány tanuló nemtörődöm módon vélekedik a Belarusz felsőoktatásról, és ez a társadalmi intézmény így erodálódik.

 

Emellett problémának tartja, hogy a szakszervezetek vezetői a politikai felhajtás miatt inkább „hátraléptek az árnyékba”, ahelyett, hogy az élére álltak volna. Szerinte emiatt felül kell vizsgálni a szakszervezeteket, és újra ki kell építeni a bizalmat a vállalatok vezetői és a dolgozók között.

 

De Lukasenka a média munkájában is sok hiányosságot lát, és az elnök azt várja el kormányától, hogy minél rövidebb időn belül rendezzék a munkaerőhiányt a szektorban. Bejelentette, hogy az elnöki adminisztráció felügyelni fogja a folyamatot, és létre kell hozni egy olyan erőteljes alapot, ami kész megvédeni Belarusz információs szuverenitását.

 

„Az újságírásnak végre maga mögött kell hagynia azt a »visszafogottságot«, ami eddig hazánkban jellemző volt”

 

– véli Lukasenka, aki hozzátette, hogy az információs szuverenitás érdekében „proaktívnak” kell lennie a médiának.

 

Továbbra is külföldi erőktől fél Lukasenka

 

Lukasenka ugyan nem nevezte meg konkrétan az ellenségeit, viszont ismét arról elmélkedett, hogy példátlan külső nyomás helyezedik országára, és az egyetlen garancia e nyomás ellen a belső stabilitás. Szerinte ahhoz, hogy ettől a „külső nyomástól” ne roppanjon meg az ország, össze kell fognia a népnek.

 

„Emlékeznek, hogy azt mondtam, hogy Belaruszt próbára fogják tenni. Mindez megvalósult, és most is ez zajlik.” – véli Lukasenka.

 

Mindeközben a korábbi ellenzéki elnökjelölt, Szvjatlana Tihanovszkaja továbbra is magasrangú európai politikusokkal találkozik. Még szeptember 29-én találkozott a francia elnökkel, Emanuel Macronnal Litvániában, október elején már Angela Merkel német kancellárral beszélt, október 8-án pedig Bécsben és Pozsonyban is fogadták. Ezeken a találkozókon visszatérő elem, hogy

 

szinte az összes állam- és kormányfő a támogatásáról bíztatja a korábbi ellenzéki jelöltet, és szolidaritást vállal a tüntetőkkel. 

 

Belaruszban a politikai válság már augusztus eleje óta tart, miután az elcsalt választások után több ezren vonultak utcára országszerte, hogy kifejezzék elégedetlenségüket Lukasenka hatalmával szemben. A tüntetések általában békés hangulatúak, azonban az OMON rohamrendőrség erőszakosan lép fel a békés tüntetőkkel szemben. Legutóbb a Political Capital elemzője, Istrate Dominik az Azonnalinak úgy fogalmazott: egy elhúzódó válságra lehet számítani, mivel a rezsimnek valamennyire sikerült megerősítenie magát az orosz kölcsönökkel – míg az, hogy Tihanovszkaját prominens nyugati állam- és kormányfők fogadják, a tüntetőknek azt az üzenetet közvetíti, hogy van értelme tüntetni.

 

NYITÓKÉP: Tut.by

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Zágrábban az antifasizmus napján ismét fellángolt a vita, hogy nevezzék-e vissza a Nemzeti Színház előtti teret Titóra. De nem fogják.

A logójukat adják-e csak, vagy aktivistákat is? Körbekérdeztük az ellenzéki összefogás pártjait.

Az Apple Daily volt a legnagyobb és a legtovább fennálló hongkongi print bulvárnapilapot és online hírportált is üzemeltető médium, ami a kínai rezsimnek nem kellemes dolgokról is beszámolt.

A koronavírus-járvány miatt egy évvel elcsúsztatott olimpiát anno még úgy reklámozták, hogy az a világjárvány feletti győzelem bizonyítéka lesz.

Pénzzel, de volt, hogy néha tejtermékekkel fizettek le rendőröket Romániában.

1941. június 22-én éjjel negyed négykor kezdetét vette a Barbarossa-hadművelet, melynek célja a Szovjetunió lerohanása és térdre kényszerítése volt.

Věra Jourová szerint például ha valakinek baja van a szivárványszínnel, az róla mond el sokat, a bajor Markus Söder szerint meg ez a büszke útja annak, hogy a társadalom szabadságáért szóljunk fel.

A hét kérdése

Magyarország hiába szerepelt eddig jól az Eb-n, mivel a legnehezebb csoportba került, így az esélyek egyáltalán nem nekünk kedveznek. Ennek ellenére matematikailag van esélyünk, hogy továbbjussunk. Szerinted sikerülni fog?

Azért ide elnéznénk

A magyar hiphop Álmos vezére és a feltörekvő rapcsillag együtt szántják fel Kőbányát július 3-án szombaton.

Kiállítás Budapesten Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről, egészen október 31-ig.

Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Miben más az olajlobbi 2021-ben, mint amit a hollywoodi filmek alapján elképzelünk? Hidi Jánossal beszélgettünk.

Az OMOH évek óta fix igazodási pont a magyar LMBTQ-bulizók körében, indulásuk óta vállaltan az LMBTQ-közösséghez szólnak. Marton Péter DJ-vel beszélgettünk. Podcast!

Buktatható-e Lukasenka titkosszolgálati eszközökkel, és ha igen, ki tehetné ezt meg? Miért nem annektálta még Belaruszt Oroszország?

A Helyzetben vele beszélgettünk arról, miért nincs több nő a magyar rapben, mit gondol a motyogós rappről, és hogyan alkotott a lockdown idején.

Hogyan lett egy csepeli utcagyerekből a Blade Runner 2049, az Atomic Blonde, vagy a Hellboy 2 utcaképeinek az elkövetője? Mit gondol ma az egykori legendás graffitis a régi házak falainak összefirkálásáról? Podcast!

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás