+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 7. szerda, 15:17
Az igazságügyi EU-biztos azt mondta: minden tagállam küldött írásos inputokat a jelentéshez, és a kormányok publikálás előtt láthatták is azt. A magyar kormány mégis hangosan sorosozva tiltakozott a jelentés ellen.

Múlt héten tette közzé az Európai Bizottság az első, minden tagállam vonatkozásában elkészített éves jogállamisági jelentését, amelyben a bírósági rendszerre, a korrupciós helyzetre, a médiapluralizmusra és az egyéb intézményi ellensúlyokra koncentrálva értékelték a jogállamisági helyzetet az egyes tagállamokban. (Részletesen itt olvashatsz a magyar országjelentésről kritikus elemzést az Azonnalin.)

 

Szerda délelőtt az igazságügyért felelős biztos, a belga Didier Reynders tartott online is követhető előadást a College of Europe brugesi campusán a jogállamisági jelentésről: a biztos nemcsak a főbb megállapításokat összegezte, de beszélt arról is, hogyan készültek pontosan az országjelentések.

 

A magyar kormány is beleszólhatott a jelentésbe, amit annyira szid

 

Reynders azzal kezdte, hogy az ezentúl évente közzétett, minden tagállamot vizsgáló jogállamisági jelentésekben nemcsak az aggodalmakat, hanem a jó gyakorlatokat is összeszedik, mert az a cél, hogy a tagállamok e téren tanulhassanak egymástól. A másik fontos cél, hogy kiépítsék a „jogállamiság kultúráját”, hiszen egy átlag állampolgárnak talán elsőre nem is jön át, miért beszélnek annyit mondjuk a bíróságok függetlenségéről, de amint lesz egy peres ügye, amit bíróság elé visz, egyből fontos lesz neki, hogy független és kompetens bíró járjon el az ügyében – magyarázta Reynders.

 

A biztos ezután rátért arra, hogy hogyan is készült a jelentés. Mint mondta,

 

minden tagállam kormányával felvették a kapcsolatot, és mindegyik tagállamtól kaptak írásos anyagokat a jelentéshez.

 

A végén pedig az elkészült országjelentést el is küldték a tagállami kormányoknak, hogy ellenőrizhessék, az tényszerűen pontos-e.

 

A Reynders által ismertett eljárás fényében különösen beszédes, hogy a jogállamisági jelentés közzététele óta Varga Judit igazságügyi miniszter összesen öt Facebook-posztot szentelt a jelentésnek. Többek közt olyan kritikákat hozott fel, miszerint a jelentés abszurd, valótlan, megalapozatlan, ráadásul kiegyensúlyozatlan forrásokkal dolgozik, sőt, valójában Soros-szervezetek írták a jelentést; ráadásul a miniszter szerint a Bizottság szelektíven használja a forrásokat, és Magyarországnak felró olyasmit, amit egyes nyugati államoknak nem.

 

Arra egyik posztjában sem tért ki a miniszter, hogy a magyar kormány pontosan milyen információkkal járult hozzá a jelentéshez, és hogy

 

a jelentés kész verziójához hozzáfűztek-e bármilyen kritikát, pontosítást az általuk kifogásolt „valótlanságokkal” kapcsolatban.

 

Természetesen megkérdeztük erről az Igazságügyi Minisztériumot, abban a nem várt esetben, ha a sajtóosztálytól kivételesen választ kapnánk, külön cikkben számolunk be róla.

 

Reynders egyébként maga sem titkolta, hogy a kormányokon és az állami hatóságokon túl civil szervezeteket is megkérdeztek a jelentéshez. A magyar országjelentés végén fel is tüntetik a forráslistát: tényleg van ott jópár, kormánypártinak biztosan nem nevezhető szervezet, mint az Amnesty International, a TASZ, az Eötvös Károly Intézet vagy épp a Magyar Helsinki Bizottság, ugyanakkor legalább ilyen hosszú azon állami szervezetek listája is, amelyek vagy kifejezetten kormányzati szervek (mondjuk az igazságügyi- és a belügyminisztérium), vagy legalábbis a kormánytöbbségtől legalább közvetetten függő állami hatóságok, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a médiahatóság, a számvevőszék, az ügyészség, az Alkotmánybíróság.

 

Más kérdés, hogy a sokszínű forráslista a jelek szerint nem tudta garantálni, hogy a különböző, „aggodalomra okot adó” fejleményeket kontextusban bemutassa a jelentés, amint arról részletesen írtunk korábban, azonban a kormány hangos szidalomáradata így is figyelemre méltó annak fényében, hogy kiderült: nemcsak, hogy írásos inputot adtak a jelentéshez, de még a végső verziót is láthatták, mielőtt a Bizottság azt közzétette volna.

 

Reynders előbb beszólt Orbánéknak, majd kicsit ki is röhögte őket

 

Reynders egyébként az előadásában többnyire diplomatikusan fogalmazott: bár beszélt a koronavírus-járvány alatt elfogadott különleges szabályokról, a civil szervezetek külföldi támogatásának megnehezítéséről, vagy épp a média-tulajdonviszonyok átláthatatlanságáról, egyik tagállamot, így Magyarországot sem nevesítette.

 

Előadása végén ugyanakkor már félreérthetetlenül üzent Orbánnak, bár általános alanyt használt.

 

„Azt hiheted, hogy bármit megcsinálhatsz, ha többséged van a parlamentben. De ez nem igaz,

 

vannak elvek, standardek az EU-szerződésekben, az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatában, amiket be kell tartani, amik korlátot jelentenek egy többségi kormány számára is” – mondta az igazságügyi biztos, aki azt is megígérte: ha a járványhelyzet lehetővé teszi, szeretne személyesen is ellátogatni a tagállamok parlamentjeibe, hogy megvitassák az országjelentéseket.

 

Az előadás után a College of Europe hallgatóinak a kérdéseire válaszolt Reynders (a kérdezési lehetőség csak számukra volt adott), és a kérdés-válasz szekcióban már bőven jöttek konkrét felvetések Magyarországra és Lengyelországra vonatkozóan is. Például az egyik hallgató felvetette, hogy szép dolog a jogállamisági párbeszéd, de nem gondolja-e az EU-biztos, hogy Magyarország és Lengyelország esetében ezzel már elkéstek.

 

Reynders erre azt mondta, reméli, hogy továbbra is lehet párbeszédet folytatni, és megismételte, hogy el akar menni a nemzeti parlamentekbe is megvitatni a dolgot. Amúgy meg folytatnak számos ügyben párbeszédet az Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési eljárásokban is – tette hozzá (épp kedden kaszálta el a lex CEU-t a bíróság, erről itt írtunk).

 

Reynders azt is belengette, hogy a következő hetekben újabb kötelezettségszegési eljárások indításáról hoznak majd döntést,

 

de részleteket erről nem közölt, ahogy azt sem mondta el egyértelműen, hogy Magyarország, Lengyelország, vagy más tagállamok ellen várható-e a lépés.

 

Kapott egy kérdést arról is Reynders, hogy amennyiben bevezetik, hogy a jogállamiság sérelme esetén felfüggesszék egy országnak az EU-s kifizetéseket, úgy nem épp az ország lakói lesznek még egyszer megbüntetve (erről a problémáról írtunk már mi is az Azonnalin). Sok konkrétumot erre a biztos nem tudott válaszolni, azon a mondáson kívül, hogy „ha felfüggesztesz egy mezőgazdasági támogatást, az nem a farmerek ellen irányul”. Gyorsan inkább az Európai Ügyészségről kezdett beszélni, amelynek az OLAF-fal ellentétben joga lesz nyomozást is folytatni az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások esetén – azonban csak abban a 22 tagállamban, amely csatlakozott a szervezethez.

 

Reynders meg is említette, hogy néhány tagállam nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, például Magyarország és Lengyelország sem – „nem tudom, miért”, mondta elfojtott nevetéssel.

 

NYITÓKÉP: Didier Reynders az Európai Parlamentben. Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A gyógyszergyártó cég szerint az EU kötött velük túl későn szerződést, az EU szerint ők viszont rengeteg pénzt adtak az AstraZenecának, hogy ilyen véleletlenül se fordulhasson elő.

Egy lombardiai kórház elhunyt covidos betegeiről szóló aktáiban azzal szembesültek a nyomozók, hogy a betegek állapota hirtelen drasztikusan romlani kezdett.

A Fidesz központi e-mailcíme áll az Azonnali videóját ellopó trolloldal mögött, derítették ki.

A' HétköznaPITSAlódások punkus-banda musikálása után a' bohótz kopaszok által rútúl megveretett. De vajjon e' história ennyiben marad-é?

Hiába hív össze az ellenzék rendkívüli ülést a járványkezelésről, a fideszeseket semmi nem kötelezi arra, hogy azon meg is jelenjenek.

Eltökélt szándékuk, hogy megmentik Szlovákiát a liberálisoktól és a korrupciótól.

A firenzei jogászprofesszornak jó esélye van elkerülni az előrehozott választásokat.

A hét kérdése

Minden nap járványparáztató cikkek tucatjait termeli ki magából a magyar média, de van-e ezzel egyáltalán baj?

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

A magyar kormánypárt egyre szorultabb helyzetben van a Néppártban, a vétó hatásait pedig elszámította Orbán Viktor. Helyzet Stefano Bottonival és Hegedűs Dániellel!

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Twitter megosztás Google+ megosztás