+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Bakó Bea
2020. október 7. szerda, 15:17
Az igazságügyi EU-biztos azt mondta: minden tagállam küldött írásos inputokat a jelentéshez, és a kormányok publikálás előtt láthatták is azt. A magyar kormány mégis hangosan sorosozva tiltakozott a jelentés ellen.

Múlt héten tette közzé az Európai Bizottság az első, minden tagállam vonatkozásában elkészített éves jogállamisági jelentését, amelyben a bírósági rendszerre, a korrupciós helyzetre, a médiapluralizmusra és az egyéb intézményi ellensúlyokra koncentrálva értékelték a jogállamisági helyzetet az egyes tagállamokban. (Részletesen itt olvashatsz a magyar országjelentésről kritikus elemzést az Azonnalin.)

 

Szerda délelőtt az igazságügyért felelős biztos, a belga Didier Reynders tartott online is követhető előadást a College of Europe brugesi campusán a jogállamisági jelentésről: a biztos nemcsak a főbb megállapításokat összegezte, de beszélt arról is, hogyan készültek pontosan az országjelentések.

 

A magyar kormány is beleszólhatott a jelentésbe, amit annyira szid

 

Reynders azzal kezdte, hogy az ezentúl évente közzétett, minden tagállamot vizsgáló jogállamisági jelentésekben nemcsak az aggodalmakat, hanem a jó gyakorlatokat is összeszedik, mert az a cél, hogy a tagállamok e téren tanulhassanak egymástól. A másik fontos cél, hogy kiépítsék a „jogállamiság kultúráját”, hiszen egy átlag állampolgárnak talán elsőre nem is jön át, miért beszélnek annyit mondjuk a bíróságok függetlenségéről, de amint lesz egy peres ügye, amit bíróság elé visz, egyből fontos lesz neki, hogy független és kompetens bíró járjon el az ügyében – magyarázta Reynders.

 

A biztos ezután rátért arra, hogy hogyan is készült a jelentés. Mint mondta,

 

minden tagállam kormányával felvették a kapcsolatot, és mindegyik tagállamtól kaptak írásos anyagokat a jelentéshez.

 

A végén pedig az elkészült országjelentést el is küldték a tagállami kormányoknak, hogy ellenőrizhessék, az tényszerűen pontos-e.

 

A Reynders által ismertett eljárás fényében különösen beszédes, hogy a jogállamisági jelentés közzététele óta Varga Judit igazságügyi miniszter összesen öt Facebook-posztot szentelt a jelentésnek. Többek közt olyan kritikákat hozott fel, miszerint a jelentés abszurd, valótlan, megalapozatlan, ráadásul kiegyensúlyozatlan forrásokkal dolgozik, sőt, valójában Soros-szervezetek írták a jelentést; ráadásul a miniszter szerint a Bizottság szelektíven használja a forrásokat, és Magyarországnak felró olyasmit, amit egyes nyugati államoknak nem.

 

Arra egyik posztjában sem tért ki a miniszter, hogy a magyar kormány pontosan milyen információkkal járult hozzá a jelentéshez, és hogy

 

a jelentés kész verziójához hozzáfűztek-e bármilyen kritikát, pontosítást az általuk kifogásolt „valótlanságokkal” kapcsolatban.

 

Természetesen megkérdeztük erről az Igazságügyi Minisztériumot, abban a nem várt esetben, ha a sajtóosztálytól kivételesen választ kapnánk, külön cikkben számolunk be róla.

 

Reynders egyébként maga sem titkolta, hogy a kormányokon és az állami hatóságokon túl civil szervezeteket is megkérdeztek a jelentéshez. A magyar országjelentés végén fel is tüntetik a forráslistát: tényleg van ott jópár, kormánypártinak biztosan nem nevezhető szervezet, mint az Amnesty International, a TASZ, az Eötvös Károly Intézet vagy épp a Magyar Helsinki Bizottság, ugyanakkor legalább ilyen hosszú azon állami szervezetek listája is, amelyek vagy kifejezetten kormányzati szervek (mondjuk az igazságügyi- és a belügyminisztérium), vagy legalábbis a kormánytöbbségtől legalább közvetetten függő állami hatóságok, például a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a médiahatóság, a számvevőszék, az ügyészség, az Alkotmánybíróság.

 

Más kérdés, hogy a sokszínű forráslista a jelek szerint nem tudta garantálni, hogy a különböző, „aggodalomra okot adó” fejleményeket kontextusban bemutassa a jelentés, amint arról részletesen írtunk korábban, azonban a kormány hangos szidalomáradata így is figyelemre méltó annak fényében, hogy kiderült: nemcsak, hogy írásos inputot adtak a jelentéshez, de még a végső verziót is láthatták, mielőtt a Bizottság azt közzétette volna.

 

Reynders előbb beszólt Orbánéknak, majd kicsit ki is röhögte őket

 

Reynders egyébként az előadásában többnyire diplomatikusan fogalmazott: bár beszélt a koronavírus-járvány alatt elfogadott különleges szabályokról, a civil szervezetek külföldi támogatásának megnehezítéséről, vagy épp a média-tulajdonviszonyok átláthatatlanságáról, egyik tagállamot, így Magyarországot sem nevesítette.

 

Előadása végén ugyanakkor már félreérthetetlenül üzent Orbánnak, bár általános alanyt használt.

 

„Azt hiheted, hogy bármit megcsinálhatsz, ha többséged van a parlamentben. De ez nem igaz,

 

vannak elvek, standardek az EU-szerződésekben, az Európai Bíróság és az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatában, amiket be kell tartani, amik korlátot jelentenek egy többségi kormány számára is” – mondta az igazságügyi biztos, aki azt is megígérte: ha a járványhelyzet lehetővé teszi, szeretne személyesen is ellátogatni a tagállamok parlamentjeibe, hogy megvitassák az országjelentéseket.

 

Az előadás után a College of Europe hallgatóinak a kérdéseire válaszolt Reynders (a kérdezési lehetőség csak számukra volt adott), és a kérdés-válasz szekcióban már bőven jöttek konkrét felvetések Magyarországra és Lengyelországra vonatkozóan is. Például az egyik hallgató felvetette, hogy szép dolog a jogállamisági párbeszéd, de nem gondolja-e az EU-biztos, hogy Magyarország és Lengyelország esetében ezzel már elkéstek.

 

Reynders erre azt mondta, reméli, hogy továbbra is lehet párbeszédet folytatni, és megismételte, hogy el akar menni a nemzeti parlamentekbe is megvitatni a dolgot. Amúgy meg folytatnak számos ügyben párbeszédet az Európai Bíróság előtti kötelezettségszegési eljárásokban is – tette hozzá (épp kedden kaszálta el a lex CEU-t a bíróság, erről itt írtunk).

 

Reynders azt is belengette, hogy a következő hetekben újabb kötelezettségszegési eljárások indításáról hoznak majd döntést,

 

de részleteket erről nem közölt, ahogy azt sem mondta el egyértelműen, hogy Magyarország, Lengyelország, vagy más tagállamok ellen várható-e a lépés.

 

Kapott egy kérdést arról is Reynders, hogy amennyiben bevezetik, hogy a jogállamiság sérelme esetén felfüggesszék egy országnak az EU-s kifizetéseket, úgy nem épp az ország lakói lesznek még egyszer megbüntetve (erről a problémáról írtunk már mi is az Azonnalin). Sok konkrétumot erre a biztos nem tudott válaszolni, azon a mondáson kívül, hogy „ha felfüggesztesz egy mezőgazdasági támogatást, az nem a farmerek ellen irányul”. Gyorsan inkább az Európai Ügyészségről kezdett beszélni, amelynek az OLAF-fal ellentétben joga lesz nyomozást is folytatni az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások esetén – azonban csak abban a 22 tagállamban, amely csatlakozott a szervezethez.

 

Reynders meg is említette, hogy néhány tagállam nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, például Magyarország és Lengyelország sem – „nem tudom, miért”, mondta elfojtott nevetéssel.

 

NYITÓKÉP: Didier Reynders az Európai Parlamentben. Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Száznegyven éve koronázták meg a független Román Királyság első uralkodóját. Ennek apropóján elmeséljük, kik a román monarchisták főhősei.

Hiába tartják a szakértők jó készítménynek a két vakcinát, mivel elegendő mRNS-vakcina érkezik az országba, így szerintük felesleges használni.

A Kappu tulajdonosa szerint méltatlan helyzetbe hozná a vendégeit, ha elfogadná a védettségi igazolványokat. Inkább vállalja a veszteséget.

A korábbi kormányzati kommunikáció szerint május közepére hat, május végére hétmillió ember kaphatja meg az első koronavírus elleni oltását, azonban ezektől a számoktól jócskán elmaradunk.

168 települést ért el a több civil szervezet által lebonyolított kampány, 5 ezren már meg is kaphatták az első oltást. Tabletekkel regisztrálnak, konteókkal küzdenek meg.

1941. május 10-én Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese váratlanul Skóciába repült. Állítólag arra akarta rávenni Churchill ellenzékét: kössenek békét Németországgal, hogy elkerüljék a kétfrontos háborút.

Azt mondják, nemcsak a szavak szintjén foglakoznának velük.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Twitter megosztás Google+ megosztás