+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Techet Péter
2020. október 7. szerda, 13:41
Amikor Orbán Viktor kormánya nagyon helyesen megduplázza az orvosok fizetését, hirtelen kibújik a szög a zsákból. Az orvostársadalom nem hajlandó még most se lemondani a nekik eddig járó erkölcstelen előnyökből.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

A magyar orvostársadalom évek óta sír a valóban alacsony fizetések és rossz körülmények miatt. Attól most tekintsünk el, hogy

 

a rossz körülményekért nem mindig a kormány a felelős, elvégre mégsem moshat fel Orbán Viktor minden kórtermet személyesen, esetleg az osztályos orvosoknak is lehetne e téren feladatuk.

 

Ami azonban ennél fontosabb: miközben ment az orvosok részéről a rinyálás, arról már jótékonyan hallgattak, hogy a jelenlegi korrupt rendszerben ugyan

 

a papír szerinti fizetésük valóban megalázóan alacsony – ám ők nem csak ezt a fizetésüket vitték minden hónapban haza.

 

Egyrészről a hálapénz révén jelentős összegekhez jutottak, és a tisztelt orvostársadalom – néhány kivételtől eltekintve – nem tett semmit ez ellen, nem lehetett hallani, hogy a papír szerinti fizetésük emelését ugyanolyan hangosan követelték volna a kormánytól, mint a hálapénz azonnali és büntetőjogilag szankcionált kivezetését.

 

Másrészről számos orvos az állami állását csak éppenhogy letudta, mert mellette több magánklinikán vagy a saját magánrendelőjében dolgozott – akár (ahogy orvosismerősöktől hallani lehetett) az állami munkaidőben, esetleg eleve az állami kórházból kivitt eszközökkel.

 

Ha tehát a hálapénzeket és az állami állások mellé – ráadásul azok hátrányára – vállalt mellékállásokat, magánpraxisokat is összevetjük, akkor már most sem lehetett sokkal kevesebb egy magyar orvos fizetése, mint egy németé.

 

Németországban nincs hálapénz, és aki állami kórházban dolgozik, az nem indíthat annak kárára magánpraxist.

 

Akinek persze magánrendelője van, az dönthet, hogy államilag (mármint az állam által elismert több biztosító egyike általi) és/vagy magánúton biztosítottakat vállal-e. De olyan nem lehetséges Németországban, ami Magyarországon teljesen bevett, hogy a főorvos úr délelőtt gyorsan letudja az elvileg nyolc órás állami munkáját, majd onnan a hálapénzes borítékokkal teli köpenyben átrohan a magánrendelőjébe.

 

Orbán Viktor kormánya nemrég bejelentette: száz százalékos fizetésemelést kapnak az orvosok. Azaz

 

minden orvosnak duplájára nő a bére. Ez történelmi és igazságos tett,

 

már régóta meg kellett volna lépni, de ettől függetlenül is álljunk meg, és mondjunk (és főleg az orvosok: mondjanak) köszönetet ezért a jelenlegi kormánynak.

 

A kormány persze feltételeket szab a fizetésemeléshez – nagyon helyesen. Elvégre a duplájára emelt fizetés mellett már tényleg semmi nem indokolja akár a hálapénzt, akár a magánrendelőkbe, magánklinikákba rohangálást. Azaz

 

csak az kapna fizetésemelést, aki nem kap ezután hálapénzt, és csak az állami egészségügyben dolgozik – hiszen ez így igazságos.

 

A magyar orvostársadalom egy jó része a köszönet helyett azonban tiltakozni kezdett. Noha orvosbáróéknak bizonyosan a hálapénz kivezetése is nagyon fáj, amellett – legalábbis nyíltan – már ők se mernek kiállni. Annál inkább azon gyakorlat mellett, hogy az állami kórházak orvosai magánrendelőkbe, magánklinikákra rohangászhassanak – ami mindenképpen az állami munkájuk terhére megy.

 

A Magyar Orvosok Szakszervezete felháborító közleményben vágott vissza a kormánynak.

 

Azt írják: „Ez a béremelés, amit most megszavazott az Országgyűlés, nem kegy, nem ajándék, nem valami meg nem érdemelt előny, amelyért nekünk különféle ellenszolgáltatást kellene nyújtanunk.“

 

Dehogynem, ez egy nagyon nagy kegy is, elvégre

 

számos más szakma is van ebben az országban, ahol szintén alacsonyak a bérek, de az ott dolgozók még hálapénzért se nyújtják a kezüket,

 

mint az orvosok. Hány tanárnak, bányásznak, villamosvezetőnek járt eddig hálapénz? A hálapénz miatt az orvosok tényleges fizetése, amit a hó végén hazavittek, most se volt már olyan alacsony, hogy feltétlenül velük kellett volna kezdeni a bérrendezést. Az, hogy a kormány és a parlament most ezt megtette, történelmi tett, amiért az orvostársadalom hálával kell, hogy tartozzék.

 

Tegyük azt is hozzá: a Magyar Orvosok Szakszervezete a nagy felháborodott sietségben elfelejtette megemlíteni az egészségügy más dolgozóit, például az ápoló személyzetet, akiknek nem növekszik most a fizetése, de eddig is – sokszor hálapénz és mindig magánrendelés nélkül – vállukon vitték az egészségügyet.

 

Ennyit az orvosok szolidaritásáról.

 

Azt is írja a Magyar Orvosok Szakszervezete, hogy „[e]nnek a béremelésnek az »árát« az orvostársadalom már régesrég megfizette. Megfizettük akkor, amikor havi 240-300 órát dolgoztunk, amikor hajnali kettőkor kimegyünk helyszínre a rosszul lévő beteghez. Megfizettük akkor, amikor a nyolcadik ügyeletre is bementünk a hónapban, miközben a gyermekünk otthon sírt, hogy anya, miért nem vagy velem, és akkor, amikor kérdés nélkül kitettük magunkat fertőzésveszélynek, sugárveszélynek a beteg életének megmentése érdekében.“

 

Sajnos a felsorolásból orvosbáróék kifelejtik, hogy

 

a magyar társadalom meg annak árát fizette meg, hogy az orvos urak és hölgyek a kisnyugdíjastól is gond nélkük átvették a borítékokat

 

(és a Magyar Orvosok Szakszervezete ezellen nem kelt ki ilyen élesen, mint a béremeléshez kapcsolt feltételek ellen most); vagy amikor az orvosok már nem voltak elérhetőek az állami kórházakban a rendelési idejükben, mert „a doktor úr a magánrendelésére ment”.

 

A magyar kormány pusztán annyit kér, hogy az orvostársadalom fejezze be az élősködést.

 

Eddig hálapénzzel kitömve és magánrendelőkben rendelve tudták nagyon szépen feljavítani az állami fizetésüket – most akkor tessenek egyrészről a hálapénzről lemondani, másrészről dönteni, hogy állami vagy magánkórházban folytatják-e a betegek ellátását.

 

A magyar kormány tehát annyit kér: aki a magyar adó- és tb-járulékfizetők pénzéből most jelentős fizetésemeléshez jut, az a jövőben a magyar embereket ne sarcolja meg hálapénzzel, és ne hanyagolja el az állami kórházakban végzendő munkáját a magánrendelései miatt.

 

A Magyar Orvosok Szakszervezetének zsákjából kibújt a szög: „VISSZAUTASÍTJUK, hogy ehhez a régóta esedékes béremeléshez BÁRMIFÉLE egyéb kötelezettséget, korlátozást csatoljanak a hálapénzt tiltó rendelkezésen kívül.” Azaz

 

a magyar orvosok azt üzenik: ők szeretnének magasabb állami béreket, de jobb szolgáltatás nyújtására már nem hajlandóak.

 

Ez egy kemény meccs lesz, az orvostársadalom lobbiereje híresen erős. Kívánok kitartást Orbán Viktornak és kormányának, hogy ezt a csatát most tényleg megvívja és megnyerje.

 

Hajrá, Orbán Viktor! Hajrá, Fidesz-KDNP-kormány!

 

Olvass még Techet Pétertől az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj! Ha érdekel, hogyan látják ezt az orvosok, ezt a cikkünket olvasd el.

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A Politico által megszerzett felmérés az Európai Parlament megrendelésére készült, a jogállamisági feltételt az egész EU lakossága is inkább támogatja, mint ellenzi.

Mivel Szlovéniában mostanra csak a tengerparti régiói lakosai utazhatnak szabadon, az ország elhagyása is csak kivételes esetekben lehetséges.

A WHO szerint akkor lehet nyomon követni a járvány alakulását, ha a tesztek pozitivitási rátájának a hétnapos átlaga 5 százalék alatt van. Ez utoljára Magyarországon szeptember 3-án teljesült.

A bevándorlásellenes Heinz-Christian Strache sajnálhatja, hogy nincs több szerb bevándorló Bécsben, mert köztük már most is megugrotta volna a parlamenti küszöböt. A bécsi szerbség között a szélsőjobboldali Szabadságpárt (FPÖ) is jobban szerepelt.

Miért nem elfogadható egy olyan orvos, aki még életében nem műtött, de alkalmas jelölt a Kúria élére egy olyan személy, aki még életében nem bíráskodott? Parlamenti képviselőket kérdeztünk.

A döntést a járványhelyzet súlyosságával indokolja a párt.

A Brit Egészségügyi Szolgálatnál arra készülnek, hogy decemberre már hatásos koronavírus elleni vakcina áll majd rendelkezésükre. Erről beszélt parlamenti képviselőknek a tisztifőorvos-helyettes. Boris Johnson egyelőre óvatos.

A hét kérdése

Európa egyre több országában vezetnek be korlátozásokat a növekvő esetszámok miatt, emiatt elképzelhető, hogy lassan Magyarország is szigorítani fog. Te milyen korlátozásokat vállalnál be?

Azért ide elnéznénk

Hogyan lehet a szolidaritás kultúráját intézményesíteni a művészeti világban? Milyen egzisztenciális terheket és elvárásokat vehet le ez az alkotók válláról? Kerekasztal-beszélgetés, október 19.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

A sötét anyag kutatásáért kapta meg a rangos Viktor Ambartsumian-díjat Alex Szalay, a Johns Hopkins Egyetem magyar asztrofizkusa. Interjú!

Twitter megosztás Google+ megosztás