Ötvenszer annyi műanyagszemét lehet az óceánok mélyén, mint a felszínen

Ausztrál kutatók szerint 14 millió tonna műanyag szemetet halmozhattunk fel az óceánok alján. Ez harmincszor, de akár ötvenszer is nagyobb mennyiség lehet, mint amennyi a víz felszínén úszik. A szárazföldtől több száz kilométerre és háromezer méteres mélységben is rengeteg a szemét.

A műanyagszennyezés jelentette veszély azon környezeti károk közé tartozik, amely ellen még a nem éppen zöld elköteleződésükről híres kormányok is fellépnek. Így tett például a magyar is, amikor idén júliusban az Országgyűlés megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely alapján sok egyszer használatos műanyag kerül le a magyar boltok polcairól 2021 júliusától.

Szeptemberben a Greenpeace is kampányt indított, ők a PET-palackokat tilanák be. A magyar kormány intézkedése egyébként még az Európai Unió Tanácsa által követelteket is túlteljesíti, igaz, a magyar szabályozás eredetileg sokkal szigorúbb lett volna, később puhult fel úgy, hogy az egyszer használatos műanyagokat végül nem tiltják be teljesen, hanem inkább termékdíjakkal drágítják azokat.

A 15-50 mikron falvastagságú zacskók tényleg el fognak tűnni a boltok polcairól, a 15 mikronnál vékonyabbak 57 forintos termékdíját 1900-ra emelik és más, csak ipari körülmények között lebomló zacskókra is vezetnek be kilogrammonként 500 forintos többletdíjat.

Hasonló, vagy ennél is szigorúbb lépéseket vezetett be világszerte már számos ország: Afrikában többek között Kenya, a Dél-afrikai Köztársaság, Kamerun és Tanzánia; Ausztrália egyes államai; Európában Olaszország, Németország és Dánia; Ázsiában mások mellett Kína, Banglades és India; az Egyesült Államokban pedig 2014-től Kalifornia állam tiltotta be a műanyagzacskók forgalmazását, míg más államok és városok – köztük Maine, New York, Seattle és Hawaii – szintén korlátozásokat vezettek be.

Már így is elkéshettünk

Úgy néz ki azonban, ezeknél is átfogóbb és korábban meghozott intézkedésekre lett volna szükség világszerte. Egy új kutatás szerint – amelyet a Guardian szemlézett – ugyanis

Erre jutott az ausztrál kormány kutatócsapata, a CSIRO, amely akár három kilométer mélyen és az ország partjaitól 300 kilométerre is vizsgálta a tengeri üledéket.

Eredményeik alapján az ausztrál tudósok úgy számolnak, a tengerfenéken harmincszor több műanyagszemetet halmozott fel az emberiség, mint amennyi a felszínen úszik. Márpedig abból is országnyi méretű szigetek úszkálnak, engedelmeskedve az áramlatoknak. Korábbi számítások ezek össztömegét 250 ezer tonnára becsülik – ha ez a szám áll közelebb a valósághoz, úgy ötvenszer (!) több lehet a tengerfenéken felhalmozott szemét, mint amennyi a felszínen látható.

Hogy a felszínen úszó szemétszigeteket hogyan kell elképzelni, abba az alábbi videó ad betekintést:

A kutatók az ausztrál partoknál gyűjtött mintákban grammonként 1,26 darab mikroműanyag-részecskét találtak. A felfedezés azért is vészjósló, mert a mintákat nem a part közvetlen közelében gyűjtötték, ráadásul a felszíntől több kilométeres távolságban. A Frontiers in Marine Science-ben megjelent kutatási eredményeket 2017 márciusa és áprilisa között gyűjtött adatokból publikálták. Legalább 288 kilométerre a partoktól, illetve minimum 1655 méter mélyről hoztak fel mintákat.

„Ez azt mutatja, hogy a műanyagok mindenhol jelen vannak, függetlenül attól, hogy merre járunk a világban.

– mutatott rá dr. Denise Hardesty, a CSIRO egyik kutatója: „Nem lehet a nagy kékség egyben nagy szemetes is. Ez már elég bizonyíték ahhoz, hogy tudjuk, a szennyezést a gyökerénél kell megállítani.” A tudós nem véletlenül hívja fel a fogyasztási szokások megváltoztatásának fontosságára a figyelmet. A WWF szerint ugyanis egyáltalán nem csak a gyárak és a nagy cégek felelősek a tengerekbe jutó műanyag szemétért. A nem újrahasznosított szemétnek, egy utcán eldobott üdítős doboznak vagy éppen a wc-n lehúzott tárgyainknak is jó eséllyel az lesz a sorsa, hogy a természetes vizeinkbe kerülnek.

Hardesty szerint nehéz megbecsülni az egyes műanyagdarabkák korát, ahogy azt is, hogy pontosan mikből származhatnak, a mikroszkóp alatt végzett vizsgálatok azonban arra engednek következtetni, hogy hétköznapi tárgyak voltak. Bár Hardestyék eredményei meglepőnek tűnhetnek, korábbi kutatások tanulságai alapján egyáltalán nem látszanak elrugaszkodottnak:

De még egy ebből a szempontból optimistább kutatás is úgy számolt, hogy évente mintegy 8,5 millió tonna műanyag juthat az óceánokba.

NYITÓKÉP: MichaelisScientists / Wikimedia