+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Renczes Ágoston
2020. október 6. kedd, 08:55
A zöld baloldaliak eddig két alkalommal nyújtottak be az ingyenes internet ügyében sikertelen törvényjavaslatot. Kocsis-Cake Oliviót kérdeztük, miért látják a Párbeszédnél újra aktuálisnak az ügyet, és miért nem szólnak erről a választóiknak.

Az ellenzéki pártoknak vannak visszatérő témáik, amikkel újra és újra megpróbálják láthatóvá tenni magukat. Ilyen az LMP-nek az alapvető élelmiszerek áfája, vagy a Párbeszédnek az alapjövedelem. A Párbeszéd aktuális fő témája továbbra is ez utóbbi, de most a párt újra elővett egy másik javaslatot is, amivel korábban már szintén többször próbálkozott:

 

a mindenki számára elérhető ingyenes internetet.

 

Először 2014-ben nyújtott be törvényjavaslatot Szabó Tímea, a párt társelnöke az ingyenes internetről, majd a netadó-tüntetéseket követően ismét megpróbálkozott a javaslattal, de a kormánypárti többség mindkét esetben lesöpörte a javaslatot az asztalról. 

 

Legutóbb 2020. július 6-án nyújtott be Szabó Tímea és Kocsis-Cake Olivio törvényjavaslatot az ingyenes internetről, ami most tárgysorozatba vételi döntés előtt áll az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt. Ez utóbbiról az Azonnali egy sajtóközleményből értesült, máshol viszont nem találkoztunk azzal, hogy a párt kommunikálná az ügyet. Így hát telefonon megkerestük Kocsis-Cake Oliviót, a Párbeszéd parlamenti képviselőjét, és a törvényjavaslat egyik benyújtóját, hogy a párt ingyenes internettel kapcsolatos szándékairól érdeklődjünk.

 

+ + +

 

Mi az apropója ennek a sajtóközleménynek? A törvényjavaslatot még júliusban nyújtották be, most pedig nem kommunikálják sehol az ügyet. 

 

Az apropó az, hogy egyrészt a törvényjavaslat a Gazdasági Bizottság előtt van, másrészt a koronavírus-járvány második hulláma miatt a téma sajnos újra aktuális: egyre többen kényszerülnek arra, hogy otthonról dolgozzanak, egyre többen kerülnek karanténba, egyre több iskolát zárnak be, és

 

sajnos nagyon sok olyan ember, olyan család van Magyarországon, ahol gondot jelent előfizetni az internetre.

 

Azt gondoltuk, hogy a sajtóközlemény része egy kommunikációs kampánynak, viszont sem az ön Facebook-oldalán, sem Szabó Tímeáén, sem a Párbeszédén nem találtunk erről anyagot. Tervezik máshogy is kommunikálni az ügyet?

 

Szélesebb körű kommunikációt akkor tervezünk, amikor majd tárgyalni fogjuk a törvényjavaslatot.

 

A Gazdasági Bizottság várhatóan leszavazza majd, tulajdonképpen erre várunk,

 

és akkor abszolút kommunikálni fogjuk az ügyet, elmondjuk, miért rossz, hogy leszavazták, ha pedig mégis megszavaznák, akkor elmondjuk, miért jó. De az utóbbi kevésbé valószínű. Viszont a koronavírus miatt, amikor emberek csak azért ülnek otthon napokig, mert lassan érkezik meg a teszteredmény, az ügy egyre aktuálisabb, úgyhogy mindenképp tervezünk ezzel kapcsolatban kommunikálni.

 

2010 óta az egyetlen igazi, tömeges elemi felháborodást kiváltó ügy az internetadó terve volt Magyarországon. Gondoltak arra, hogy az ingyenes internet javaslatával kihasználják a témában rejlő potenciált?

 

Úgy gondoljuk, hogy ez egy népszerű javaslat, és az internetadós óriástüntetések valóban azt mutatták meg,

 

hogy a magyar társadalomban az internet egy neuralgikus pont: akkor ezek a tüntetések meghátrálásra kényszerítették a kormányt.

 

Tehát az ingyenes internet mögé társadalmi támogatást is lehet szerezni, és a kormány talán komolyan megfontolja majd a javaslatunkat.

  

Ez a harmadik alkalom, hogy benyújtják az ingyenes internetre vonatkozó javaslatukat. Az imént ön is azt mondta, hogy a leszavazására várnak. Nem frusztráló úgy dolgozni, hogy előre tudják, nem lesz eredménye a munkájuknak?

 

Hozzászoktunk.

 

De hát nekünk ellenzéki képviselőknek ez a dolgunk, hogy olyan javaslatokat tegyünk, amik szerintünk az ország és az emberek javát szolgálják, és amikkel a kormány nem foglalkozik. Ezzel az erővel akkor mi soha nem javasolnánk semmit, mert nekünk csak olyan javaslatokat lenne érdemes felvetnünk, amiket a kormány is felvetett. Nekünk az a dolgunk, hogy rávilágítsunk azokra a hiányosságokra, amik a kormány figyelmét elkerülik, vagy olyan dolgokra, amikkel a kormány nem ért egyet. Az a dolgunk, hogy megpróbáljuk meggyőzni a kormánypárti képviselőket ezeknek a javaslatoknak a helyességéről. 

 

A törvényjavaslat mögött van részletesen kidolgozott tervük arról, hogy hogyan lenne megvalósítható az ingyenes internet?

 

Egyelőre ez egy törvényjavaslat, a részleteket külön törvényben határoznánk meg. Az alapelv az, hogy a nagy szolgáltatók teszik elérhetővé az internetet, és a kormány adókedvezményekkel kompenzálná a bevételkiesésüket. Szabályoznánk a le- és feltöltési sebességet, illetve azt, hogy ahol a szélessávú internet nem elérhető, ott azt ki lehessen váltani mobilnettel. A cél az, hogy a munkához és a tanuláshoz szükséges internetet biztosítsuk, nem a torrentoldalak letöltőit akarjuk ezzel támogatni. 

 

Vannak olyan szociálisan hátrányos helyzetű családok, akiknek gondot jelent előfizetni az internetre. Viszont ha az előfizetés gond, akkor valószínűleg azokat az eszközöket sem engedhetik meg maguknak, amikkel használni tudnák az internetet. Erre a problémára van javaslatuk?

 

Természetesen az internet önmagában nem ér semmit, ha nincs mivel használni.

 

De odáig azért nem merészkednénk, hogy mindenkinek ingyen laptopot ígérjünk.

 

Viszont az alapjövedelem-javaslatunk megvalósulásával megoldható lenne, hogy minden család hozzájusson egy olcsó, használt eszközhöz, amivel tud csatlakozni az internetre. Azt viszont mindenképpen támogatnánk, hogy legalább az iskolások kapjanak valamilyen olcsó eszközt, ami elengedhetetlen a távtanuláshoz. A tavaszi iskolabezárásokkor a becslések szerint a tanulók 30-40 százaléka nem tudta követni a távoktatást, mert vagy internete nem volt otthon, vagy számítógép. Gondolkodunk egy olyan javaslat beadásán is, ami biztosítaná, hogy az iskolások kapjanak gépet, vagy legalább a szüleik kedvezményesen juthassanak számítógéphez. De azt gondolom, hogy lépésenként lehet haladni:

 

első lépés az internet, és ez után kell foglalkozni az eszközökkel.

 

Én egyébként olyan folyosói pletykákat is hallottam a parlamentben, hogy amikor mi áprilisban felvetettük az ingyenes internet javaslatát, a kormány is gondolkozott hasonló megoldáson, amiből végül nem lett semmi. A következő hónapokban, még ha nem is lesznek olyan nagyságrendű lezárások, mint tavasszal, ez a téma újra aktuálissá fog válni.

 

A törvényjavaslat kidolgozásakor volt önök előtt valamilyen pozitív nemzetközi példa? 

 

Nem nemzetközi példákat néztünk, hanem az itthoni helyzet miatt gondoltuk úgy, hogy ez a téma nálunk aktuális lesz. De több országban is kapnak otthonra egyébként az iskolások gépet és hozzá kártyás internetet is, amit csak tanulásra lehet használni, nem elérhetőek rajtuk a közösségi oldalak.

 

NYITÓKÉP: Kocsis-Cake Olivio / Facebook

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A román szocdemeknek is kínos politikusok csoportosan átléptek egy román zöldpártba, amit a háttérből egy volt szélsőjobbos politikus mozgat.

Mindkét fél eltökélt, hogy tető alá hozzák a megállapodást, azonban Párizs továbbra se enged London követeléseinek a halászat ügyében.

Mostantól „Eszem-iszom, dínom-dánom” a párt programjának neve, mert a Jobbik „egy bránerre emlékeztető" tagja ezzel a rigmussal cikizi őket.

A bíró szerint az ajánlatot visszautasították, a volt katalán elnök pedig úgy gondolja, hogy megint csak a függetlenségi mozgalmat akarják megfúrni.

Elmérgesedett a viszony a török államfő és Franciaország között, az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek miatt lefejezett tanár esete áll. A francia szatirikus lap megint lépett egy merészet.

A hét kérdése

Egy hét múlva véget ér az amerikai elnökválasztás. Te kinek örülnél, ki győzzön?

Azért ide elnéznénk

Az ELTE Illyés Sándor Szakkollégiuma ebben a hónapban a borderline és a narcisztikus személyiségzavaról tart előadást. Mindezt online november 3-án 18 órakor.

Könnyűzenei konferencia online és koncertek az A38-on. A szokásos három nap helyett ezúttal csak egy napon, november 4-én.

Skandináv filmek egy héten át az Art+ Cinemában. Október 22-28.

Felkavaró, meghökkentő, komfortzónából kimozgató kiállítás november 22-ig, ami garantáltan nyomot hagy és továbbgondolásra sarkall.

Ezt is szerettétek

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Tudatosan és szolidárisan viselkedtünk: megbíztunk a tudományban és nem engedtünk a csoportnyomásnak, mi több, néha éppen rácáfoltunk minden várakozásra. Járványszocio!

A Helyzetben az abaújkéri Wesley János Iskolába látogattunk, hogy megtudjuk: mit jelent az ott tanulóknak és a pedagógusoknak a kormány megszorítása.

Lesz-e még bármi ugyanolyan, mint a járvány előtt? Jól költi-e el az állam a gazdasági akcióterv támogatásait?

Balogh Ákos Gergely Index-főszerkhelyettes a Mérték Médiaelemző Műhely munkatársával, Urbán Ágnessel vitázott a Helyzetben.

Twitter megosztás Google+ megosztás