+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 5. hétfő, 19:51
A járványügyi kérdésekben a megengedőbb álláspontot képviselő Hendrik Streeck, bonni virológus szerint elképzelhető, hogy sohasem lesz hatékony oltás a koronavírus ellen. Úgy véli, erre is fel kell készülni, amikor a járványügyi helyzetet tervezi a politika.

A német járványügyi vitákban két név jelenti a két eltérő álláspontot:

 

miközben a berlini Christian Drosten a szigorú korlátozások híve, Hendrik Streeck, bonni professzor már tavasszal is ellenezte azokat.

 

A vita nemcsak tudományos, de politikai is, ugyanis Drosten Merkelnek ad tanácsokat, Streeck pedig a CDU-elnökségre pályázó, észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök, Armin Laschet csapatát erősíti. Ez utóbbival függ össze, hogy maga Laschet is – például a bajor miniszterelnökkel, a CSU-elnök Markus Söderrel szemben – a lazább járványügyi kezelés híve.

 

Noha az eddig legelőrehaladottabb oxfordi oltóanyag-kutatást visszavetette, hogy az emberi tesztelés során többek is megbetegedtek (bár még nem tisztázott, hogy a tesztelt anyag mellékhatásáról van-e szó), több cég is – Németországban például egy mainzi és egy neussi laboratórium – dolgozik világszerte a koronavírus elleni oltóanyagon. A WHO adatbázisa szerint összesen 193 cégről van szó.

 

Azaz a politika is világszerte azt üzeni: pár hónapon belül meglehet az oltóanyag, a jelenlegi korlátozásokat addig kell kibírni.

 

Roberto Speranza, olasz egészségügyi miniszter például azt mondta: a tél végére meglesz az oltóanyag, akkor kezdődhet újra a normális élet. Osztrák kollégája, Rudolf Anschober is azzal számol, hogy januártól indulhatnak az oltások, és jövő nyárra lehet a lakosság egészét beoltatni.

 

Ennél sokkal szkeptikusabb – mondhatni pesszimistább – Streeck professzor Bonnból, aki azt nyilatkozta: egyáltalán nem biztos, hogy bármely jelenlegi tesztelés, kutatás eredményre fog vezetni. Szerinte

 

a jelenlegi tudásunk alapján „komolyan nem lehet előre megmondani“, hogy lesz-e bármikor is hatékony oltóanyag.

 

Streeck arra figyelmeztet, hogy a múltban is voltak már járványok, ahol a kifejlesztett oltóanyag kapcsán csak az oltás után derült ki: nagyobb bajt okoz, mint amit el akart kerülni.

 

Streeck arra is rámutatott, hogy például az a mainzi cég, amely Németországban a legelőrehaladottabban áll a kutatásban, vélhetően csak egy olyan oltóanyagot tud kifejleszteni, amely nem a vírus terjedését állítja meg, hanem a fertőzés lefolyását mérsékli – azaz nem a fertőzéstől, hanem annak következményeitől védene csak. Ez annyit tesz, hogy attól még, hogy valaki megkapja az oltást, továbbfertőzhet másokat.

 

Streeck szerint azt is figyelembe kell venni, hogy az oltóanyag esetleg nem mindenkinél hat, azaz mondjuk a társadalom 20-50 százaléka lesz csak immunis.

 

Egy másik interjúban azt is mondta, hogy nem szerencsés, ha minden jelenlegi járványügyi intézkedést az oltóanyag megjelenésétől teszünk függővé. Ez egyszerre jelenti azt, hogy Streeck szerint bizonyos kérdésekben már most enyhíteni kellene, másrészről viszont szerinte a társadalmat arra is fel kell készíteni, hogy

 

számos jelenlegi előírás – például a szájmaszk-viselete vagy a testi kontaktus kerülése – akár még évekig is velünk maradhat.

 

Streeck szkepticizmusát persze az is magyarázhatja, hogy az ő kutatási területe a HIV-vírus, ahol valóban évtizedek óta nem sikerült teljes immunitást eredményező oltóanyagot kifejleszteni.

 

NYITÓKÉP: Hendrik Streeck / Lenter-Film, Twitter

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A kifejezés a Szovjetunió által megszállt területek határzárára, és a kelet-nyugati világ között feszülő ideológiai ellentétre egyaránt utalt. De honnan származik ez a név?

A bölcsődéket nyitva hagyják, de lehet, hogy később bezárják. A virágboltok nőnap után zárnak, míg „az élethez nem szükséges” szolgáltatások már hétfőtől.

Szakszervezeti sikerrel zárult a kedd óta tartó határozatlan idejű sztrájk a makói gumigyárban.

A magyar külügyminiszter a szlovák állampolgársági törvényről is tárgyalt egy szlovákiai magyar parlamenti képviselővel Révkomáromban, erre vár Szlovákia magyarázatot.

Eddig csak a politikusok kritizálták a brexit miatt kialakult különleges helyzetet Észak-Írországban, most már egységpárti fegyveresek is kifejezik a nemtetszésüket.

Mindent megpróbált a derék Orbán, de nem lehet segíteni annak, a' ki maga is nem akarja.

Az IDEA Intézet kutatása szerint egy most vasárnapi választáson 39 százalékot kapna az ellenzék, a Fidesz-KDNP csak 36-ot. Az ellenzék legnépszerűbb pártja a DK, a Jobbik pedig már megelőzte a Momentumot.

A hét kérdése

Ezt nemcsak Deutsch Tamás kérdezi: miközben a Néppárt válaszol a sajtókérdésünkre, mondjátok el, miért!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az új, 2020-as Egri Csillagok virtuálisan kerülnek a boruniverzumba. Március 15-én.

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás