Az Európai Parlament mostantól kérésre leteszteli az EP-képviselőket és stábjuk tagjait

Az EP-ben dolgozók könnyebb mozgása érdekében bevezetett tesztelési rendszerrel egy nap a jogosultak 2,3 százalékát lehet csak szűrni, amit ráadásul senki sem köteles elvégeztetni. Körbekérdeztünk a magyar EP-képviselőknél, élnek-e vele.

Tekintettel az Európa-szerte egyre romló járványhelyzetre, október 5-étől bővített kapacitással, vagyis összesen napi 200 PCR-tesztlehetőséggel üzemel az Európai Parlament koronavírus-szűrőközpontja – erről határoztak az úgynevezett kvesztorok szeptember végén. Kvesztorból két és félévenként (azaz fél parlamenti ciklusonként) öt európai parlamenti képviselőt választanak meg az EP-ben, és az ő feladatuk többek között felügyelni a képviselők munkáját közvetlenül érintő adminisztratív és pénzügyi kérdéseket.

Ahogy az EP-képviselőket tájékoztató anyagukban írják a kvesztorok, a tesztelésre a képviselőkön túl az EP-ben dolgozó stábtagok is jogosultak, azaz a napi 200 tesztet kicsivel több, mint 8500 ember között végezhetik el.

Már ha egyáltalán az EP-képviselők és a stábtagok kihasználják ezt a lehetőséget, a tesztelés ugyanis nem kötelező, azt külön kérni kell egy online platformon, és csak időpont-egyeztetés után lehet menni. A vizsgálatot követő 24 órán belül pedig igyekezni fognak az illetékesek, hogy minden érintett megkapja az eredményeket.

Amennyiben a teszt pozitív, úgy a szükséges egészségügyi intézkedéseket kell megtenni (az érintett elkülönítése és kontaktjainak felkutatása), azonban a negatív eredmény sem mentesíti a tesztelteket a különböző nemzeti koronavírus-szabályozások alól. Azaz például hiába tesztelteti le magát egy EP-képviselő Brüsszelben az írországi látogatása előtt, az ír korlátozások alapján akkor is 14 napos karanténba kell vonulnia, ha az eredménye negatív.

Ennek ellenére azért jó tudni egy-egy külföldi utazás előtt, hogy az ember fertőzött-e vagy sem, és az EP szűrőközpontjának is az a célja a bővített kapacitású teszteléssel, hogy a parlamenti munkához kapcsolódó utazásokat megkönnyítse, és adott esetben – amennyiben azt a nemzeti szabályozás megengedi – lerövidítse vagy megszüntesse a karanténkötelezettséget.

Mit szólnak ehhez a magyar EP-képviselők?

„Épp ideje, hogy az EU-s intézményekben felálljanak ilyen szűrési pontok, mert ebben a helyzetben képtelenség úgy dolgozni, hogy ott is kellene legyünk Brüsszelben, de nem élünk ott helyben” – mondta az Azonnali kérdésére az MSZP-s Ujhelyi István, aki szerint az új intézkedés már csak azért is üdvözlendő, mert így az EP-ben dolgozóknak nem kell majd a sokszor nehezen beszerezhető háziorvosi beutalóval bajlódniuk ahhoz, hogy teszthez juthassanak.

Ennek megfelelően Ujhelyi élni is fog az EP-s tesztelési lehetőséggel, hasonlóan a Momentum EP-képviselőjéhez, Donáth Annához. Ezt mindketten a Magyarországon lévő családjuk védelmével indokolták.

– ezt már a jobbikos Gyöngyösi Márton mondta az Azonnalinak, aki azonban – Donáthtal és Ujhelyivel ellentétben – életvitelszerűen jelenleg nem Magyarországon, hanem Belgiumban él, és – az egészségügyi előírásokat betartva – nincs akkora potenciális veszélynek kitéve, mint a rendszeresen ingázó képviselőtársai. Ezért ő csak akkor tesztelné magát az EP-ben, ha kiderülne, hogy egy igazoltan koronavírusos személlyel került kapcsolatba a munkája során.

Ennek ellenére Gyöngyösi is üdvözli az EP új tesztelési rendszerét, mert tesztet végeztetni az eddigi tapasztalatai alapján csak nyögvenyelősen lehetett. „Egyszer teszteltettem eddig, akkor még egy külsős egészségügyi központnak szervezte ki ezt a tevékenységet az Európai Parlament, és három napot várni kellett az eredményre” – indokolta Gyöngyösi, hogy a felállított szűrési központtal az EP szerinte miért alkalmazkodott a kialakult helyzethez.

Rákérdeztünk arra is a magyar EP-képviselőknél arra is, hogy kihasználva, hogy az EU kontójára tesztelhetnek, fognak-e többet utazni az elkövetkező időben. A válasz minden esetben ugyanaz volt: nem. Gyöngyösi Márton és Donáth Anna amúgy is próbálja amennyire lehet, visszaszorítani az utazások számát (utóbbi két-három hetente utazik csak Brüsszelbe a plenáris ülésekre), míg Ujhelyi István nem változtatott a koronavírus előtti utazási szokásain, és most is heti szinten ingázik.

Elegendő-e a napi 200 teszt?

Persze felmerülnek kérdések az EP új tesztelési gyakorlata kapcsán: például valóban elegendő mindössze napi 200 tesztet biztosítani egy olyan többezer főt foglalkoztató monstrumnak, mint az Európai Parlament?

Ujhelyi István szerint jelenleg igen, tekintve, hogy a képviselők körülbelül egyharmada jár csak be az Európai Parlamentbe, a többiek otthonról végzik a munkájukat. „Ezek fényében ez a 200 teszt korrekt” – jelentette ki Ujhelyi. Hasonlóan vélekedik Donáth Anna is, aki hozzátette:

Mindazonáltal Donáth úgy tudja, a napi 200-as tesztelési limitet – amennyiben szükséges – még tovább bővíthetik az EP-ben. Gyöngyösi Márton kérdésünkre nem akar állást foglalni

Kellene-e kötelező teszt?

Azon felvetésünkre, hogy a mostani önkéntes alapon történő jelentkezést nem kéne-e felváltani valamilyen kötelező tesztelésre az EP-ben, már sokkal készségesebben nyilatkozott Gyöngyösi.

Szerinte a belga szabályozás – aminek céljaként a kompromisszumkeresést jelölte meg az egészségügyi szempontok és a normalitás megtartása között – sokszor egyáltalán nem logikus: így például – ahogy azt az Azonnali is megírta – a vörös országokból Brüsszelbe kiutazó kollégái csak felemás karanténba kerülnek, és az otthonukat, hotelszobájukat minden további nélkül elhagyhatják munkavégzés céljából.

– mondta Gyöngyösi, de azért hozzátette: nem akar okosabb lenni, mint az egészségügyi protokollokat megalkotó szakemberek.

A jobbikos képviselővel ellentétben sem Donáth Anna, sem Ujhelyi István nem lát kivetnivalót az önkéntes tesztelésben: szerintük technikailag is nehezen lenne kivitelezhető, hogy az EP-be napi szinten vagy csak esetileg bejáró munkatársaknak kötelező tesztet írjanak elő. „Egy futball-csapatnál, ami érkezik a Bajnokok Ligája fordulójára, leszűrik az egész csapatot egyszerre. De itt az EP-ben nem egyszerre érkezünk,

– fejtette ki Ujhelyi.

Kérdéseinket szerettük volna feltenni Deutsch Tamás fideszes EP-képviselőnek is, őt azonban nem értük utol.

És mi a helyzet a magyar parlamentben?

Nálunk az Országgyűlés Hivatala a parlamenti dolgozók számára még ősz elején tette közzé, hogy milyen járványügyi intézkedéseket kell betartani: 

+ csak akkor lehet belépni a parlamentbe, ha az illető testhőmérséklete nem haladja meg a 37,2 fokot – ennek érdekében a beléptetés során minden esetben lázmérés történik;

+ minden belépőnek kezet kell fertőtlenítenie a belépési pontokon kihelyezett kézfertőtlenítőket használva;

+ ha valaki nem éppen a munkáját végzi, hanem például a folyosókon jár-kel, liftezik, sorban áll a büfénél, vagy éppen vécére megy, köteles maszkot viselnie;

+ kötelező a maszkhasználat a három főt meghaladó megbeszéléseken, értekezleteken is.

Ezeket azonban a Hivatal – tekintve, hogy a képviselőknek nem munkáltatója – a politikusok számára nem tudta előírni – megtették ezt helyettük az illetékes frakciók. Arról, hogy a fentieken kívül melyik frakció milyen egészségügyi előírások betartására kötelezte a képviselőit, és hogy büntetnék-e azokat, akik megszegik a szabályokat, itt írtunk.

NYITÓKÉP: Európai Parlament (2019)

FRISSÍTÉS, OKTÓBER 6. 11:11: Az Országgyűlés Hivatalát is megkérdeztük, hogy terveznek-e az európai parlamentihez hasonló tesztelési eljárást bevezetni, ha igen, mikor kerülhet erre sor, és milyen gyakorisággal és árfekvésben teszteltethetnék magukat a parlamenti dolgozók. Kérdéseinkre érdemi válaszokat nem kaptunk, az Országgyűlés Sajtóirodája a jelenleg érvényben lévő intézkedések felsorolásával válaszolt, valamint leírták, hogy „a szükséges intézkedésekről az Országgyűlés Hivatalának Pandémiás Bizottsága dönt az aktuális helyzetet elemezve”.