+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Bukovics Martin
2020. október 5. hétfő, 18:00
Van, aki ki lett toloncolva, és olyan is, aki fogta magát, és hazament.

Először csökkent 2011 óta a Németországban tartózkodó menedékkérők száma a német belügyminisztérium összesítése szerint. Ez onnan tudható, hogy a német parlament Die Linke-frakciója megkérdezte a minisztériumot, a választ pedig eljuttatta a sajtónak, jelesül a Neue Osnabrücker Zeitung nevű, napi 150 ezres példányszámban megjelenő kistérségi napilapnak.

 

2020 közepén kereken 1,77 millió menekült tartózkodott Németországban mindenféle jogcímen, ami 62 ezer fővel kevesebb a 2019 végi adathoz képest. Az 1,77 millió menekültből 1,31 milliónak el is fogadták a menedékkérelmét – itt is történt csökkenés, 50 ezer ember tavaly év vége óta elhagyta Németországot. A többi 450 ezer ember vagy még vár a menedékkérelmének elbírálására, vagy megtűrt személynek számít, azaz azért nem toloncolják ki a közeljövőben, mert azt gátolja egészségügyi állapota, valamilyen jogszabály, vagy éppen egy a származási országában potenciálisan reá váró szörnyűség (halálos ítélet, kínzás, háború).

 

2011-ben Németországban 505 925 menedékkérő tartózkodott, ez a szám 2015 és 2016 fordulóján, a Nagy Európai Menekült- és Szolidaritási Válság éveiben több, mint félmillióval megnőtt.

 

2015-ben 476 649 menedékkérelmet adtak be a német hatóságoknak, ezek 61 százalékát pozitívan bírálták el. 2016-ban rekordszámú, 745 545 kérelem érkezett, az elbírálási arány hasonló volt. Érdekesség, hogy a 2015-ös szám mögött nem sokkal marad el az 1992-es: a délszláv háború (horvátul: honvédő háború, más szemszögből jugoszláv polgárháború) második évében 438 191 ember kért menedéket Németországban.

 

Annak, hogy idén csökkent a menekültek létszáma Németországban, igen egyszerű oka van: számos menekülttől vagy elveszi a német állam a menekültstátuszt, vagy maguk a menekültek döntenek úgy, hogy ismét szerencsét próbálnak ott, ahonnan jöttek. A német menekültügyi hivatal ugyanis minden egyes menekültnek, aki hajlandó véglegesen és önkéntesen elhagyni Németországot,

 

3000 eurót fizet.

 

Ők főleg Albániába, Irakba, Koszovóba, Észak-Macedóniába, Oroszországba és Szerbiába tértek haza az elmúlt években.

 

A koronavírus-járvány is érezteti a hatását a statisztikákon: míg 2020 januárjában még 12 212 menedékkérelmet kaptak a német hatóságok, ez májusra 3 777-re csökkent. Augusztusban 5 332 kérelem érkezett be, azaz megint emelkedni kezdett a számuk.

 

FOTÓ: Menekültek a köln-bonni reptérre való megérkezésüket követően 2015-ben. Fotó: © Raimond Spekking / CC BY-SA 4.0 (via Wikimedia Commons)

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A 2010-es évek elején még fagyos volt a viszony, de mostanra eljutottak egészen addig, hogy a Fidesz már az RMDSZ ellenében induló erdélyi jobboldaliakat hazaárulózza. Hogyan jutottak el idáig?

Most ismerte el először valaki a Bizottságban, hogy talán nem minden volt rendben a vakcinabeszerzésekkel.

Közel három és fél óráig kellett magyarázkodniuk az EP-ben a vakcinagyártó cégek vezetőinek, hogy mikor érkeznek meg az EU-nak ígért vakcinák.

Nem tetszik neki egy szabálymódosítás, aminek segítségével a komplett Fidesz-delegációt ki lehetne tessékelni a néppárti frakcióból.

Márciusban újra tárgyalnak majd róla a tagállamok vezetői.

Tudják, hogy idén is lesöpri a Fidesz a javaslatukat, ám 2022 után szerintük meglesz az ügynöknyilvánosság. Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét kérdeztük.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás