+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 4. vasárnap, 18:25
A vasárnapi népszavazáson az óceániai sziget többsége a Franciaországhoz való tartozás mellett döntött. A Párizzsal fennálló megállapodás szerint két év múlva újra próbálkozhatnak a függetlenségpártiak, ha akkor is elbuknak, már tényleg el kell fogadniuk: Új-Kaledónia Franciaországé. Leginkább Kína támogatta volna a sziget elszakadását, hogy így szerezzen befolyást a nikkelkészlet felett.

Az óceániai sziget 1853-tól tartozik hivatalosan Franciaországhoz. Az őslakosságot jelentő kanakok főleg a 20. század második felében kezdték el követelni az elszakadást az anyaországtól. Mivel a sziget lakosságának csak 44 százalékát adják a kanakok, ezért a függetlenség kérdése megosztja a társadalmat. Eleve

 

a lakosság több, mint harmada a francia telepesek leszármazottja,

 

és sokan vannak, akik vagy vegyes családban születtek, vagy más óceaniai szigetről vándoroltak be. Ennyiben a kanak nacionalizmus, amely már 1878-ben felkelést robbantott ki a franciák ellen, nem fedi le a lakosság többségét.

 

A második világháború után megszűnt a sziget gyarmati státusza. Franciaország tengerentúli területe lett, az ott élő kanakok is francia állampolgárságot nyertek. A második világháború után maguk a kanakok is megosztottak voltak: a törzsek között erősen terjedt a kommunizmus, amely a függetlenséget szorgalmazta. Ezzel szemben a kanak katolikusok a francia jobboldallal szövetkeztek, a Párizshoz való tartozásban a kommunizmus elleni védelmet látták.

 

1979-ben alakult meg több kommunista-törzsi szövetségből a Függetlenségi Front (FI), amely akár a fegyveres elszakadást is elfogadhatónak tartotta. Velük szemben szerveződött meg a helyi franciákból és antikommunista kanakokból A Köztársaságon Belüli Kaledóniáért Tömörülés. A mai napig a politikai életet ez a két tábor határozza meg.

 

Amikor a szocialista François Mitterrand 1981-ben – a kommunisták támogatásával – francia elnök lett, az új-kaledóniai függetlenségpártiak, akik a párizsi politikában a kommunista párt (PCF) szövetségesei voltak, az elszakadásban bíztak. Mivel ez elmaradt,

 

a szeparatista erők a Kanak Szocialista Köztársaságot kiáltották ki

 

– ezt nem ismerte el senki sem –, útblokádokkal próbálták meg megbénítani a sziget életét. Amikor a párizsi kormány népszavazást írt ki 1987-ben a sziget hivatartozásáról, a függetlenségpártiak bojkottálták azt, azaz az első referendumot értelemszerűen nagy többséggel megnyerték a franciapártiak. 1988-ban a függetlenségpárti erők négy csendőrt meg is öltek. 1988-ban azonban a két szembenálló fél békét kötött egymással.

 

1998-ban a sziget fővárosában Nouméában Párizs megegyezett aztán a függetlenségpártiakkal, hogy Új-Kaledónia autonómiát kap, a kanak kultúra jobban megjelenhet a hétköznapokban, egy új állampolgárságot is bevezettek, ami azonban nem csak a kanakok, de mindenki számára felvehető lett, aki legalább 1998-ig a szigeten élt – éppen emiatt az új állampolgárság alapján létrejött lakosságon belül is a kanakok kisebbségben vannak.

 

Az egyezmény értelmében 2018-ban népszavazást tartottak már a függetlenségről, amit a maradáspártiak nyertek meg. Az egyezmény szerint azonban

 

még két újabb népszavazáson próbálkozhat a függetlenségpárti tábor. Idén zajlott le a második (vagy ha az 1987-est is számoljuk: harmadik) referendum.

 

FÜGGETLENSÉGPÁRTI FELVONULÁS IDÉN AUGUSZTUSBAN. A FELVONULÓK AZ ÁLTALUK ÓHAJTOTT ÚJ ÁLLAM ZÁSZLAJÁT LOBOGTATJÁK. FOTÓ: FLNKS / FB

 

Eleve vitatott volt, hogy a referendum a „teljes szuverenitás“ vagy a „függetlenség“ elnyeréséről szóljon-e. A függetlenségpárti tábor attól tartott, hogy a Párizs által favorizált „teljes szuverenitás“ esetleg mégsem a függetlenséget jelenti majd a végén, ezért a mostani népszavazáson már a polgároknak arra kellett válaszolniuk: „akarják-e, hogy Új-Kaledónia teljes szuverenitáshoz jusson, és ezáltal függetlenné váljék?“.

 

Közép-európai idő szerint reggel 9-kor zártak be a szavazóhelységek, de hosszan eltartott a szavazatok összesítése, főleg a kisebb szigetekről. A Les Nouvelles Calédoniennes helyi napilap közép-európai idő szerint délután kettőkör jelentette:

 

a maradáspártiak győztek 53,26 százalékkal.

 

A MARADÁSPÁRTIAK AZT SZORGALMZTÁK: TÁVOLABBRA LÁTNI, FRANCIAORSZÁGOT VÁLASZTANI. FOTÓ: KALEDÓNIAI NÉPI MOZGALOM / FB

 

Különösen a déli országrészben volt erős a függetlenség elutasítása.

 

Nouméában, a fővárosban 76,69 százalék mondott nemet a függetlenségre.

 

Az északi országrészben, ahol kevesebb fehér él, már fordított eredmény született: ott 77,8 százalék akarta a függetlenné válást. Még ennél is nagyobb volt az elszakadás támogatottsága a fősziget melletti szigetvilágban, ahol 84 százalék akart volna elszakadni. Mivel azonban a lakosság túlnyomó többsége a déli országrészben, gyakorlatilag Nouméa agglomerációjában él, az északi és szigetvilágbeli szavazatokat a déliek franciapártisága felülírta.

 

A kérdés geopolitikai jelentőséggel is bír, ugyanis Új-Kaledónia rendelkezik a világ nikkelkészletének 10 százalékával. Éppen emiatt főleg Peking támogatta volna az elszakadást, hogy utána könnyeben tudjon befolyást szerezni a 280 ezer lakosú szigeten.

 

A függetlenségpártiak nem is csináltak titkot Kína-pártiságukból,

 

azt hangsúlyozva, hogy ők nem félnek Pekingtől, „elvégre nem Kína, hanem Franciaország gyarmatosított minket“. A maradáspártiak éppen ezért attól tartottak: egy független Új-Kaledónia gyakorlatilag kínai érdekszférává válik. A mostani referendummal azonban Párizs befolyása biztosított, a kínaiak óceániai terjeszkedését az eredmény visszavetheti.

 

A KANAKOK KÖZÖTT IS SOKAN A NEMRE SZAVAZTAK, MERT FRANCIAORSZÁGHOZ AKARNAK TARTOZNI. FOTÓ: CALEDONIE ENSEMBLE / FB

 

Emmanuel Macron francia elnök kora délután már üdvözölte az erdményt, és kijelentette:

 

„államfőként a köztársaságba vetett ilyen mély bizalom megnyilvánulását nagyfokú elégedettséggel veszem tudomásul“.

 

Macron közölte: miután már 2018-ban és most is „nagy többségben“ az új-kaledóniaiak a Franciaországban való maradásra szavaztak, meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e egyáltalán az elvileg tervezett harmadik referendumra is 2022-ben. Macron nem zárkózik el ettől, de kijelentette:

 

„harmadik referendummal vagy anélkül“, de a nouméái egyezmény „véget ér 2022-ben“,

 

azaz utána a kérdés, hogy hova is tartozik a sziget, végleg el fog dőlni. Jelenleg úgy néz ki: három megnyert népszavazás után egyre bizonyosabb, hogy a sziget marad 2022 után is Franciaország tengerentúli autonóm területe. Macron kijelentette: meg kell haladni a gyarmati múltat, Párizs partnerként tekint a szigetre.

 

NYITÓKÉP: Vasárnapi népszavazás / Nouvelle-Calédonie La 1ère / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Azt azért megtudhattuk a kormányinfón, hogy jövőhét szerdáig nem várhatóak további járványügyi szigorítások.

November végén már véget is ért volna a határzár, de a magyar kormány másképp döntött, így idén biztosan nem utazhatunk rendesen külföldre.

Az elzászi nagyváros idegenforgalma keményen megszenvedi emiatt a koronavírus-válságot, érvel a francia kormány. Az EP vezetését mindez irritálja.

Igazi ritkaságot kaptak lencsevégre Délnyugat-Románia egyik erdejében. A szakemberek is csak ámulnak, és azt gyanítják, hogy az állat tőlünk szökhetett át Romániába.

Szerinte ezeket a vitákat nem az unós polgárok millióinak a kárára kellene lefolytatni.

Továbbra sem lehet pontosan tudni, mit akar pontosan Budapest a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Merkel bízik a megállapodásban, a lengyel miniszterelnök csütörtökön Budapesen tárgyal.

A román egészségügyi rendszer éppen összeomlóban van, sorra betelnek a kórházak intenzív osztályai. Közben pedig azt kommunikálják, hogy a járvány terjedését sikerült megállítani.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Szeptember eleje óta tart a SZFE-s egyetemfoglalás. Mi tartja a lelket az őrt állókban, mennyire zavarodott meg a hatalom a váratlan akciójuktól, és hogyan látják a következő hónapokat? Podcast!

Twitter megosztás Google+ megosztás