+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 4. vasárnap, 18:25
A vasárnapi népszavazáson az óceániai sziget többsége a Franciaországhoz való tartozás mellett döntött. A Párizzsal fennálló megállapodás szerint két év múlva újra próbálkozhatnak a függetlenségpártiak, ha akkor is elbuknak, már tényleg el kell fogadniuk: Új-Kaledónia Franciaországé. Leginkább Kína támogatta volna a sziget elszakadását, hogy így szerezzen befolyást a nikkelkészlet felett.

Az óceániai sziget 1853-tól tartozik hivatalosan Franciaországhoz. Az őslakosságot jelentő kanakok főleg a 20. század második felében kezdték el követelni az elszakadást az anyaországtól. Mivel a sziget lakosságának csak 44 százalékát adják a kanakok, ezért a függetlenség kérdése megosztja a társadalmat. Eleve

 

a lakosság több, mint harmada a francia telepesek leszármazottja,

 

és sokan vannak, akik vagy vegyes családban születtek, vagy más óceaniai szigetről vándoroltak be. Ennyiben a kanak nacionalizmus, amely már 1878-ben felkelést robbantott ki a franciák ellen, nem fedi le a lakosság többségét.

 

A második világháború után megszűnt a sziget gyarmati státusza. Franciaország tengerentúli területe lett, az ott élő kanakok is francia állampolgárságot nyertek. A második világháború után maguk a kanakok is megosztottak voltak: a törzsek között erősen terjedt a kommunizmus, amely a függetlenséget szorgalmazta. Ezzel szemben a kanak katolikusok a francia jobboldallal szövetkeztek, a Párizshoz való tartozásban a kommunizmus elleni védelmet látták.

 

1979-ben alakult meg több kommunista-törzsi szövetségből a Függetlenségi Front (FI), amely akár a fegyveres elszakadást is elfogadhatónak tartotta. Velük szemben szerveződött meg a helyi franciákból és antikommunista kanakokból A Köztársaságon Belüli Kaledóniáért Tömörülés. A mai napig a politikai életet ez a két tábor határozza meg.

 

Amikor a szocialista François Mitterrand 1981-ben – a kommunisták támogatásával – francia elnök lett, az új-kaledóniai függetlenségpártiak, akik a párizsi politikában a kommunista párt (PCF) szövetségesei voltak, az elszakadásban bíztak. Mivel ez elmaradt,

 

a szeparatista erők a Kanak Szocialista Köztársaságot kiáltották ki

 

– ezt nem ismerte el senki sem –, útblokádokkal próbálták meg megbénítani a sziget életét. Amikor a párizsi kormány népszavazást írt ki 1987-ben a sziget hivatartozásáról, a függetlenségpártiak bojkottálták azt, azaz az első referendumot értelemszerűen nagy többséggel megnyerték a franciapártiak. 1988-ban a függetlenségpárti erők négy csendőrt meg is öltek. 1988-ban azonban a két szembenálló fél békét kötött egymással.

 

1998-ban a sziget fővárosában Nouméában Párizs megegyezett aztán a függetlenségpártiakkal, hogy Új-Kaledónia autonómiát kap, a kanak kultúra jobban megjelenhet a hétköznapokban, egy új állampolgárságot is bevezettek, ami azonban nem csak a kanakok, de mindenki számára felvehető lett, aki legalább 1998-ig a szigeten élt – éppen emiatt az új állampolgárság alapján létrejött lakosságon belül is a kanakok kisebbségben vannak.

 

Az egyezmény értelmében 2018-ban népszavazást tartottak már a függetlenségről, amit a maradáspártiak nyertek meg. Az egyezmény szerint azonban

 

még két újabb népszavazáson próbálkozhat a függetlenségpárti tábor. Idén zajlott le a második (vagy ha az 1987-est is számoljuk: harmadik) referendum.

 

FÜGGETLENSÉGPÁRTI FELVONULÁS IDÉN AUGUSZTUSBAN. A FELVONULÓK AZ ÁLTALUK ÓHAJTOTT ÚJ ÁLLAM ZÁSZLAJÁT LOBOGTATJÁK. FOTÓ: FLNKS / FB

 

Eleve vitatott volt, hogy a referendum a „teljes szuverenitás“ vagy a „függetlenség“ elnyeréséről szóljon-e. A függetlenségpárti tábor attól tartott, hogy a Párizs által favorizált „teljes szuverenitás“ esetleg mégsem a függetlenséget jelenti majd a végén, ezért a mostani népszavazáson már a polgároknak arra kellett válaszolniuk: „akarják-e, hogy Új-Kaledónia teljes szuverenitáshoz jusson, és ezáltal függetlenné váljék?“.

 

Közép-európai idő szerint reggel 9-kor zártak be a szavazóhelységek, de hosszan eltartott a szavazatok összesítése, főleg a kisebb szigetekről. A Les Nouvelles Calédoniennes helyi napilap közép-európai idő szerint délután kettőkör jelentette:

 

a maradáspártiak győztek 53,26 százalékkal.

 

A MARADÁSPÁRTIAK AZT SZORGALMZTÁK: TÁVOLABBRA LÁTNI, FRANCIAORSZÁGOT VÁLASZTANI. FOTÓ: KALEDÓNIAI NÉPI MOZGALOM / FB

 

Különösen a déli országrészben volt erős a függetlenség elutasítása.

 

Nouméában, a fővárosban 76,69 százalék mondott nemet a függetlenségre.

 

Az északi országrészben, ahol kevesebb fehér él, már fordított eredmény született: ott 77,8 százalék akarta a függetlenné válást. Még ennél is nagyobb volt az elszakadás támogatottsága a fősziget melletti szigetvilágban, ahol 84 százalék akart volna elszakadni. Mivel azonban a lakosság túlnyomó többsége a déli országrészben, gyakorlatilag Nouméa agglomerációjában él, az északi és szigetvilágbeli szavazatokat a déliek franciapártisága felülírta.

 

A kérdés geopolitikai jelentőséggel is bír, ugyanis Új-Kaledónia rendelkezik a világ nikkelkészletének 10 százalékával. Éppen emiatt főleg Peking támogatta volna az elszakadást, hogy utána könnyeben tudjon befolyást szerezni a 280 ezer lakosú szigeten.

 

A függetlenségpártiak nem is csináltak titkot Kína-pártiságukból,

 

azt hangsúlyozva, hogy ők nem félnek Pekingtől, „elvégre nem Kína, hanem Franciaország gyarmatosított minket“. A maradáspártiak éppen ezért attól tartottak: egy független Új-Kaledónia gyakorlatilag kínai érdekszférává válik. A mostani referendummal azonban Párizs befolyása biztosított, a kínaiak óceániai terjeszkedését az eredmény visszavetheti.

 

A KANAKOK KÖZÖTT IS SOKAN A NEMRE SZAVAZTAK, MERT FRANCIAORSZÁGHOZ AKARNAK TARTOZNI. FOTÓ: CALEDONIE ENSEMBLE / FB

 

Emmanuel Macron francia elnök kora délután már üdvözölte az erdményt, és kijelentette:

 

„államfőként a köztársaságba vetett ilyen mély bizalom megnyilvánulását nagyfokú elégedettséggel veszem tudomásul“.

 

Macron közölte: miután már 2018-ban és most is „nagy többségben“ az új-kaledóniaiak a Franciaországban való maradásra szavaztak, meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e egyáltalán az elvileg tervezett harmadik referendumra is 2022-ben. Macron nem zárkózik el ettől, de kijelentette:

 

„harmadik referendummal vagy anélkül“, de a nouméái egyezmény „véget ér 2022-ben“,

 

azaz utána a kérdés, hogy hova is tartozik a sziget, végleg el fog dőlni. Jelenleg úgy néz ki: három megnyert népszavazás után egyre bizonyosabb, hogy a sziget marad 2022 után is Franciaország tengerentúli autonóm területe. Macron kijelentette: meg kell haladni a gyarmati múltat, Párizs partnerként tekint a szigetre.

 

NYITÓKÉP: Vasárnapi népszavazás / Nouvelle-Calédonie La 1ère / FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákia csak azt szeretné, hogy valaki más legyen a kormányfő, Robert Fico és Peter Pellegrini exminiszterelnökök viszont népszavazást írnának ki az előrehozott választásról.

Még mindig befizethetik az elmaradt hathavi tb-tartozást azok, akiknek emiatt elvileg február 12-től már az életmentő beavatkozásokért is fizetniük kéne, derült ki Tállai András parlamenti válaszából.

Előtte a román hatóságok „régészeti szempontból érdektelen” térséggé nyilvánították a területet.

Szerinte az EU-nak végre fel kéne ismernie, kik az ellenfelei és kik a szövetségesei. Az Orbánnal szemben gyenge EU-politikáért részben a német ipari lobbit teszi felelőssé.

Politikusokhoz köthető szervezetek és teljes médiacsalád működik magyar állami pénzből, és jut pénz a DAC focicsapatnak is.

Andrzej Duda elnök puhatolózó tárgyalásokat kezdett a Sinopharm beszerzéséről, mert nem jön elég vakcina az EU-ból.

A két uniós tagállam már a héten tárgyalni fog az oltási kampányban sikeres Izraellel egy vakcinagyártási együttműködésről.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás