+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Techet Péter
2020. október 4. vasárnap, 20:40
Katarina Barley, az Európai Parlament alelnöke a Spiegelnek adott vasárnapi interjúban szorgalmazza megint, hogy az Európai Unió ne támogassa anyagilag az Orbán-rendszert. Szerinte el kell kerülni, hogy a kérdést csak az Európai Unió Tanácsa döntse el, mert ott nagyobb Orbán nyomásgyakorlási lehetősége, mint az Európai Parlamentben. Az EP és Orbán egyaránt a költségvetés megtorpedózásával tud fenyegetni, de Barley szerint ebben az esetben Orbán vesztene nagyobbat.

Katarina Barley egykori német igazságügyi miniszter a héten elmondott szavai, miszerint „Magyarországot pénzügyileg ki kell éheztetni”, félreértésekre adhattak okot, elvégre úgy hangozhatott, mintha az Európai Parlament jelenlegi szociáldemokrata alelnökének magával az országgal lenne problémája. Éppen ezért Barley most a német balliberális Spiegel hetilapnak adott interjút, amiben tovább pontosította mire – és főleg: miért – gondol. Barley szerint

 

Orbán „tíz éve dolgozik azon, hogy darabról darabra bontsa le a jogállamot”, és hozzáteszi kritikusan, hogy mindezt Orbán konzervatív szövetségesei „tétlenül” nézték végig.

 

Barley szerint az a jogállamisági kontrollmechanizmus, amit a német EU-elnökség letett az asztalra (itt elemeztük ki az Azonnalin), nem elegendő, elvégre az csak az EU-költségvetés terhére elkövetett jogállamisági sérelmek esetén vonná meg a támogatásokat – azaz nem összességében nézné a jogállamleépítés folyamatát. Szintén kifogásolja a javaslatban Barley, hogy aszerint – ellentétben az eredeti tervekkel – nem a szankció elkerüléséhez, hanem annak kiszabásához kell minősített többség. (Barley ebben egyébként téved, ugyanis a német elnökség javaslata egész pontosan úgy hangzik, hogy a tagállami miniszterek a Tanácsban sima többséggel is elfogadhatják a Bizottság szankciós javaslatát, és csak annak megváltoztatásához kellene minősített többség – a szerk.) Barley szerint a jelenlegi javaslat

 

legfeljebb arra jó, hogy „a magyarországi vagy bulgáriai égbekiáltó korrupció ellen” fel lehessen lépni, de más hiányosságok orvoslására nem elegendő.

 

A korrupció kapcsán Barley megjegyzi, hogy kormányközeli cégek, emberek részesednek az EU-pénzekből – példaként pedig Tiborcz István utcai lámpáit, azaz az Elios ügyeit említi. A szociáldemokrata politikus szerint „nem alap nélkül” maradna ki Magyarország az Európai Ügyészségből is.

 

Barley annyiban bizakodó, hogy a német EU-elnökség javaslatát nemcsak a szociáldemokrata, de a másik három nagy frakció – a konzervatívoké, a liberálisoké és a zöldeké – is elvetné, bár elismeri: az Európai Parlament csak akkor lehet sikeres, ha megfelelő nyomást gyakorol az EU-ra a közvélemény is. Azzal vádolja az EU Tanácsát – ezt elnökli most fél éven át Németország, ebben az illetékes tagállami miniszterek foglalnak helyet –, hogy tudatosan húzná az időt, így kényszerítve meghátrálásra az Európai Parlamentet, amelynek szintén rá kell bólintania a jogszabályra.

 

Barley szerint ha Orbán azzal fenyeget, hogy akkor ő meg az egész EU-költségvetést blokkolja, azzal Magyarország is elesne hétmilliárd eurótól. A német EP-alelnök szerint azért kell most lépni, mert ha a jelenlegi, felvizezett formában fogadják el a jogállamiságkontrollt, akkor a következő hét évre – amire az EU-költségvetés szól – érdemben nem tudnának már változtatni a pénzek elosztásán, ellenőrzésén.

 

Barley szerint mindkét fél – az Európai Parlament és Orbán is – az EU-költségvetés megtorpedózásával fenyeget, azaz a kitartás a lényeg most. Szerinte az a fontos, hogy

 

a kérdést ne csak a tagállami állam-, illetve kormányfőkből álló Európai Tanács döntse el, az ugyanis „egy bazár”,

 

ott a tagállamok egymást is tudják szorongatni, és éppen ezt teszi Orbán is: Barley attól tart, hogy Orbán ott nagyobb nyomást tud kifejteni, mint az Európai Parlamentben, ahol a Fidesznek mindössze 13 EP-képviselője van a 705-ből.

 

NYITÓKÉP: Katarina Barley az EP-ben / KB, FB

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Tomislav Tomašević az exit poll szerint több, mint 48 százalékot kapott. Ez nem a végeredmény.

A CDU és több német város viszont az izraeli zászló kihelyezésével fejezte ki szolidaritását Izraellel.

A budapesti főpolgármester immár hivatalosan is bejelentkezett az ellenzék miniszterelnök-jelöltségéért.

Noha a Varga Mihály-féle új adócsomag célja az adócsökkentés és az adóegyszerűsítés, az leginkább kommunikációs húzásként értelmezhető. Elemzés!

A számok alacsonyabbak a hivatalos adatoknál, de a kórházba kerültek körében a halálozási arány magas.

Az eset miatt Skóciában többen is azt követelik, hogy legyen saját bevándorláspolitikájuk.

Néhány kivétel azért marad: a piacokon, a zsúfolt helyeken és a busz- és vonatállomásokon még kell majd a maszk, máshol azonban nem. Június elsejétől pedig újabb enyhítések jönnek.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Meddig adminisztratív hiba az állam részéről, ha nem küldi valakinek az igazolásokat, és honnan súlyosabb mulasztás?

Manek Gábor számos budapesti étterem tulajdonosaként is építi a fővárosi gasztronómiát. Vele beszélgettünk az éttermek újranyitásáról, a Lärm jövőjéről, valamint a nyári fesztiváltervekről. Podcast!

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Twitter megosztás Google+ megosztás