+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Petróczi Rafael
2020. október 3. szombat, 10:47
A teljes népességben kettő, a biztos pártválasztók körében már négy százaléknyian nem valamelyik pártra külön, hanem az ellenzéki összefogásra szavaznának.

„Most vasárnap melyik pártra szavazna az országgyűlési választáson?” – szól a minden politikai közvélemény-kutatást végző cég által feltett kérdés. A Publicus azonban a szeptember 22-25. között, a Népszava megbízásából készített telefonos kutatásban (amit 1005 fő válaszadó lekérdezésével nemre, életkorra, iskolai végzettségre, régióra és településtípusra reprezentatív módon készítettek) felfigyelt egy érdekes dologra: erre a kérdésre

 

a teljes népesség kettő, a biztos szavazók és pártválasztók körében már négy százalék válaszolta azt, hogy nem egy-egy pártra külön, hanem kifejezetten az ellenzéki összefogásra szavaznának szívük szerint.

 

Az ellenzéki összefogásra szavazók azonban nem szeptemberben jelentek meg, ők már a Publicus szerint júliusban is a teljes népesség egy százalékát tették ki.

 

AZ ADATOKON AZ IS LÁTSZIK, HOGY A FIDESZ-KDNP TÁMOGATOTTSÁGÁT EGYELŐRE NEM VISELTE MEG A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG: ANNAK KITÖRÉSE ÓTA A TELJES NÉPESSÉG KÖRÉBEN TOVÁBBRA IS TARTJA A 30 SZÁZALÉK KÖRÜLI NÉPSZERŰSÉGÉT. FORRÁS: PUBLICUS INTÉZET

 

Hogy erről akkor miért nem adtak hírt, a kutatóintézet úgy magyarázza, hogy a fenti kérdést a kérdezőbiztosok nyitott kérdésként teszik fel, azaz nem adnak meg válaszlehetőségeket, hanem hagyják, hogy a válaszadó magától mondjon valamit.

 

Eddig azonban az ellenzéki összefogást említő válaszadókat a biztosok automatikusan az „egyéb” kategóriába sorolták – most, hogy ezt észrevették a Publicusnál, újrakódolták a korábbi kutatásaikat is, hogy az „ellenzéki összefogásra” szavazni akarók külön kategóriaként jelenjenek meg. A Publicus a későbbi közvélemény-kutatásaiban is külön válaszlehetőségként fogja mérni az egyes pártok, pártszövetségek helyett az ellenzéki összefogásra szavazókat.

 

Ahogy a kutatóintézet írja, ezzel unortodox helyzet állt elő:

 

egy olyan politikai erőt is mérni fognak, ami jelenleg nem létezik, az ellenzéki összefogás egyelőre csak egy ígéret, egy vízió az ellenzéki pártok részéről.

 

„Mégis, a pártpreferenciás kutatás valójában nem más, mint egy lehetőség a választók számára, hogy üzenjenek a választott, vagy az esetleg még meg nem választott képviselőiknek. Nekünk kutatóknak pedig az a feladatunk, hogy ezen üzenetet közvetítsük a politikának, és maguknak választóknak” – írja a Publicus.

 

Persze a három hónap alatti egy százalékpontos emelkedés a teljes népesség körében közel sem nevezhető szignifikánsnak, azonban az ellenzéki összefogás kereteit a szereplők (azaz a DK, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP) hivatalosan csak augusztus végétől kezdték el kialakítani, amikor megállapodtak abban, hogy a 2022-es országgyűlési választásra mind a 106 választókörzetben egyetlen jelöltet fognak állítani, és közös választási programot fognak írni. Ez utóbbi érdekében az összefogásban résztvevő hat párt október 2-án jelentette be, hogy elkezdik összefésülni az egyes pártok szakpolitikai programjait.

 

A Publicus kutatásának további részletei itt érhetőek el, a kritikája itt, ha pedig az érdekel, hogy milyen érvek szólnak az ellenzéki közös vagy külön listákon való indulás mellett, olvasd el az erről szóló vitasorozatunkat.

 

NYITÓKÉP: A rabszolgatörvény elleni tüntetés 2018. decemberében / Gergely Előd Gellért

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Mit is tervez pontosan az új jobboldali mozgalom? Interjú az alapító Bencsik Jánossal!

Minden hónap első péntekje támogatói nap a Bandcampen: azaz ha most veszel meg ott egy lemezt, a teljes összeg a zenészeknél landol.

Tovább szolgálhatnád derék fejdelmed / Ha nem tsaltak volna így tőrbe tégedet!

Mindezt ráadásul úgy tették meg a korábbi elnököt, Igor Dodont támogató képviselők, hogy korábban még pont ők szavazták meg Dodonnak, hogy irányíthassa a titkosszolgálatot.

Lengyel lapértesülés szerint nem ez a legkomolyabb probléma vele kapcsolatban.

Varsó kötelező érvényű értelmezést kér az EU-s pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmusról.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás