+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Galavits Patrik
2020. október 1. csütörtök, 17:56
Miért kellene állampolgársághoz kötni a szavazati jogot? – teszi fel a kérdést egy ifjúsági szervezet, amely azért indított aláírásgyűjtést, hogy az EU-ban az unión belülről érkező külföldiek is szavazhassanak a letelepedési helyük szerinti országban. Miért tartják ezt fontosnak? Mit kezdenének a határon túli magyarok szavazati jogával? És mit szólt egy AfD-s politikus a kezdeményezésükhöz? A Voters Without Borders egyik tagját kérdeztük.

A Székely Nemzeti Tanács európai nemzeti régiókról szóló aláírásgyűjtésekor – amely májusban sikertelenül zárult ugyan, de az Európai Bizottság javaslatára a járvány miatt a székelyek tovább gyűjthetik a szignókat –  az európai polgári kezdeményezés fogalmát a magyar közvélemény is megismerte. Ugyanilyen kezdeményezést indítottak el szeptemberben eurokrata fiatalok, az ő céljuk azonban nem az uniós források elosztásával kapcsolatos.

 

A jelenleg tízfős Voters Without Borders (Szavazók Határok Nélkül, VWB) csapata azt akarja elérni, hogy

 

az EU-s állampolgársággal rendelkező külföldieknek lehetőségük legyen részt venni annak az országnak a parlamenti választásain, amelyben élnek.

 

Ahogy a Székely Nemzeti Tanácsnak, úgy a VWB-nek is egymillió aláírást kell összegyűjtenie hét uniós tagállamból egy év alatt, hogy az Európai Bizottság egyáltalán napirendre vegye az ötletük tárgyalását. A szeptember elsején indult aláírásgyűjtésről túlzás lenne azt állítani, hogy felrázta Európát: egy hónap alatt mindössze háromezer jött össze, de a fiatalok azt mondják, az is nagy eredmény, ha már sikerül a közbeszédbe beépíteniük a témájukat. Robert Goiát, a VWB román tagját az ötletük részleteiről kérdeztük.

 

 + + +

 

Mi tulajdonképpen a Voters Without Borders? Ki állt elő az ötlettel, hogy alakult meg a csapat?

 

Ez egy európai polgári kezdeményezés. Az ötlet maga Anthony Venables brit közgazdásztól származik, aki aztán maga köré gyűjtött egy csapatot. A VWB-t már mindannyian formáltuk, minden tagunktól van benne valami.

 

Milyen háttérrel érkeznek a tagok a csapatba?

 

Fiatal, európai egyetemi hallgatók vagyunk. Európa minden pontjáról érkeztünk – én például Romániából, de apám révén magyar származású is vagyok. Venables ötlete hozott össze minket. Nekem ez rengeteget jelent, és jó látni, hogy a többiek is nagyon elkötelezettek lettek.

 

Miért tartják fontosnak, hogy külföldiek is szavazhassanak más országok parlamenti választásain?

 

A szavazati joggal képviselheted magad egy országban, a mostani jogszabályok viszont éket vernek az adott országban élő állampolgárok és a velük együtt élő külföldiek közé.

 

Mintegy 17 millió európai nem abban az országban él, ahol megszületett. Én is ezek közé tartozom: mi alkotjuk a nyolcadik legnagyobb demográfiai csoportot az EU-ban.

 

Mivel nincs parlamentünk az országokban, ahol élünk, beleszólásunk sincs abba, hogyan adózzunk vagy kik képviseljenek minket. Emiatt lenne fontos a szavazati jogunk, főleg a jelenlegi helyzetben, amikor az EU létét érintő számos kérdés megfogalmazódik, hogy ezek közül csak a populisták erősödését említsem.

 

INTERJÚALANYUNK, ROBERT GOIA. FOTÓ: VOTERS WITHOUT BORDERS

 

Nem EU-s állampolgároknak is garantálnák a szavazati jogot?

 

A jelenlegi javaslatunk az unióban élő más EU-s országból származó választókra vonatkozik. Először ezt szeretnénk elérni, mert így az univerzálisabb szavazati jogok vizsgálatára is lehetőség nyílna. Ha az EU-s intézményeknél jó lenne a fogadtatás, akkor a mostani javaslattal együtt részleges politikai jogokat – amelyekkel más országokban EU-s állampolgárok ma is bírnak – harmadik országból érkezőknek is szeretnénk garantálni. Ugyanakkor emellett hivatalosan még nem kampányolunk, de az ötletet szimpatikusnak tartjuk.

 

Az nem teljesen igaz, hogy az EU-s külföldiek nem szavazhatnak: az EP-választáson és az önkormányzati választásokon is részt vehetnek, Magyarországon az utóbbin ráadásul még akár a regisztrált menekültek is megtehették ezt. Miért ne lenne ez elég?

 

Mert helyi szinten képviseletet kapni nem ugyanaz, mintha a parlamentben ülnének a képviselőid. Ha már a populistákat említettem: ők az utóbbi időben úgy tudtak több szavazatot szerezni, hogy közben sokak támogatására nem volt szükségük. Demokratikus szempontból nézve ez tulajdonképpen csalás, elég, ha a brexitre gondolunk. A Leave-kampány az üzenetét a migrációra építette, annyira beültetve ezt az emberek agyába, hogy sokan igazából nem is az EU-tagságról, hanem a migrációról szavaztak. Úgy gondoljuk, hogy ezt a problémát csak akkor lehet megoldani, ha a szavazati joggal hidat építünk az adott ország állampolgárai és az ott élő, más uniós országból érkezők között.

 

Választható is lenne az ötletük alapján az, aki egy másik ország országgyűlési választásán szavazhat?

 

Az uniós ország állampolgárai igen, mert az a  célunk, hogy ezek az emberek részt vehessenek a nemzeti politika alakításában ott, ahova költöztek.

 

Ebbe beletartozik az is, hogy pártokhoz csatlakozhassanak, és hogy a párt színeiben pozícióért is elindulhassanak. De akár ők maguk is alakíthatnak pártot, és így is versenyezhetnek a parlamenti székekért vagy akár a miniszterelnöki és az államfői pozícióért. A mi olvasatunkban a teljeskörű politikai jogok megadása nem jelenthet mást.

 

Mennyire kidolgozott a javaslatuk?

 

Van egy 35 oldalas dokumentumunk, szóval meglehetősen kidolgozott. (Nevet.) Szeretnénk, ha az Európai Unió felállítana egy bizottságot, ami felügyelné a tagállami választásokat, hogy ne ismétlődhessenek meg olyan esetek, mint ami velem is előfordult: amikor Nagy-Britanniában tanultam, és a román elnökválasztáson akartam szavazni, hét és fél órát kellett sorbanállnom – ez pedig nem is az első alkalom volt, a román választók külföldön már sokszor találkozhattak hasonlóval.

 

Ez nem választójogi kérdésnek tűnik. Mi dolga lehet ezzel az EU-nak?

 

Először is rá kellene világítania ezekre a problémákra, mert jelenleg senki sem vesz róluk tudomást.

 

Itt ugyanis arról van szó, hogy egyes tagállamok szándékosan akarják megakadályozni, hogy valakik szavazhassanak. Ezeket az országokat elszámoltathatóvá kell tenni: legyen szó ezekről az esetekről az EU-s intézményekben! Ha még ezt sem tudjuk megoldani, akkor mit akarunk kezdeni a sokkal komolyabb kérdésekkel?

 

Tehát a kezdeményezés nemcsak a külföldiként a befogadó országban leadható szavazatról szól, hanem arról is, hogy más uniós országban élőként hogyan szavazhatunk a születésünk szerinti országban?

 

Pontosan. Mi lehetőséget szeretnénk biztosítani a külföldieknek arra, hogy válasszanak:

 

vagy a jelenlegi lakóhelyük szerinti államban, vagy abban az országban szavaznak, amelynek állampolgárai.

 

De ezek szerint a kettő együtt nem menne az önök ötlete alapján.

 

Ez attól is függ, hogy az EU miként látja a kérdést, mindenesetre szerintem ez kettős szavazás lenne, ami nem szerencsés. Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki ott szavazhasson, ahol úgy érzi, a leginkább számít a voksa.

 

A VOTERS WITHOUT BORDERS TAGJAI AZ EURÓPAI PARLEMENT BRÜSSZELI ÉPÜLETE ELŐTT TÜNTETNEK A KEZDEMÉNYEZÉSÜK MELLETT. FOTÓ: VOTERS WITHOUT BORDERS

 

Mennyi időt kell eltöltenem egy országban, hogy az önök elképzelése szerint szavazati jogom legyen? Elvégre szabadon mozoghatok az EU-ban, lehet, hogy egy hónappal a letelepedésem után éppen leadom a voksom, de a következő nap már megyek is tovább, megkerülve ezzel a döntésem következményeit.

 

Természetesen erről is beszéltünk már a csapatban, és ez megint olyan kérdés, ami leginkább attól függ, hogyan szabályozzák majd az EU-s intézmények. Elvégre valóban előfordulhatna, hogy egy-egy választásra készülve hirtelen sokan repülőre ülnek, behúzzák az ikszet, aztán mennek is haza. A legjobb lenne ezt talán a tagállamokra bízni, amelyek meghatározhatnák, mennyi ideje kell náluk lennie valakinek, hogy szavazhasson. Lehet, hogy valamelyik ország öt évnyi adózás után adná meg ezt a jogot, más tíz évet követelne meg – a mi fő célunk, hogy ez a lehetőség egyáltalán megteremtődjön.

 

Tavaly Magyarországon EP- és önkormányzati választás is volt: egyiken sem tűnt úgy, hogy az itt élő külföldiek megrohamozzák a szavazófülkéket. Miért lenne ez másképp az országgyűlési választásokon?

 

Ez lehet az információhiány miatt is. A Magyarországon élő külföldiek attól, hogy nem szavaztak ott, könnyen lehet, hogy a hazájukban ezt megtették. Nyilván az országgyűlési választásokon is főleg azok vennének részt, akiket tényleg érdekel a magyar politika. Igenis vannak, akik külföldiként nem érzik, hogy őket bárki képviselné az országban, ahol élnek, és itt visszatérünk oda, hogy

 

a szabad mozgás joga az EU-ban eddig csak a gazdasági szabadsággal járt együtt. Ideje a politikai jogokat is megadni hozzá!

 

„Azt szeretnénk elérni, hogy mindenki ott szavazhasson, ahol úgy érzi, a leginkább számít a szavazata” – ha ez a cél, akkor mit kezdenének az olyan szavazati jogokkal, amelyeket például a magyar kormány garantál a határon túl élő magyar kisebbségeknek?

 

Ha a Magyarországról külföldre költözőknek is ugyanazok a lehetőségei vannak, akkor nincs ezzel probléma.

 

De nem ugyanazok a lehetőségeik. A határon túliak szavazhatnak levélben, a külföldre költözők pedig csak a külképviseleteken, személyesen.

 

Ez hatalomtechnikai manővernek és kettős mércének tűnik. Mi azzal értünk egyet, hogy minden szavazó ugyanazokat a jogokat kapja. Ez alapján a jelenlegi magyar rendszer semmiképp sem tisztességes. De Magyarország esete nem egyedülálló: Lengyelország és Románia is tesz azért, hogy a kivándorolt állampolgárainak megnehezítse a választási részvételt.

 

Elég valószínű, hogy egy ilyen javaslat ellen sokan – akár az ön által említett populisták is – kézzel-lábbal tiltakoznának, mondván, miért vehessen részt valaki egy nemzeti választáson, mikor nem beszéli a nyelvet, nincs állampolgársága és ki tudja, mi alapján akarna szavazni. Akár ellenségképet is lehet belőlük faragni. Milyen érvekkel készülnek az ilyen támadások ellen?

 

Minden kritikát külön-külön kell megvizsgálni. A populisták például nemcsak a társadalmak megosztására utaznak, de közben egymással is versenyeznek. A mi stratégiánk egyszerűen arra épül, hogy ha valaki EU-s állampolgár, akkor ott szavazhasson, ahol szeretne. Nyilván kemény vitáink lehetnek, de arra számítok, hogy amíg nincs meg az egymillió aláírás, nem lesz különösebb támadás.

 

Egyébként én már az aláírásgyűjtés során találkoztam AfD-s EP-képviselővel, akivel beszélgettünk a témáról. Eleinte kicsit zavartnak tűnt, aztán azt mondta, hogy ha ez a tervünk, akkor ahhoz transznacionális pártok kellenek. Szerintem pedig nem:

 

egyszerűen olyan pártokra van szükség, amelyek az EU-ban más országba költözőket képviselik, függetlenül attól, hogy milyen színekben indulnak.

 

Az egész csak annak a kérdése, ki milyen keretet ad a történetnek. Ha úgy tetszik, ezt a kérdést akarjuk eldönteni.

 

Kiket sikerült megnyerni az ügy támagatóinak?

 

Több EP-képviselő is támogat minket. A Renew Europe dán tagja, Karen Melchior az aláírásgyűjtést elindító eseményünkön is felszólalt.

 

Magyarországról egy tüntetésünkön szimpátiájáról biztosított minket Rónai Sándor (DK, az Európai Parlamentben a balközép S&D-frakció tagja – a szerk.),

 

a zöld frakcióból a svéd Jakup Dalunde és több más EP-képviselő. Már parlamenti bizottságban is szó volt a kezdeményezésünkről. Szép lassan egyre jobban ott vagyunk a köztudatban.

 

A DK-S RÓNAI SÁNDOR JÓ ÖTLETNEK TARTJA.  FOTÓ: MICHAL CIZEK / EP

 

Egy hónapnyi gyűjtés után mindössze háromezer aláírás jött össze, pedig egy év múlva ilyenkor már hét országból egymillióra lenne szükség. Hogyan látja az esélyeiket?

 

Nagyon nehéz dolgunk lesz. A civil társadalom mozgósítására van szükség, ugyanakkor azt hiszem, nem indíthattuk volna el jobbkor az aláírásgyűjtést. A járvány és a nyomában járó válságok, illetve az EU jövőjéről szóló viták mind a mi esélyeinket növelik.

 

Ha szimpatikus a kezdeményezés, itt írhatod alá.

 

NYITÓKÉP: Voters Without Borders

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Itt a szlovákok nagyszabású sorozatának új előzetese, van benne csodaszarvas is.

Méghozzá egyhangúan. A Zöldek beleírták volna a romák védelmét is, de ezt a CDU, az SPD és az AfD leszavazta.

Erre az Európai Gyógyszerügynökség hívta fel a figyelmet, miután látókörébe került több gyanús eset.

Ha kíváncsi vagy, hogy melyik magyarországi párttal értesz legjobban egyet környezeti kérdésekben, akkor neked szól
a Vokskabin új tesztje!

Van, aki az EU-s büdzsé blokkolásának abbahagyására, és van, aki bocsánatkérésre vagy az EPP-ből való távozásra szólította fel Deutschékat.

Újságírónk egyik riportalanya elmondta a történetét a Kisalföldnek is, de a megyei napilap nem fektetett túl sok energiát az anyag megírásába: a cikk nagy részét az Azonnali riportjából másolták át.

Van olyan főváros Európában, ahol idén nem állítanak karácsonyfát, Budapesten viszont ez idén sem maradhatott el. Megkérdeztük az embereket az ország karácsonyfájának nevezett Kossuth téri fenyőnél.

A hét kérdése

Tud-e jönni a Jézuska, ha marad az este nyolcas kijárási tilalom? Hogyan korlátozzuk a szilveszteri bulikat? Dönts te, mielőtt a kormány döntene!

Azért ide elnéznénk

November 29-én több hónapra leállítják a budapesti közbringa-rendszert. Kísérd el az utolsó útjukra a robosztus bringákat!

Ott laksz, és ott is parkol a kocsid? Az önkormányzattal megvitathatod az egészet december 2-án este 6-tól.

December 16-án délután 4-től, szigorúan online, regisztrálni is kell hozzá. Érdemes.

Ezt is szerettétek

Leginkább úgy, hogy nem veszel semmit. A karácsonyi vásárlási láz beindulása előtt környezetvédelmi szakemberekkel jártunk utána, hogy lehetünk zöldebbek.

Milyen volt a jugoszláv néphadsereg katonájaként megélni a boszniai háború kitörését; miért éppen úgy születetett meg a béke, ahogy?

Magyarország első szociális söréhez hírességek sora adja a nevét. Hogyan lehetsz szuperhős a sörivással? Miért áll bele a csapatuk megosztó témák támogatásába is? Podcast!

A Helyzet vendége Eric Weaver, a Debreceni Egyetem docense, akivel megbeszéltük, mit hozhat Magyarországnak, ha Joe Biden az USA elnöke.

Ahogy nő a koronavírus-fertőzöttek száma, úgy gyűjtenek egyre többen közvetlen tapasztalatot a járványügyi intézkedésekről. Ez alól az Azonnali szerkesztősége sem volt kivétel. Podcast!

Sem Kirgizisztán, sem Bolívia nincs a világpolitikai érdeklődés középpontjában, pedig az utóbbi hetekben mindkét országban sorsfordító változások történtek. Ezekről szól az e heti Helyzet!

Léteznek-e valóban Fidesz-árvák, akiket meg tudnak szólítani? Hogy állnak az ellenzéki összefogáshoz? Hallgasd meg, hogy mit mondott erről Pálinkás József és Ábrahám Júlia! Podcast.

Twitter megosztás Google+ megosztás