Magyarellenes hisztériakeltés közepette választottak RMDSZ-es polgármestert az ezeréves határon

2020.09.30. 07:08

A Bákó megyéhez tartozó Gyimesbükkben a rendszerváltás óta először magyar párthoz tartozó polgármestert választottak. Hol van ez a Gyimesbükk, és kik azok a csángók, akik lakják? Hogyan sikerült magyar polgármestert választaniuk? Erről is beszéltünk Oltean Péterrel, a falu polgármesterével.

Magyarellenes hisztériakeltés közepette választottak RMDSZ-es polgármestert az ezeréves határon

Budapesttől légvonalban jó 600 kilométerre vagyunk, keletre, a Kárpátok mélyén. Az „ezeréves magyar határ” nevű turisztikai komplexumhoz tartozó Rákóczi-várból beszédes kilátás nyílik. Keletre, a völgyben már az első moldvai román település, Palanca (Palánka) bádogtetős ortodox templomára látunk rá. Nyugatra pedig egy kicsi, falusi barokk római katolikus kápolna sejlik fel: 

Közép-Európa utolsó bástyája.

Azaz Gyimesbükk. Az eredetileg a székelyföldi Csík megyéhez tartozó csángó falut 1950-ben a román többségű Bákó megyéhez csatolták. A romániai rendszerváltás óta most fordult elő először, hogy a választási térképen egy moldvai megyében megjelent az RMDSZ-t jelző zöld szín. Ugyan Gyimesbükk közigazgatásilag moldvai megyéhez tartozik, valójában Közép-Európa utolsó, legkeletibb települései közé sorolható.

BALRA A GYIMESBÜKKI RÓMAI KATOLIKUS KÁPOLNA, JOBBRA A SZOMSZÉD ROMÁN TELEPÜLÉS ORTODOX TEMPLOMA. KÉP: ERDÉLY/FOTÓTURIZMUS / FB ÉS SORIN DEDIU / FB

A Tatros folyó völgyében három község (Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok, Gyimesbükk) alkotja a magyar etnikumú, néprajzi szempontból a székelyektől elkülönülő gyimesi csángók csoportját. A gyimesi csángók a 18. századtól kezdve telepítették be a Tatros folyó völgyét és azt tápláló patakokat. A magyarországi közvélemény Patakországnak is ismeri a Gyimes-vidéket. A lakosok két irányból érkeztek: keletről, Moldvából a moldvai csángók egy része, nyugatról pedig székelyek. A két csoport keveredése alkotta meg a gyimesi csángó népcsoportot.

A három településen körülbelül 15 ezer fő él, nagy részük római katolikus vallású. A kivételt Gyimesbükk jelenti, ahol korábban nagyszámú görög katolikus közösség élt.

A görög katolikusok 1948-ban kommunista nyomás hatására választás elé kerültek: vagy római katolikusok lesznek, vagy pedig felveszik a görögkeleti, vagyis az ortodox vallást.

A görög katolikus vallás rítus szempontjából azonos az ortodoxszal, csupán a 18. századi osztrák császárok valláspolitikája következtében váltak „unitussá” a görög katolikus vallást követők. Az „unitus” jelző – latinul egyesült – itt arra utal, hogy visszatértek a római egyház keblére és elfogadták a pápa felsőbbségét.

A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai szerint Gyimesbükkben több mint ötezren élnek, ebből körülbelül 2500 lakos magyarnak, 2200 románnak, és körülbelül száz romának vallotta magát. A nemzetiségi megoszláshoz nagyon hasonló a vallási megoszlás is: a község fele római katolikus, fele ortodox. A falu lakosainak körében a vallás jellemzően megfelel a nemzetiségi identitásnak is: a római katolikusok inkább magyarnak, az ortodoxok pedig inkább románnak vallják magukat. A nemzetiségi identitás, a moldvai csángokéhoz hasonlóan eleve képlékeny.

Se künn, se benn”, vagyis se nem teljesen magyar, se nem teljesen román: vegyes népesség a csángó. Mindkét kultúrából emeltek át elemeket, majd a  sajátjukká formálták azokat.

A gyimesi csángók elsősorban archaikus életmódjuk és a kultúrájuk miatt ismertek. Itt nem az írott örökségre kell gondolni, hanem a népi kultúrára: a gyimesi énekekre és táncokra.

Mivel hegyvidéki faluról beszélünk, az egyszerű gyimesi polgár kis önellátó gazdaságban él. Szalagtelke van, amelyen burgonyát termel – más nem nagyon terem meg ugyanis ezen a vidéken. A gyimesi csángók közül sokan állattartással és fakitermeléssel foglakoznak. Ám Románia 2007-es EU-s csatlakozása után a fő kenyérkereseti lehetőség a kezdetben olaszországi és spanyolországi, majd később egyre inkább németországi és angliai idénymunka lett.

Politika a havasokban

Gyimesbükkben a politika lényege a polgármester személyére és a helyi önkormányzat összetételére korlátozódik.

Talán a két nemzetiség jelenlétével magyarázható, hogy a településen szinte mindegyik román párt képviselteti magát.

A tizenhárom fős helyi önkormányzatban is szinte mindegyik párt képviselőjét meg lehet találni. A romániai gyakorlattal azonosulva az itteni képviselők körében sem ritka a pártok közötti vándorlás. A települést 2020 tavaszán bekövetkezett haláláig Görbe (Gârbea) Vilmos vezette, a kormányzó jobbközép nemzeti liberális PNL színeiben.

A román pártok uralma a szeptember 27-én megtartott romániai önkormányzati választásokon azonban megtört: a gyimesbükkiek RMDSZ-es színekben induló polgármestert választottak maguknak.

Oltean Pétert 767 szavazattal (az érvényes voksok körülbelül 35 százalékával) választották meg az ötezer fős település élére.

A második helyen befutó jelölt a nacionalista-posztkommunista PSD színeiben induló Oltyán Károly József volt, ő 498 szavazatot (az érvényes voksok 23 százalékát) gyűjtötte össze. Igazi verseny volt Gyimesbükkért: indított jelöltet a liberális-technokrata USR, a jobbközép nemzeti liberális PNL, a liberális törpepárt, az ALDE, sőt, még Traian Băsescu volt államelnök nacionalista-konzervatív pártja, a PMP is.

A gyimesbükkiek messze az országos átlag (46 százalék) fölött teljesítettek politikai aktivitás szempontjából, a településen 56 százalékos volt a részvételi arány. Az új polgármesternek a 13 tagú helyi önkormányzatban öt magyar, és hat román pártokhoz tartozó önkormányzati képviselővel kell majd együtt dolgoznia.

KILÁTÁS AZ EZERÉVES HATÁRON ÁLLÓ RÁKÓCZI-VÁRBÓL NYUGATRA, GYIMESBÜKK FELÉ. FOTÓ: VÁRKONYI TIBOR / WIKIMEDIA

Az Azonnali megkereste a település frissen megválasztott polgármesterét, Oltean Pétert. Oltean elmondta, hogy

számított a győzelmére – mivel az előző adminisztrációban nagyon sokan csalódtak –, de nem akkora mértékűre, mint amennyivel nyert.

A magyar polgármester 200 vokssal előzte meg a második helyen végzett jelöltet: „Úgy 50-60 szavazat különbségre számítottunk, győzelem és vereség esetén is.” A 200 fő egy ekkora méretű településen viszonylag jelentős különbségnek számít, hiszen Gyimesbükkben csak 3700 választópolgár regisztrált.

A frissen megválasztott polgármester a választási részvételről elmondta, hogy kampányában elsősorban a fiatalokat – helyben és külföldön dolgozókat egyaránt – kívánta megszólítani. Szerinte nagyon sokan hazatértek külföldről szavazni. A koronavírus-járványra tekintettel a kampányban mérsékelten ugyan, de éltek a udvarról udvarra járás módszerével is:

„Jól fogadtak, nem fordult elő, hogy akár egy kertből is elkergettek volna.”

A szavazatok etnikai megoszlásával kapcsolatban Oltean úgy véli, hogy elsősorban a falu magyar közössége szavazott rá. Ám szerinte ez nem lett volna elég a győzelméhez, úgy véli, hogy a románoktól is kellett, hogy érkezzenek rá voksok, annak ellenére, hogy a kampány során ellenfelei a magyar nemzetisége miatt folytattak lejárató kampányt vele szemben.

„Olyanokat állítottak, hogy romángyűlölő vagyok” – mondta. De az is előfordult, hogy megvádolták azzal, hogy megválasztása esetén a helyi önkormányzatból a román munkatársakat el fogja bocsájtani, sőt, még

azzal is megvádolták, hogy megválasztása esetén a települést már másnap Hargita megyéhez csatoltatja majd.

Ez még nem történt meg, ugyanakkor a pletykák terjesztői némileg igazolva érezhetik magukat, mert Oltean Péter a választást követő napon Borboly Csabával, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökével együtt jelent meg egy diadalittas videón, és arról beszéltek, hogy milyen jó, hogy most már a Gyimesek mindhárom falujában RMDSZ-es a polgármester.

Hogyan lett mégis magyar polgármestere a falunak?

A választ az előző adminisztráció tevékenységében kell keresni. Gyimesbükk ugyanis a másik két – a magyar többségű Hargita megyéhez tartozó – csángó településhez, Gyimesközéplokhoz és Gyimesfelsőlokhoz képest is le van maradva. A faluban nem működött rendesen az éjszakai közvilágítás, gyakran a vezetékes vízhálózattal is problémák voltak.

A gyimesbükkiek pedig ezeket a problémákat valószínűleg megelégelték, és Oltean Péterben látták a megváltót. Oltean sikerrel építette fel magát, mint a szabadságharcos, aki a kisemberek pártján van. Nagyon sokan látták azokat a videóit is, melyekben Oltean sorra kérte számon a falu problémáit a korábbi vezetőségén az önkormányzati üléseken, ők pedig csak vállukat vonogatták az egészre. A gyimesbükkiek jó eséllyel megelégelték a politikai vagy baráti alapú kinevezéseket is.

Viszont Olteanra nemcsak magyarok, románok is szavaztak. Oltean sikeresen építette fel magáról azt az imázst, hogy ő egyik nemzetiséget sem részesíti majd előnyben. Kampányában rendszeresen két nyelven kommunikált, ez pedig a gyimesbükki románokat is megnyugtatta afelől, hogy a polgármester nem fogja élezni az etnikai konfliktust. Úgy tűnik, Oltean sikeresen mozgósította a fiatalokat is, felismerte, hogy világos, velős üzenetekkel még a külföldön dolgozó gyimesbükki fiatalokhoz is eljuthat a mondanivalója. 

Így választottak végül a csángók magyar polgármestert az ezeréves határon.

NYITÓKÉP: Gábor Móczár / Facebook

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek