+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Hegyi Gyula
2020. szeptember 29. kedd, 15:05
Az orosz választások tisztaságát lehet vitatni, de az bizonyos, hogy a Nyugat-barát liberálisokat csak néhány százalék támogatja. Az EU elemi érdeke az Oroszországgal való partneri együttműködés lenne, mielőtt Moszkvában kiszámíthatatlan erők jutnak hatalomra.

Ez itt egy véleménycikk, ami nem feltétlenül tükrözi az Azonnali álláspontját, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő és érdekes szövegeket. Ha vitáznál vele, vagy küldenél egyet te is, csak bátran!

 

Cseljabinszki börtönében öngyilkos lett egy Makszim Marcinkovics nevű orosz náci, aki melegek és nem orosznak kinéző emberek ellen követett el súlyos bűncselekményeket. Elrabolta, megkínozta őket, társaival még a moszkvai metrón is megtámadták a nem szláv külsejű személyeket. Ezért börtönbe került, ahol nemrég búcsúlevél hátrahagyásával megölte magát. Ügyvédje és egyes orosz lapok szerint azonban valójában nem öngyilkosság történt, hanem a „hatalom” gyilkoltatta meg.

 

Az egyik legismertebb magyar hírportál szerint „egyre gyanúsabb” az ügy, noha konkrét bizonyítékokat a cikk nem tár fel. A neten amúgy semmi nyoma sincs annak, hogy Marcinkovics tárgyalásáról, az orosz neonácik bebörtönzéséről, a meleg- és idegenellenes bűncselekmények oroszországi megbüntetéséről magyar nyelven valaha, valaki is írt volna. Hír csak akkor lett a témából, ha a dolgot úgy lehet forgatni, hogy a szadista támadásokért és a szadista támadó haláláért, mint általában mindenért, Putyin rendszere a felelős. Ahogy a cikkíró, én sem tudhatom, mi történhetett valójában a cseljabinszki börtönben: de a fair újságírás szabályai szerint azért az ügyvéd mellett a hatóságok véleményét is érdemes lett volna közreadni.

 

A hazai média közhelyszerűen hangsúlyozza, hogy Oroszországban a kormányzók korruptak, bűnözők, Vlagyimir Zsirinovszkij pedig fasiszta demagóg, akinek álellenzéki pártja a Putyin-rendszer kritikátlan támogatója. Nemrég azonban a párt egyik vezetőjét, Szergej Furgalt gyilkosság vádjával letartóztatták. Ebben az esetben sem tudom, mi az igazság. Ahogy azok sem tudják, akik most üldözött hősnek, a hatalom áldozatának állítják be a magyar sajtóban. A net tanúsága szerint mindenesetre letartóztatása előtt Furgalról sem olvashattunk semmit, és azt is csak most, évekkel később kell megtudnunk, hogy Oroszország Liberális Demokrata Pártja jelöltjeként kemény választási versenyben győzte le a kormánypárti ellenfelét. Eddig mintha másféle képet kaptunk volna Zsirinovszkijról és az oroszországi választásokról.

 

Ha egy minszki meleg aktivista nem hívja fel a figyelmet Pável Szeverinyec homofób megjegyzéseire, akkor a meleggyűlölő és feminizmus-ellenes férfi megkaphatta volna az egyik legnagyobb emberi jogi kitüntetést, az Európa Parlament Szaharov-díját.

 

A jelölőknek ugyanis csak egy dolog számított: Szeverinyec a Lukasenka-rendszer ellenfele. Az, hogy milyen ideológia nevében, miért, mit akar, láthatóan senkit sem érdekelt az Európai Parlament demokratáinak soraiban.

 

Azt is csak véletlenül tudtuk meg, hogy Szeverinyec társaival együtt petícióban követelte a „melegpropaganda” betiltását Belaruszban, amit azonban Lukasenka nem hajtott végre. A belarusz helyzetről szóló végtelen sajtóanyag tengerében egyszer érdemes lenne arra is választ kapni, hogy a belarusz ellenzék milyen arányban osztja a meleg- és nőellenes előítéleteket, egyáltalán milyen ideológiát követ, mennyiben tekinthető demokratának.

 

És persze azon is elgondolkodhatunk, hogy a hazai liberális médiában eddig szélsőjobboldalinak, a demokrácia ellenségének kikiáltott Jarosław Kaczyński vajon a liberális demokrácia iránt hirtelen feltámadt vonzalmából támogatja a belarusz ellenzéket? És most nem a tisztalelkű diákokra, bátor utcai tüntetőkre, hanem azokra a politikusokra gondolok, akiknek céljairól és programjáról semmit sem tudunk.

 

Persze szadista gyilkosoknak, korrupt kormányzóknak és homofób aktivistáknak is vannak emberi jogaik, ha ők nem is tisztelik a másokét. De az ilyesfajta, a magyar média egy részében naponta megjelenő anyagoknak nyilvánvalóan és olykor bevallottan direkt céljuk van. Apró, de szorgos részei annak a mechanizmusnak, amely célja a mai orosz rendszer destabilizálása otthon és Belaruszon keresztül. Nem vagyok naiv széplélek, vannak rendszerek a világban, amelyek destabilizálását én is jó ötletnek gondolom. De

 

aki nem rabja a beteges russzofóbiának és nem tengerentúli érdeket követ, annak látnia kell, hogy Európa és benne Magyarország számára Oroszország destablizálódása rendkívül káros és veszélyes lenne.

 

Egy végzetesen megosztott Egyesült Államok, a brexitbe hajszolt, őrült birodalmi álmokat kergető Egyesült Királyság, a rohamosan fejlődő Kína, a parázsló iszlám fundamentalizmus és nem utolsósorban a pandémia szorításában hálát kellene adnunk a sorsnak, hogy legalább Oroszországnak stabil és kiszámítható vezetése, vezetője van. Az orosz választások tisztaságát lehet vitatni, de az bizonyos, hogy a Nyugat-barát liberálisokat csak néhány százalék támogatja. Az Európai Unió elemi érdeke az Oroszországgal való partneri együttműködés lenne, mielőtt Moszkvában kiszámíthatatlan erők jutnak hatalomra, vagy éppen megvalósul minden józan stratéga rémálma, az orosz-kínai katonai szövetség.

 

Szerencsére Európa valódi vezetői ezt tudják, és ha az amerikai ügynökök sortűzében is, de egyelőre józan reálpolitikát folytatnak. Bár sajnos egyikük sem szocialista, én addig vagyok nyugodt, amíg Marcon és Merkel a helyén van. Az európai liberálisok legtehetségesebb vezetőjeként Emmanuel Macron fogalmazta meg, hogy Európa Lisszabontól Vlagyivosztokig tart. És valóban, elemi érdekünk, hogy ez így is maradjon. Nem kritika nélküli barátkozásra van szükség Moszkvával, hanem a kölcsönös érdekbeszámításra, ami hosszú távon a béke megőrzésének az egyetlen eszköze.

 

Ezért kell örülni annak is, hogy Angela Merkellel az élen a német politikai pártok a szélsőbaltól a szélsőjobbig, a Zöldek kivételével kiálltak az Északi Áramlat 2 nevű, a Keleti-tenger alatti gázvezeték befejezése mellett. Ez javítja térségünk földgázellátását, és talán enyhít valamit az Európai Unió és Oroszország közti feszültségen. De ami a legfontosabb,

 

megmenti Földünket attól az iszonyatos környezetszennyezéstől, klímagyilkosságtól, amit az orosz földgáz kiváltására szánt amerikai palagáz kitermelése, cseppfolyósítása és Európába szállítása jelentene.

 

Amúgy döbbenetes, hogy végzetes ideológiai elfogultságukban a német Zöldek ezt nem látják be.

 

A Északi Áramlat 2 ügyében Orbán Viktor amúgy megint egyszer melléfogott, hiszen hintapolitikájának részeként több ízben is tiltakozott a gázvezeték megépítése ellen. Ez is mutatja, hogy a világ bonyolultabb, mint egynémely hazai hírportálok olykor mutatják. Vlagyimir Putyinról is sokféle véleményt meg lehet fogalmazni, de őrült aránytévesztés lenne az Orbán Viktorhoz való kapcsolatán keresztül megítélnünk.

 

A szerző volt európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke, külpolitikai újságíró. Olvass még Hegyi Gyulától az Azonnalin! Vitáznál vele? Írj!

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

Ha nem nő meg az AstraZeneca vakcina elfogadottsága, kérdéses, hogy Németországban tartható lesz-e az oltási kampány menetrendje.

Az 1703-ban alapított Wiener Zeitungban kötelező jelleggel állami és gazdasági hirdetmények is megjelennek. Ennek vetnének véget.

Akik tavaly lettek nagykorúak és a járvány miatt lemaradtak erről, azok idén csaphatnak le ezekre.

Perón úgy foglalta össze karrierjét, hogy első elnökségét az apáknak, a másodikat az anyáknak, a harmadikat pedig a gyermekeiknek köszönheti.

Korábban egyszer már elkezdték a tanügyi alkalmazottak beoltását, de mivel kevés oltóanyag érkezett, ezért le kellett állítani a projektet. Most nagyon belehúznának.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságát elnöklő jobbikos Stummer János azt állítja: titkos alagutat építtetne magának Orbán Viktor a Puskás-stadionba. A kormányzat szerint ez nem teljesen van így.

Václav Klaus az egyik legismertebb kritikusa a koronavírus elleni intézkedéseknek.

A hét kérdése

Arról még senki sem beszélt, hogy ezeket pontosan mire is lehetne felhasználni, azt viszont tudjuk, hogy jönnek. Dönts te!

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Ezt is szerettétek

A Helyzet-interjúban vendégünk Miklósy Krisztián synthwave zenész, akivel kitárgyaltuk, hogyan válik valósággá lassan a nyolcvanas évek sci-fijeinek retrofuturizmusa. Podcast!

Hogyan hat a klímaváltozásra a CSOK Vági Márton szerint? Csalár Bence divatblogger pedig a magyarok ízléséről, a divattal való kapcsolatukról és a magyar vidék divatjáról mesélt. Podcast!

Szálinger Balázs költővel beszéltünk, aki elmondja, miért vonult ki a városból és a Facebookról, és mi köze a költészethez a verses reklámoknak és Krúbinak.

Van-e a magyar politikában még élet Facebook nélkül? Ezt a kérdést vitatjuk meg az elején! A második fele: meglepetés!

Megújult a Helyzet, az Azonnali podcastja! Prieger Zsolt, az Anima Sound System frontembere mesél cigányságról, vírusról és jellemfejlődésről.

Mennyire estek be az árak a fővárosban és vidéken? Érdemes várni a lakásvásárlással vagy eladással? Ingatlanpiaci szakértőkkel beszélgettünk a Helyzetben! Podcast.

A kormányra kerülő RMDSZ akár három minisztériumot is kaphat Romániában. A választáson meglepően jól szereplő szélsőjobboldal azonban a koalícióban is okozhat zavart.

Twitter megosztás Google+ megosztás