Így szavazott Románia: roskadozó baloldal, teret foglaló jobbközép, felívelő liberálisok

Szerző: Vass Csaba
2020.09.28. 18:38

Összeszedtük és térképeken mutatjuk meg az összes fontos eredményt.

Így szavazott Románia: roskadozó baloldal, teret foglaló jobbközép, felívelő liberálisok

Koronavírus ide vagy oda, csak megrendezte Románia az eredetileg tavaszról szeptember 27-re csúsztatott önkormányzati választást vasárnap. Összesen négy szavazólapot kellett pecsételjenek az állampolgárok, Romániában ugyanis pecsételnek, nem ikszelnek a szavazólapon, mégpedig az adott település polgármesterét, a helyi önkormányzat összetételét, a megyei önkormányzat összetételét, valamint a megyei önkormányzatok vezetőjét. Míg a polgármesterek esetében inkább a jelölt személye számít és nem az őt jelölő párt, addig a megyei listák elsősorban politikailag fontosak:

a pártközpontokat a megyei eredmények érdeklik, mivel a december 6-i parlamenti választások előszobájának tekintik az önkormányzati választásokat.

Országosan közepes volt a részvétel, urnazárásig csak 46 százaléka a választópolgároknak vett részt az önkormányzati választásokon, mintegy 8 millió választópolgár szavazott. Sőt, Bukarestben még az országos átlagot sem érte el, az ottani részvétel 37 százalék volt. Az erdélyi magyar többségű megyék pedig még ennél is alacsonyabban teljesítettek, Kovászna megyében 40, Hargita megyében 42, Maros megyében 49 százaléka a választópolgároknak ment el szavazni. 

Roskadozó baloldal a Regátban

Noha lehetett rá számítani, és valamennyire a közvélemény-kutatások is utaltak arra, hogy az eredetileg budapesti mintára szerveződő bukaresti jobbközép összefogás elhódíthatja a fővárost a szocdemektől, ezt a PSD híresen jó mobilizációs technikái miatt nem lehetett biztosra mondani előre. Ezért is volt nagy meglepetés, hogy

a független – ám a jobbközép nemzeti liberális PNL és a liberális-technokrata USRPLUS által támogatott – Nicușor Dan lett a főpolgármester.

Dan az eredmények 94 százalékos feldolgozottsága mellett a fővárosban 42,77 százalékot, a volt főpolgármester, Gabriela Firea 37,95 százalékot, míg a volt államfő, Traian Băsescu 11 százalékot szerzett. Azért is írunk rendre budapesti módra szerveződő bukaresti összefogásról, mert a PNL és az USRPLUS augusztusi egyezség alapján Bukarest hat kerületéből a két legnagyobb jobbközép párt háromban egy USRPLUS-os polgármesterjelölt mögé állt be, háromban pedig egy PNL-s mögé.

AZ EREDMÉNYEK 95 SZÁZALÉKOS FELDOLGOZOTTSÁGNÁL. KÉK: USRPLUS-OS POLGÁRMESTER, SÁRGA: PNL-S POLGÁRMESTER, RÓZSASZÍN: MÁS POLGÁRMESTER, VÖRÖS: PSD-S POLGÁRMESTER. FORRÁS: A HOTNEWS INTERAKTÍV TÉRKÉPE.

Az exit poll eredmények szerint a fővárosi közgyűlésben a liberális-technokrata USRPLUS és a nacionalista-posztkommunista PSD fej-fej melletti 33-33 százalékot szerzett. A kormányzó nemzeti liberális PNL 17 százalékot, Traian Băsescu konzervatív-nacionalista kispártja, a PMP pedig 7 százalékot, vagyis az új főpolgármesternek egy széles jobboldali többség áll majd rendelkezésére.

Az önkormányzati választások eredményeképpen a PSD dominanciája a regáti – a Kárpátoktól keletre és délre fekvő – megyékben roskadozik.

Több itteni megyei önkormányzatot szerzett meg tőlük a nemzeti liberális PNL, habár a várakozásaikhoz képest nem húztak be annyi megyét, amennyire számítottak. A PSD elveszített olyan vörös fellegvárakat, mint Vrancea megye: itt volt a megyei önkormányzat elnöke húsz éven át az a Marian Oprișan, aki a szocdem helyi bárok – olyan személyek, akik élet-halál urai a megyében – archetípusának számított. Luxuskörülmények között élt, arrogáns volt a beosztottjaival, egy alkalommal megfenyegette a tanácsadóját, hogy soha ne mondjon ellent neki.

VÖRÖS: PSD, SÁRGA: PNL, KÉK: USRPLUS, ZÖLD: RMDSZ, PINK: EGYÉB. A FENTI SZÍNEKKEL JELÖLVE A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATOK VEZETŐI, A KÖRÖK PEDIG A MEGYESZÉKHELYEK POLGÁRMESTEREINEK PÁRTÁLLÁSÁT JELENTIK. FORRÁS: A HOTNEWS INTERAKTÍV TÉRKÉPE.

A nemzeti liberális PNL megszerezte a majd' 800 ezres moldvai Jászvásár (Iași) és Iași megye önkormányzati vezetőségét is. Itt az a Mihai Chirica indult polgármesternek, aki hónapokkal korábban még PSD-tag volt, ám a választások előtt a nemzeti liberálisok felvették a PNL-be. Ugyanez volt a helyzet a tengerparti Konstancával is, a nemzeti liberálisok szerezték meg úgy a megye, mint a 700 ezer lakosú Konstanca városának a vezetését.

A PSD mindössze az olténiai megyéit tartotta meg, legfontosabb megyeszékhelyként pedig a 300 ezres lakosságú olténiai Krajova (Craiova) vezetését: itt az ultranacionalista Nagy-Románia Pártból a PSD-be érkezett Lia Olguța Vasilescut választották meg polgármesternek.

Az erdélyi megyék és a magyarok

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem szégyenkezhet a vasárnapi eredmények miatt, nem véletlen, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök 10 pontból egy kövér 9-esre értékelte a teljesítményt. 

Az RMDSZ számára 2020 őszének legfontosabb kérdése az volt, hogy sikerül-e Soós Zoltánnak behúznia Marosvásárhelyt, ezzel pedig 20 év óta először elérnie, hogy ismét magyar polgármestere legyen a Székelyföld fővárosának is nevezett 140 ezres nagyvárosnak. Habár Sóos maga független jelöltként szállt síkra a posztért, azért vastagon élvezte az erdélyi magyar politikai paletta támogatását, így Soós győzelme az őt támogatók győzelme is. Illetve leginkább Marosvásárhely győzelme: nem kevés munkájába került a helyieknek eltakarítani az útból a Dorin Florea vezette városvezetést, akinek vasárnap a Maros Megyei Tanács elnöki tisztségét sem sikerült megszereznie, hiszen ott Péter Ferenc eddigi elnöknek, az RMDSZ jelöltjének sikerült újráznia.

Maros megyében még egy rendkívül fontos győzelmet tudhat magáénak az RMDSZ, hiszen sikerült „visszaszereznie” a 30 ezres Szászrégent is, ahol Márk Endre Dezső eddigi alpolgármester váltja Maria Precupot, a baloldali Szociáldemokrata Párt (PSD) eddigi polgármesterét. A volt polgármestert a romániai Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) négy év pereskedést követően három évre eltiltotta a közszerepléstől, gyakorlatilag megtiltva neki, hogy induljon a választásokon. A szászrégeni győzelem már csak azért sem lebecsülendő, mert a város magyar lakosságának aránya olyan 27 százalékra tehető, az RMDSZ szavazói pedig természetesen szinte 100 százalékban a magyarság soraiból kerülnek ki.

A megyében az RMDSZ-nek sikerült 40 önkormányzatban győzedelmeskednie, ebből 38 esetben a saját jelöltjük lett a polgármester, 2 esetben pedig egy általuk támogatott. A megyei tanácselnöki mandátumok tekintetében azonban veszteségeket könyvelhetett el az RMDSZ, mert amíg a székelyföldi megyéket tudták tartani, addig a Partiumban csak Szatmár megye maradt meg továbbra is a tulipánoknak. Bár Kereskényi Gábor eddigi RMDSZ-es polgármester 50 százalék fölötti eredménnyel nyert újabb mandátumot Szatmárnémetiben, a legnagyobb kihívója az adatok alapján Radu Panait USR-s jelölt volt. Ez azért meglepő, mert az USRPLUS nem rendelkezett eddig pozíciókkal a helyi önkormányzatokban, és most is egy alig ismert jelölttel vágtak neki a  választásoknak.

Bihar megyében Ilie Bolojan, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje vitte el az RMDSZ-től a megyei tanács elnöki tisztségét. Bolojan egyébként a nagyváradi polgármesteri székből szambázott át a megyei tanács élére. A román kormánypárt, a PNL egyébként is szépen teljesített Erdélyben a megyei tanácselnöki tisztségekért folytatott harcban. Amellett, hogy az RMDSZ elől behúzták Bihar megyét, a legnagyobb ellenfélnek számító PSD kezéről is sikerült lecsapniuk Szilágy, Máramaros, Temes és Krassó-Szörény megyéket, miközben megtartották Arad, Kolozs, Fehér, Szeben és Brassó megyéket is. A PSD csupán két megyei tanácselnököt tudott adni Erdélynek, jelöltjei csak Hunyad és Beszterce-Naszód megyében győzedelmeskedtek.

Emil Boc PNL-s kolozsvári polgármester a szavazatok 75 százalékával stabilan tudta tartani Kolozsvárt, Csoma Botond az RMDSZ polgármesterjelöltje a szavazatok kb. 9 százalékát szerezte meg. Temesváron a szintén PNL-s Nicolae Robut Dominic Fritz, a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) német állampolgárságú jelöltje csont nélkül kiütötte.


Noha magyar anyanyelvű lakosság tekintetében Temesvár nem olyan erős, mint Kolozsvár, Emil Boc kolozsvári polgármester mégsem érezte szükségesnek, hogy esetleg magyar nyelven is megköszönje a választói bizalmát, míg Temesváron Dominic Fritz ezt gond nélkül megtette.

Igaz, az RMDSZ jókedvvel-bőséggel vitt el szavazatokat a PNL elől Kolozsváron és Kolozs megyében is, ahol kilenc községben sikerült polgármestert állítaniuk. A megyei tanácselnöki tisztséget is a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) nyerte meg. Alin Tișe így továbbra is marad a Kolozs Megyei Tanács élén.

Az USR látványosan bekeményített Erdélyben. Amellett, hogy Temesvárt is megszerezték, sikerült Brassót is „zsebre vágniuk”: Allen Coliban 41 éves szoftverszakértő, sí- és curlingbajnokot szavazták meg vasárnap a polgármesterüknek.

Vissza Székelyföldre!

A már kitárgyalt Maros megyében sokszor rezeg a léc az RMDSZ alatt a választásokkor, ez betudható egyébként annak is, hogy a székelyföldi megyék közül arányaiban itt élnek a legkevesebben magyarok. Hargita és Kovászna megyében azonban stabil támogatottságra számíthattak most is. Korodi Attilának sem volt sok izgulni valója, minden gond nélkül lett Csíkszereda polgármestere, nem volt ez másképp Antal Árpád esetében sem, aki szintén nagy fölénnyel újrázott Sepsiszentgyörgyön. Hargita és Kovászna megye székhelyei mellett az RMDSZ jelöltjeinek a megyei tanácsok elnöki tisztségét is sikerült ismételten elnyerniük, míg az előbbinél Borboly Csaba újrázott, addig Kovászna megyében Tamás Sándort választották újra megyei tanácselnöknek.

Székelyudvarhely esetében már nem áll ilyen jól az RMDSZ szénája. A város irányítása már a 2016-os választásokkor átkerült tőlük a Magyar Polgári Párthoz (MPP), ugyanis Gálfi Árpád akkor sikeresen legyőzte az RMDSZ-es Bunta Leventét, az elmúlt évek alatt pedig úgy tűnik, a szövetségnek nem sikerült politikai tőkét kovácsolnia Gálfi ellenében, aki most hatalmas fölénnyel győzedelmeskedett. Gálfi Árpád elmúlt négy évét egyébként számos zűrös ügy árnyékolta be, kezdve attól, hogy eltávolították a Magyar Polgári Párt városi elnöki tisztségéből és kirúgták a pártból is, egészen odáig, hogy egykori párttársa, Koszta Attila szeparatizmussal és autonómiapártisággal vádolta meg a Gálfi által megalapítani szándékozott Székelyudvarhelyért Pártot, hogy így akadályozza meg annak bejegyzését Bukarestben.

Igaz, Koszta Attila később azt állította, hogy egy félreértés miatt lett szeparatizmussal megvádolva az alakuló helyi párt, mindenesetre azt már nem lehetett idejében hivatalosan is bejegyeztetni, ezért Gálfi arra kényszerült, hogy egy másik párt színeiben induljon a polgármesteri székért, és így a vele szimpatizáló jelöltek is pártlistán tudjanak indulni. Gálfi Árpádot és tanácsosjelöltjeit a román-magyar vegyespárt, a Szabad Emberek Pártja (POL) fogadta sorai közé, akik egyébként inkább a vegyesen lakott településeken tudtak eddig kisebb-nagyobb sikereket elérni, a marosvásárhelyi önkormányzatban például eddig is voltak városi tanácsosaik.

Magyar szempontból a választás egyik nagy vesztese Gyergyószentmiklós polgármestere, Nagy Zoltán, aki a két jobboldali erdélyi magyar párt, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) választási fúziójából létrejövő Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben szeretett volna újrázni, de alulmaradt Csergő Tiborral, az RMDSZ jelöltjével szemben.

Az önkormányzati választásokat megelőző kampányban alatt történtek botrányos dolgok az RMDSZ háza táján is. Simon András, a szövetség nagybaconi polgármesterjelöltje és Veres Zsolt független ellenjelöltje között komoly konfliktus éleződött ki a kampány alatt. A polgármester fiat többször is megfenyegette édesapja kihívóját, aki a polgrámesternek azt rótta fel többek között, hogy a volt rendszerben a sorkatonasági szolgálatait a hírhedt román titkosszolgálatnál, a Szekuritáténál töltötte. A botrány nem zavarta az RMDSZ helyi vezetését, és úgy határoztak, hogy döntsenek majd a helybéliek. A helybéliek pedig döntöttek is, a volt polgármestert a szavazatok 74,72 százalékával választották újra.

Az eredmények alapján a decemberi parlamenti választáson a PSD sok jóra nem számíthat majd Erdélyben, a kormányzó liberálisoknak pedig van félnivalójuk a román Momentumként is emlegetett USR-től, akik szintén tőlük vesznek el szavazatokat, az RMDSZ-nek pedig fel kell tornáztatnia majd a magyarok választási kedvét, és a mostani részvételi aránynál jobbat kell produkálniuk.

Így folyt a szavazás a járvány alatt

A választás napján öbb településen hatalmas sorok alakultak ki, mivel be kellett tartani az egészségügyi előírásokat: tartani kell a minimum 1 és fél méteres távolságot egymás között, egyszerre csak 5 személy tartózkodhat az épületben, belépéskor fertőtlenítik a kezet. Ha nincs maszkja és gumikesztyűje a választónak, a szavazókörzetben elvileg kellett hogy adjanak. Írószert mindenki sajátot kellett hozzon, a pecsétet pedig nem a bizottság tagja adja a szavazónak, hanem a szavazó veszi el. Szintén az állampolgárok ragasztották fel a „szavazott” matricát a személyi igazolványukra, miután végeztek. Kifele a körzetből még egyszer fertőtleníteni kellett a kezüket. 

Nemcsak a kampány, a választás napja is szállított pár botrányt. Az egyik regáti településen egy férfi 200 lejt (14 ezer forint) adott annak, aki az általa preferált jelöltre voksol, a rendőrség őrizetbe is vette az elkövetét. De volt egy olyan eset is, amikor egy kocsmáros nem adta oda a törzsvendégeinek a személyi igazolványait, hogy azok elmehessenek szavazni. A kocsmáros szerint ezek az emberek ugyanis tartoztak neki, és a személyi igazolványuk letétben volt nála, mivel előlegre ittak többen is. A román sajtó figyelmét pedig leginkább egy olténiai eset fogta meg: Deveseluban inkább szavaztak egy halottra, mint a másik két jelöltre.

CÍMLAPFOTÓ: Nicușor Dan / Facebook

Vass Csaba
Vass Csaba az Azonnali újságírója

Tetszett a cikk?

Az Azonnali hírlevele

Nem linkgyűjtemény. Olvasmány. A Reggeli fekete hétfőn, szerdán és pénteken jön, még reggel hét előtt – tíz baristából kilenc ezt ajánlja a kávéhoz!

Feliratkozásoddal elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

Kommentek