+++ Kérj egy Reggeli feketét! Heti háromszor küldjük neked. Nem linkgyűjtemény: olvasmány. +++
Szerző: Karóczkai Balázs
2020. szeptember 28. hétfő, 14:00
Míg a választás előtt az egyik legnépszerűbb politikus volt Igor Matovič, a koronavírus-járvány második hulláma és a folyamatos botrányok kormányzása körül kikezdték a támogatottságát.

Úgy látszik, hiába a kezdeti remény az új szlovák kormánnyal szemben, az emberek egyre inkább elégedetlenek annak tagjaival: egy nemrég elkészített 1002 főn alapuló reprezentatív közvélemény-kutatás szerint ugyanis a joboldali-populista OĽaNO-s kormányfőben,

 

Igor Matovičban mindössze a megkérdezettek 32 százaléka bízik, és 66 százalék bizalmatlan vele szemben.

 

Ez április óta 16 százalékpontos csökkenést jelent, miközben a vele bizalmatlanok száma 22 százalékponttal nőtt.

 

Jelenleg a legkedveltebb politikus a mindössze reprezentációs feladatokat ellátó, valódi hatalommal nem rendelkező elnök, Zuzana Čaputová, akivel a megkérdezettek 66 százaléka elégedett. A nemrég új szociáldemokrata pártot alapító korábbi balpopulista-nacionalista Smer-es kormányfő, Peter Pellegrini támogatottsága sem olyan rossz: jelenleg a választók 51 százaléka bízik benne, ami csak 4 százalékpontos visszaesés április óta.

 

Kormányon már nem olyan könnyű

 

Igor Matovič a szlovák közéletben azzal szerzett magának hírnevet és hatalmas támogatottságot, hogy nem félt beleállni olyan ügyekbe, amik az embereket zavarták: 2008-ban egy – végül elbukott – antikorrupciós népszavazással vált ismertté, és mióta 2010 óta parlamenti képviselő, nem félt beleszállni koalíciós partnereibe sem, ellenzékből pedig kifejezetten harcias retorikát folytatott nemcsak a kormánnyal, hanem szövetségeseivel szemben is.

 

Az előző ciklusban plágiumbotrányba kerülő SNS-es házelnököt, Andrej Dankot például többször is lemondásra szólította fel a plágium miatt, azonban idén júliusban kiderült, hogy maga Matovič is plagizált a szakdolgozatában, azonban ő nem volt hajlandó lemondani:  

 

Matovič akkor úgy fogalmazott magáról, hogy kvázi tolvajjá vált, és emiatt le fog mondani, viszont csak abban az esetben, ha már teljesítette választási ígéreteit.

 

Ezenkívül arról is beszélt, hogyha tudta volna, hogy az ő mesterszakos dolgozatával is vannak problémák, akkor nem támadta volna ennyire intenzíven és élesen Andrej Dankot az ő plágiumbotránya miatt.

 

A miniszterelnök plágiumbotránya miatt júliusban ezért a korábbi kormányfő, a Smerből kegyvesztetté vált, és azóta Hlas-SD (Hang-Szociáldemokrácia) néven új pártot alapító Peter Pellegrini még egy bizalmatlansági indítványt is benyújtott a kormányfővel szemben, azonban az OĽaNO-s kormányfő mögött összezárt a kormánykoalíció, így nem lett meg az elmozdításához szükséges 76 szavazat, lévén, hogy míg az ellenzéknek csak 55 mandátuma van, addig a négy pártot egymásba foglaló kormánykoalíciónak összesen 95.

 

Ez a márciusban felállt új kormánynak már a harmadik ilyen jellegű botránya: az Sme Rodina (Család vagyunk) elnökét, az egyben házelnöki pozíciót is betöltő Boris Kollárt még júniusban vádolták meg azzal, hogy plagizált, míg Matovič-csal szinte egyidőben az oktatási miniszterről, az SaS-es Branislav Gröhlingről is kiderült, hogy plagizálhatott a szakdolgozatával.

 

Nemcsak Matovič, az OĽaNO is megszenvedi a kormányzást

 

Egy másik közvélemény-kutatás szerint a jelenlegi Matovič-kormánnyal mindössze a választók 38 százaléka elégedett, míg 55 szazlék elégedetlen. Ezenkívül a választók elvárásait is alulmúlja a kormány: a megkérdezettek 26 százaléka szerint nyújta azt a márciusban alakult új kormány, amit vártak tőle, míg a megkérdezettek 68 százaléka véli úgy, hogy szerinte alulmúlja az elvárásokat az új kormány.

 

De Matovičnak és az általa vezetett pártnak azonban más problémával is szembe kell néznie: ugyanis

 

a kormánypártok közül az OĽaNO-nak csökkent leginkább a támogatottsága.

 

A február végi választáson elért 25,02 százalékos eredményhez képest az OĽaNO támogatottsága 17 százalékra csökkent, ami 8 százalékpontos esést jelent, miközben lassan beéri az ellenzék legerősebb pártja, a Smer-ből kiváló Peter Pellegrini vezette szociáldemokrata Hlas-SD. A kormány tagjai közül a jobboldali-populista SME Rodina közel fél százalékponttal növelte a támogatottságát– bár ez az előző közvélemény-kutatásokhoz képest ez 1,4 százalékpontos esést jelent –, miközben a libertariánus SaS a februári 6,2 százalékos eredményét majdnem megduplázva már 11,9 százalékra tudta növelni a támogatottságát. Azonban a kormánypártok közül a legrosszabbul a Za ľudí áll: miután a választásokon 5,8 százalékkal 12 mandátumot szerzett, a párt alapítója, a korábbi államfő, Andrej Kiska kiválásával már bőven az ötszázalékos küszöb alá mérik: jelenleg a választók 3,7 százaléka szavazna rá.

 

 

Tokár Géza, felvidéki politológus az Azonnalinak elmondta, hogy az OĽaNO támogatottságának a csökkenése mögött leginkább az áll, hogy a pártnak nincsenek törzsszavazói. Tokár úgy véli, hogy

 

inkább az OĽaNO 25,02 százalékos választási eredménye volt kiugróan magas adat,

 

ugyanis tavaly ilyenkor még az is kétséges volt, hogy egyáltalán megugorják-e az ötszázalékos bejutási küszöböt, azonban végül sok bizonytalan szavazott rájuk, akik pedig könnyen vándorolnak a különböző pártok között.

 

Ugyanakkor a politológus korábban úgy gondolta, hogy ekkora mértékben nem fog csökkeni a jobboldali-populista párt és a kormányfő támogatottsága. Véleménye szerint emögött leginkább a koronavírus-járvány felerősödő második hulláma és Matovič sajátságos kommunikációs stílusa áll. Ugyanis a kormányfő kommunikációjában új elem, hogy most már nem a politikai riválisait, más politikusokat vagy pártokat hibáztat valamiért, hanem a szavazókat:

 

Matovič ugyanis az utóbbi időben a felelőtlen lakosságot kezdte el hibáztatni a járvány terjedéséért.

 

A miniszterelnök ellenségeinek köre ezzel kibővült, a sértettek száma jóval nagyobb, mint korábban – véli a politológus.

 

A szakértő továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a plágiumbotrány utáni első számokban még nem érződött a támogatottság csökkenése, így az elmúlt hetek történései és a kormányfő éles kommunikációja mellett leginkább az egyre jobban tomboló járvány lehet az oka az elégedetlenségnek.

 

A járvány tekintetében pedig Szlovákia egyre rosszabbul áll: ugyan a halálozások száma még mindig elég alacsony, azonban nemrégiben maga a Matovič beszélt arról, hogy az egyre több pozitív eset miatt

 

a kontaktkutatás és a tesztelés helyzete kritikus Szlovákiában, mivel lassan már nem lesz elegendő ember, aki ellássa ezeket a feladatokat.

 

Matovič ezért be is jelenetette, hogy átveszi a járvány elleni küzdelem koordinálását, illetve egyre többször szólal fel amiatt, hogy szerinte az emberek nem veszik eléggé komolyan a járvány elleni védekezést és lazul a fegyelem. Matovič elődje, Peter Pellegrini szerint azonban Matovičnak nem az embereket kellene hibáztatnia a megemelkedett esetszám miatt, hanem a kormányát és önmagát. 

 

NYITÓKÉP: OĽaNO  / Facebook 

 

comments powered by Disqus
Hírszolgáltatás

2018-ban, amikor az akkor még LMP-pártelnök épphogy csak elveszítette a választást, a Jobbik még 8,5 százalékot szerzett – most azonban szerintük már megérdemli Szél a Jobbik támogatását.

Az emberi jogi szervezet szerint Putyinék arra használták fel a korábbi döntésüket, ami elvette Navalnijtól ezt a státuszt, hogy e mögé bújva „megpróbálják meggyilkolni” a politikust.

Azonban Belaruszban nem lehet majd levélben szavazni, mert azzal Lukasenka szerint visszaélnének az amerikaiak és elpusztítanák az országát.

Két újságírólány is azzal vádolja Wolfgang Fellnert, az egyik legolvasottabb osztrák bulvárnapilap kiadóját, hogy szexuálisan molesztálta őket.

Az egyetem Neptun rendszeréből származó, angol nyelvű és külföldi hallgatóknak szánt levelek szerint a biztonságos vizsgázás egyetlen módja az oltás, ezért mindenkit buzdítanak az oltásra.

Egy momentumos politikus vetette fel a határrevíziót, pontosabban inkább egy területcserét Szlovákiával. A nógrádi Horváth Ferenc az Azonnalinak elmondta, miért akarja újra magyar kézben
tudni a somoskői várat.

Éjfél után ki lehet menni, ha nem találkozunk háromnál többen, de előtte este 10-től otthon kell maradni – hála két egymást ütő kijárási korlátozási szabálynak.

A hét kérdése

2022-ben még a választás előtt a parlament új államfőt fog megszavazni, aki ha akar, akár fontos ember is lehet majd. De ki legyen az? Van pár opció.

Azért ide elnéznénk

Mi is, képzelheted. Gyere az Azonnali olvasói Facebook-csoportjába kibeszélni mindent!

Az első nyári hétvégén, június 5-én sörkóstolási és vásárlási lehetőség Budapesten és több vidéki helyszínen is.

Ezt is szerettétek

Magyarország egyik legkeresettebb színésze az Azonnalinak elmondta, mi a kelet-magyarországi identitás lényege, milyen az HBO-val dolgozni, de az is kiderül, mi van a Bödőcs Tibor könyvéből az ő főszereplésével készülő monodrámával. Podcast!

Németországban ősszel szövetségi választásokat tartanak, eldől, ki lesz Angela Merkel utódja. Kik azok, akik vállalnák a feladatot? Techet Péter és Bukovics Martin kielemezték. Podcast!

Letoha Tamás, a gyógyszerfejlesztéssel foglalkozó kutató koronavírussal kapcsolatos olvasói kérdésekre válaszol, és azt is elmondja, miért fél a biológiai háborútól.

A galériatulajdonos műgyűjtő elmondja, hogy a szobor a világ bármely részén múzeumi tárgy lehet a jövőben: a BLM-szobor jó értelemben provokál.

Eddigi bevételeik 10 százalékát keresik most meg, hiszen a szakmájukat konkrétan nem tudják gyakorolni. A Music Hungary Szövetség elnöke, Weyer Balázs a Helyzetben!

Hogyan lehet úgy szürreális műveket írni, ha a világ maga is egyre szürreálisabb? Veres Attila íróval erre kerestük a választ.

Renczes Ágoston, az Azonnali újságírója elmondja, miért lehet jobb vezető Matovič betonkatolikus menedzser utódja, és hogyan érintheti ez a felvidéki magyarságot.

Twitter megosztás Google+ megosztás